2010. június 10., 10:542010. június 10., 10:54
Az EU legfőbb végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar kormány által a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel kötött 2005. évi megállapodás, valamint a magyar bányászati törvény 2008. évi módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a MOL számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet – közölték tegnap Brüsszelben.
A MOL képviselője az MTI kérdésére közölte: még nem kapták meg a határozatot. Érdemben nyilatkozni csak akkor tudnak az ügyről, ha már megkapták a dokumentumot és megvizsgálták az abban leírtakat. „A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a MOL a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatást jelent, amely az uniós szabályok szerint nem engedhető meg” – mondta Joaquín Almunia, a bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa.
A brüsszeli testület tavaly januárban indított mélyreható vizsgálatot a Magyarország által a Mol javára hozott, „vélelmezett állami támogatási intézkedéssel” kapcsolatban. A magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött a MOL-lal, amiben meghatározta, hogy a Mol-nak az általa kitermelt szénhidrogének után 2020-ig a szénhidrogénmezők többségén változatlan összegű bányajáradékot kell fizetnie.
A magyar bányászati törvényt 2008 elején azután módosították, s emelték meg ezáltal a járadékokat jelentős mértékben, hogy a MOL bányajáradéka továbbra is a 2005-ös megállapodásban meghatározott alacsony szinten maradt. Az Európai Bizottság megállapította, hogy a MOL-nak nyújtott pénzügyi előny olyan működési támogatásnak minősül, ami nem hagyható jóvá az uniós állami támogatási szabályok értelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Látogatottsági adatok