Romániának nem érdeke, hogy kártérítést fizessen ahelyett, hogy járadékot kapna a Verespatakra tervezett aranybánya hasznából – jelentette ki Victor Ponta a hétvégén.
2014. május 04., 17:132014. május 04., 17:13
A miniszterelnök arra reagált, hogy a ciántechnológiás bányaberuházás engedélyezésére 15 éve váró kanadai főrészvényes, a Gabriel Resources a napokban ismét kártérítési perrel fenyegette meg a román hatóságokat, közölve: nemzetközi kereskedelmi választottbírósághoz készülnek fordulni az engedélyezési folyamat elhúzódása miatt.
Jonathan Henry, a verespataki kitermelésre létrehozott Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) vegyes vállalatban 80 százalékos részesedésű Gabriel Resources vezérigazgatója a kanadai The Glode and Mail című lapnak adott interjúban jelezte: nem remél előrelépést a bányaberuházás engedélyezésében, ezért a román állam ellen kártérítési perre készül.
Tavaly Dan Şova infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli minisztert is arra figyelmeztetett, hogy az RMGC nemzetközi választottbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bukaresti hatóságok kibocsássák számára a kitermelés beindításához szükséges engedélyeket. Sajtóinformációk szerint a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető.
Victor Ponta szombaton emlékeztetett, hogy kormányának a verespataki beruházást segítő tavalyi törvénytervezete mögül akkori liberális koalíciós partnere kihátrált. Azt azonban nem tette egyértelművé, hogy az új kormánykoalícióval – amelyben az RMDSZ vezeti a Verespatak-ügyben kulcsszerepet játszó környezetvédelmi és kulturális tárcát – ismét megpróbálja-e elfogadtatni a jogszabályt.
„Nem akarom, hogy a munkahely-teremtés és a bányajáradék haszna helyett a román állam kártérítést fizessen. Éppen elég kárpótlást fizettünk más ügyekért. Többet nem mondhatok, mert úgy értettem, nemzetközi perről van szó, de ha erre sor kerül, természetesen harcolni fogok Románia érdekeiért. Szükség van egy törvényre, és azt csak a parlament fogadhatja el\" – idézte a kormányfőt az MTI.
Az RMGC már korábban bejelentette, hogy az engedélyezés elhúzódása miatt májustól elbocsátja 400 romániai alkalmazottját. A befektetők fenyegetőzését sokan annak tulajdonítják, hogy a bukaresti képviselőház ezen a héten szavaz a szenátusban már elutasított Verespatak-tervezetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!