Sztrádaváz. Új kivitelező kerestetik a problémás részeken
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kiemelte a meglévő szerződésből az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszának problémás részeit, amelyek megvalósítására külön versenytárgyalást írnak ki.
2023. augusztus 04., 21:082023. augusztus 04., 21:08
Az állandó földcsuszamlásveszély miatt viaduktokat kell építeni a Kolozs megyei Nádas, illetve Pusztatopa közelében. Így az országos helyreállítási terv (PNRR) révén finanszírozott munkálatok befejezése
Amint arról beszámoltunk, még tavasszal határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő volt, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető.
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „megadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása. Azonban hiába a kivitelező szorgalma: elhúzódott a módosítások hatósági engedélyezése, így a 2024-es céldátumot 2025-re tolták ki.
Terepen az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat létesítettek volna bevágás helyett. Közben a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület már hónapokkal ezelőtt jelezte: újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár. Emiatt külön versenytárgyalást írhatnak ki a problémás részek megvalósítására. A civilek sürgős állásfoglalásra kérték a CNAIR-t, hiszen a Nádas–Zsombor-szakasz az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási alap révén valósul meg, ám ha nem lesz meg 2026-ig, elveszíthetik a rá szánt pénzt.
A csütörtökön meghirdetett kiírás szerint Nádason egy 1,2 kilométeres, Topán pedig egy 2 kilométeres viaduktot építenek. Az ajánlatokat szeptember 25-ig várják a hídtípusok megépítésére. A munkálatokat 27 hónap alatt kell elvégezni (9 hónap tervezés plusz 18 hónap kivitelezés), az erre szánt költségvetés áfa nélkül 1,114 milliárd lej, amit szintén az uniós finanszírozású helyreállítási alapból biztosítanak.
Egyébként éppen a pénz az egyik fő oka annak, hogy kiemelték a viaduktépítéseket az eredeti szerződésből. Eredetileg áfa nélkül 1,390 milliárd lejt szántak a teljes Nádas–Zsombor szakasz megépítésére, aztán a felmerülő nehézségek láttán újabb 235 millió lejes „tartalékkal” egészítették ki a büdzsét, ám újabb, többszörös összeggel már nem tudták „kitömni” az eredeti feltételek szerint.
A CNAIR döntése azok után született, hogy már államtitkári szinten is megsürgették az új versenytárgyalás kiírását. Természetesen a Pro Infrastruktúra is követelte ugyanezt, legutóbb júniusban, amikor előrebocsátotta: miközben tavaly még azt hitték, kiváló mozgósítással akár 2023 végére is elkészülhet a szakasz első „PNRR-sztrádaként”, most már a 2025-ös befejezés is kérdéses, így az aszfaltcsík éllovasból sereghajtóvá válhat.
A Pro Infrastruktúra pénteki közlése szerint késések tapasztalhatók a Craiova–Pitești-gyorsforgalmi út egyik általuk épített szakaszán, ami az első, konkrét jele annak, hogy „tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ér”. Ugyanis a körülbelül 5000 útépítőmunkást foglalkoztató UMB jelenleg mintegy 400 kilométernyi sztrádán-gyorsforgalmin dolgozik az országban, és bár egyes területeken példaértékű haladást jegyeznek, ezt csak úgy tudják tartani, ha más helyeken lelassítanak.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!