Sztrádaváz. Új kivitelező kerestetik a problémás részeken
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kiemelte a meglévő szerződésből az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszának problémás részeit, amelyek megvalósítására külön versenytárgyalást írnak ki.
2023. augusztus 04., 21:082023. augusztus 04., 21:08
Az állandó földcsuszamlásveszély miatt viaduktokat kell építeni a Kolozs megyei Nádas, illetve Pusztatopa közelében. Így az országos helyreállítási terv (PNRR) révén finanszírozott munkálatok befejezése
Amint arról beszámoltunk, még tavasszal határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő volt, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető.
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „megadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása. Azonban hiába a kivitelező szorgalma: elhúzódott a módosítások hatósági engedélyezése, így a 2024-es céldátumot 2025-re tolták ki.
Terepen az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat létesítettek volna bevágás helyett. Közben a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület már hónapokkal ezelőtt jelezte: újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár. Emiatt külön versenytárgyalást írhatnak ki a problémás részek megvalósítására. A civilek sürgős állásfoglalásra kérték a CNAIR-t, hiszen a Nádas–Zsombor-szakasz az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási alap révén valósul meg, ám ha nem lesz meg 2026-ig, elveszíthetik a rá szánt pénzt.
A csütörtökön meghirdetett kiírás szerint Nádason egy 1,2 kilométeres, Topán pedig egy 2 kilométeres viaduktot építenek. Az ajánlatokat szeptember 25-ig várják a hídtípusok megépítésére. A munkálatokat 27 hónap alatt kell elvégezni (9 hónap tervezés plusz 18 hónap kivitelezés), az erre szánt költségvetés áfa nélkül 1,114 milliárd lej, amit szintén az uniós finanszírozású helyreállítási alapból biztosítanak.
Egyébként éppen a pénz az egyik fő oka annak, hogy kiemelték a viaduktépítéseket az eredeti szerződésből. Eredetileg áfa nélkül 1,390 milliárd lejt szántak a teljes Nádas–Zsombor szakasz megépítésére, aztán a felmerülő nehézségek láttán újabb 235 millió lejes „tartalékkal” egészítették ki a büdzsét, ám újabb, többszörös összeggel már nem tudták „kitömni” az eredeti feltételek szerint.
A CNAIR döntése azok után született, hogy már államtitkári szinten is megsürgették az új versenytárgyalás kiírását. Természetesen a Pro Infrastruktúra is követelte ugyanezt, legutóbb júniusban, amikor előrebocsátotta: miközben tavaly még azt hitték, kiváló mozgósítással akár 2023 végére is elkészülhet a szakasz első „PNRR-sztrádaként”, most már a 2025-ös befejezés is kérdéses, így az aszfaltcsík éllovasból sereghajtóvá válhat.
A Pro Infrastruktúra pénteki közlése szerint késések tapasztalhatók a Craiova–Pitești-gyorsforgalmi út egyik általuk épített szakaszán, ami az első, konkrét jele annak, hogy „tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ér”. Ugyanis a körülbelül 5000 útépítőmunkást foglalkoztató UMB jelenleg mintegy 400 kilométernyi sztrádán-gyorsforgalmin dolgozik az országban, és bár egyes területeken példaértékű haladást jegyeznek, ezt csak úgy tudják tartani, ha más helyeken lelassítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!