Vége az ír csodának

Az ingatlanpiac összeomlása miatt megrendült az ír bankrendszer, a dublini kormánynak pedig akkora segélycsomagot kellett összeállítania, ami az eurózónában soha nem látott lyukat ütött a költségvetésen. Az ír gazdasági csoda alapjait jelentő alacsony adók megemelése elkerülhetetlennek tűnik, a társasági adókulcshoz azonban egyelőre ragaszkodik az ír vezetés.

„Azok után, ami történt, Írország nem maradhat alacsony adózású ország, európai összevetésben egy átlagos adózású állammá fog válni a következő évtizedben” – mondta a héten tartott, kétnapos európai uniós pénzügyminiszteri találkozó után Brüsszelben Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa (képünkön). Rehn ezzel arra utal, hogy Dublinnak jó eséllyel adót kell emelnie, hogy be tudja tömni a gazdasági válságban a csőd szélére került ír bankok megmentése miatt hatalmassá szélesedett költségvetési lyukat.

A Financial Times szerint mind a személyi, mind pedig a vállalati adók emelésére sor fog kerülni Írországban, enélkül ugyanis esély sincs arra, hogy Brüsszel kérésének megfelelően 2014-re az Európai Unióban  előírt 3 százalékos szint alá csökkenjen az államháztartási deficit. Ez valóban nem ígérkezik könnyű feladatnak, Írország ugyanis akkora hiányt hozott össze, amire az eurózóna történetében nem volt még példa: az idei évben a hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 32 százalékát, a deficitet elsősorban a bankrendszerbe pumpált 50 milliárd euró dobja meg, bár már a bankmentés költségeinek ismerete előtt is 12 százalékos hiánynyal számolt az ír kormány.

Nagy bajban az ír bankok

A hatalmas deficit nagy része egyszeri tételekből adódik, az ír kormány csütörtökön közölte, hogy a bankrendszer stabilizálásának összköltsége akár az ország tavalyi gazdasági teljesítményének harmadát is elviheti. Eredetileg legfeljebb 33 milliárd eurós bankmentéssel kalkuláltak Dublinban, de ez kevésnek bizonyult. Az ír bankrendszer gondjai már jó ideje ismertek, szeptember elején a Wall Street Journal már arról írt, hogy Írország lehet a következő európai válsággóc – ekkor jelentették be, hogy feldarabolják az állami Anglo Irish Bank vállalatot egy betéteket kezelő bankra és egy eszközkezelő bankra, amely a növekvő mértékű veszélyes hiteleket gyűjtené össze.

Az Anglo Irish Bank azóta is az ír kormány fő gondjainak egyike, csak erre a pénzintézetre több mint 30 milliárd eurót kell költeni a bankrendszer stabilizálása érdekében. A bank a lakáspiac összeomlása miatt került bajba, az Anglo Irish Bank ugyanis az ír vállalati piac egyik fő hitelezője volt, és különösen az ír építőipari projektek finanszírozásában vállalt nagy szerepet. A válság miatt az ingatlanpiaci fejlesztések bedőltek, a bank adósai nem tudtak fizetni, ami hatalmas veszteségeket okozott a pénzintézet mérlegében.

A bankot nagyon érzékenyen érintette az ír ingtlanpiac két évvel ezelőtti összeomlása, 2008 decemberében a dublini kormány a pénzintézet megmentésére, azaz államosítására kényszerült – az Anglo Irish részvényei ekkor már egykori csúcsértéküknél 98 százalékkal alacsonyabban forogtak a tőzsdéken, azaz szinte teljesen elvesztették az értéküket. A bankot ezután az ír állam több alkalommal is kisegítette, a veszteségek miatt ugyanis a működéshez szükséges szint alá csökkent a bank tőkeállománya. A bankrendszernek vannak még gyenge láncszemei, ilyen az ország második legnagyobb bankja, az Allied Irish Banks Plc, amelynek az ír jegybank becslése szerint még az idén szüksége lesz 3 milliárd euró friss forrásra.

Adóemeléssel számolnak

Olli Rehnnek közvetlenül nincs beleszólása abba, hogy az ír kormány miképp csökkenti a kívánt szintre a deficitet, de a biztos ötlete a jelek szerint az ír kormányban is felmerült már. Az ír pénzügyminiszter, Brian Lenihan a héten jelentette be, hogy hozzá kell nyúlni az ír gazdasági csodát részben megalapozó alacsony adókhoz, de azt egyelőre cáfolta, hogy a 12,5 százalékos társasági adón is emelni kellene – szerinte ugyanis ez az ír iparpolitika egyik sarokköve. Az adószint emelése az egyértelmű kormányzati álláspont ellenére azért merülhet fel, mert amenynyiben Írország pénzügyi segítséget kér a válságban megtépázott tagállamok részére létrehozott uniós alapból, akkor könnyen az egyik feltétel lehet a céges adók emelése is.

A Wall Street Journal szerint az ír költségvetés rendbetétele három tényezőn múlik majd: sikerül-e talpra állnia az ír gazdaságnak, milyen kamatokon hajlandók a nemzetközi piacokon megfinanszírozni az ír adósságot, illetve milyen hatása lesz a belső fogyasztásra az elkerülhetetlen megszorító intézkedéseknek. A fő veszély Írországban is épp az, ami Görögországot nehéz helyzetbe sodorta az utóbbi hónapokban: amennyiben a megszorítások túl drasztikusra sikerülnek, akkor az az eddiginél is komolyabb lejtőre teheti a gazdaságot, ebben az esetben pedig Dublinnak nehézségei lehetnek a deficit piaci finanszírozásában, vagyis az EU-hoz vagy a Nemzetközi Valutaalaphoz kell fordulnia segítségért.