Érdemes megtartani a hónap eleje után az üzletekben és a szolgáltatóknál kapott pénztárblokkokat, az adócsalás visszaszorítása érdekében bevezetett nyugtalottó első sorsolásán ugyanis a február másodika és március 28-a között kibocsátott számlák vesznek részt.
A pénzügyminisztérium tervei szerint a havi rendszerességgel sorra kerülő sorshúzásokat júliusban kezdik, de már április 13-án, az ortodox húsvét hétfőjén megtartják az első soron kívüli sorsolást, amelynek nyertesei között egymillió lejt osztanak szét.
A nyugtalottóra vonatkozó végleges, a Hivatalos Közlönyben január 30-án megjelent változat több módosítást is tartalmaz az eredeti verzióhoz képest: a sorsoláson már nemcsak a nagykorúak, hanem minden román állampolgár részt vehet, egy személy pedig több pénztárblokkal is nyerhet. Például ha a sorshúzáson a nyugta értékére vonatkozó számként a 85-öt húzzák ki, és egy vásárló több, 85 és 85,99 lej közötti értékű számlával rendelkezik, mindegyik után pénznyereményben részesül.
A Román Lottótársaság által lebonyolított sorshúzáson kihúzott számsor egyik része így egy 1 és 999 közötti szám lesz, amely a pénztárblokkok – általános forgalmi adót (áfa/TVA) is tartalmazó – értékét jelöli, vagyis a levásárolt összeget a banik kivételével, a másik szám pedig a napra vonatkozik, amikor kibocsátották a nyugtát. A pénznyereményt tehát azok a magánszemélyek kapják meg, akik a kihúzott napon a kisorsolt értékben vásároltak termékeket, illetve vettek igénybe szolgáltatásokat.
Ingyenes vásárlás?
A nyugtalottó bevezetésével a vásárlók elméletileg ingyen is hozzájuthatnak a termékekhez és szolgáltatásokhoz, az elfogadott rendelet szerint ugyanis nem kell kifizetniük ezek ellenértékét, amennyiben nem kapnak pénztárblokkot az eladótól, kereskedőtől. A pénzügyminisztérium közleménye alapján, mivel a nyugtával nem hitelesített, vagyis nem megadózott tranzakció törvénytelen, így az ügyfélnek jogában áll visszautasítani a fizetést.
A rendelet azonban kitér arra is, hogy a termékek csak abban az esetben ingyenesek, ha az eladó vagy a szolgáltató az ügyfél kifejezett kérésére megtagadja a pénztárblokk kiállítását. Márciustól így a vendéglőkben és az üzletekben is kötelező lesz kifüggeszteni egy plakátot, amely arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy módjában áll nem kifizetni a terméket vagy szolgáltatást, ha nem kap számlát.
Az ombudsmanhoz fordulnak a kiskereskedők
Felháborítónak tartják a kiskereskedők az ingyenes termékekre vonatkozó előírást, és arra készülnek, hogy az ombudsmanhoz fordulnak a helyzet tisztázása érdekében. Cora Muntean, a Romániai Kis- és Középkereskedők Országos Egyesületének (ANCMMR) főtitkára az Adevărul hírportálnak elmondta: „aki életében legalább egyszer vásárolt, tudja, hogy a nyugtát csak azután bocsátja ki az eladó, hogy az ügyfél fizetett a megvásárolt termékekért, így működik a pénztárgép”, ezért az elképzelést egyszerűen lehetetlen gyakorlatba ültetni.
„Az ingyenes termékekre vonatkozó előírás teljes mértékben összezavarja majd az ügyfeleket, és odajutunk, hogy állandóan rendőrt kell hívni az üzletekbe” – vélekedett az egyesület vezetője. Rámutatott: az intézkedés nemcsak megvalósíthatatlan, hanem alkotmányellenes is, ezért már dolgoznak azon a hivatalos dokumentumon, amelyet elküldenek az állampolgári jogok biztosának, akitől a helyzet felülvizsgálatát kérik.
„Önmagának mond ellent az előírás”
Hasonlóan vélekedik Gheorghe Iancu alkotmányjogász, volt ombudsman is, aki szerint az előírás „értelmetlen, és önmagának mond ellent”. „Amennyiben egy eladó azelőtt adja át a vásárlónak a nyugtát, hogy az fizetett volna a termékekért vagy a szolgáltatásokért, törvénytelenséget követ el, az adóhatóság pedig megbírságolhatja. Emellett egy ügyfél nem állíthatja egyszerűen azt, hogy nem kapott pénztárblokkot, ezért nem fizet, ehhez tanúkat is elő kell állítania” – magyarázta a szakember.
Gheorghe Piperea bukaresti sztárügyvéd – aki főként arról ismert, hogy több száz ügyfele nevében hívott már perbe bankokat – is úgy véli: noha az ötlet elméletben működik, a gyakorlatban nem lehet megvalósítani.
„Az elképzelés Görögországból származik, ahol sajnos semmilyen pozitív következménye nem volt. Az adócsalás visszaszorítása érdekében hozott minden intézkedés üdvözlendő, de ezeket alaposan át kellene gondolni. Nem kizárt, hogy komoly nézeteltérések fognak bekövetkezni, képzeljük el, hogy valaki fizetés nélkül akar távozni egy étteremből” – fogalmazott a szakember.
A szakemberek bizakodóak
Ezzel szemben életképes és hatékony megoldásnak tartja a nyugtalottó bevezetését Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akinek meggyőződése, hogy az intézkedés nem jelenthet semmilyen akadályt annak, aki tisztességesen és átláthatóan akar dolgozni. „A kákán keresi a csomót, aki kivetnivalót talál az intézkedésben. A gyakorlati megvalósítást azok próbálják megakadályozni, akiknek érdekében áll nem kibocsátani a nyugtát, és bizony vannak ilyen érdekcsoportok” – fogalmazott a Krónikának Édler.
A szakember egyébként tagja a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának, amely megvitatta a tervezetet. Rámutatott: eleinte egy bonyolultabb, nehezen kivitelezhető változatról volt szó, de a végleges formájában a rendelet valóban vissza fogja szorítani az adócsalást.
„A minisztériumi illetékeseknek is kifejtettem: az állampolgárokat kell érdekeltté tenni, hogy kérjék a nyugtát, hiszen azzal, hogy a kereskedelmi egységekben kötelezővé tettük az »őrizze meg a számlát« feliratú tábla kifüggesztését, nem értünk el semmit. Ezzel az intézkedéssel viszont éppen a magánszemélyeket motiváljuk, akik milliókat nyerhetnek anélkül, hogy például lottószelvényre költenének” – magyarázta az iparkamara elnöke.
Édler szerint részletkérdés, hogy a pénztárblokk kibocsátásának elmulasztása miatt a vásárlók ingyenesen elvihetik a termékeket, szerinte ugyanis ritka lesz, hogy valaki fizetés nélkül távozik a kenyérrel, az ilyen helyzeteket pedig továbbra is a rendőrségnek kell kivizsgálnia.
Egyetért a Kovászna megyei iparkamara elnökével György Attila, a pénzügyminisztérium RMDSZ-es államtitkára, aki szerint lehet ugyan vitázni arról, hogy jogos-e távozni egy üzletből fizetés nélkül, ha nem kapunk pénztárblokkot, de a legfontosabb mégis az, hogy a rendelet nyugtalottóra vonatkozó része a gyakorlatban is működjön.
Az államtitkár lapunknak elmondta: amennyiben az ingyenes termékekre vonatkozó részt jogi eljárás keretében meg is támadja a kiskereskedők szervezete arra hivatkozva, hogy sérti a magántulajdonhoz való jogot, a rendelet többi része így is, úgy is érvényben marad. „Számunkra az a legfontosabb, hogy a nyugtalottó intézménye működőképes legyen, meglátásunk szerint ugyanis hatékony eszköz lesz az adócsalás visszaszorításában” – fogalmazott a politikus.
György Attila szerint a kivitelezéssel nem lehet gond, hiszen az eladók eddig is minden esetben odaadták a nyugtát, ezután csak a fogyasztókat kell motiválni, hogy kérjék azt. Hozzátette: fontos tudatosítani a lakosságban, hogy a nyugtalottó ingyenes, és a polgároknak semmit nem kell tenniük azonkívül, hogy kérik a pénztári nyugtát. Nem kell regisztrálni, és még a pénztárblokkot sem kell fénymásolni vagy postázni, egyszerűen csak ellenőrizni kell a számokat, és adott esetben személyesen felmutatni a számlát.
Karácsonykor mindegyik nyugta játékba száll
A 2015/10-es számú kormányrendelet szerint a Román Lottótársaság minden hónapban a 15-ei dátum utáni első hétfőn húzza ki a megelőző hónapban kibocsátott nyugtákra vonatkozó nyertes számokat. Emellett soron kívüli sorsolásokat is tartanak majd a nagyobb ünnepeken – például húsvétkor és karácsonykor.
Darius Vâlcov pénzügyminiszter egyébként azt javasolja a polgároknak, hogy az április 13-ai sorshúzás után is, egészen év végéig tartsák meg a február másodika után kapott nyugtákat, elmondása szerint ugyanis a karácsonyi sorsoláson az év folyamán kibocsátott mindegyik pénztárblokk részt vesz.
A kihúzott számokat 24 órán belül, legalább 30 napig nyilvánosságra hozzák az országos adóhatóság (ANAF) honlapján. A nyertes magánszemélyeknek 30 napon belül kell jelentkezniük az ANAF bármely kirendeltségénél, ahol személyi igazolványuk mellett a pénztárblokkot is fel kell mutatniuk. Ezt követően 60 nap áll a pénzügyminisztérium rendelkezésére, hogy eljuttassa az érintett polgárok bankszámlájára a megnyert pénzösszeget.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!