
Közbeszerzési eljárást hirdetett az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezésére az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR), amely a munkálatokért nagyjából akkora összeget fizetne a kivitelezőnek, amennyit alig egy évvel ezelőtt nem volt hajlandó biztosítani az amerikai Bechtel vállalatnak.
2014. május 28., 16:342014. május 28., 16:34
2014. május 29., 12:082014. május 29., 12:08
A kiírt licit szerint a 64 kilométer hosszú Bors–Berettyószéplak-sztráda befejezésére – amelynek mintegy felét a Bechtel már megépítette – az állam általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül legalább 987 millió lejt (219 millió eurót) szán, ugyanakkor legfeljebb 1,18 milliárd lejt (263 millió eurót) költene a projektre.
Az évekkel ezelőtt a teljes észak-erdélyi autópálya, majd végül mindössze az említett szakasz megépítésével megbízott Bechtel tavaly 250 millió eurót kért az államtól a 64 kilométeres rész befejezésére, Dan Şova akkori infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter – jelenleg közlekedésügyi tárcavezető –, valamint az autópálya-társaság elfogadhatatlannak találta az ajánlatot.
Egy éve bontották fel a szerződést
A CNADNR ennek nyomán éppen egy éve, tavaly májusban bontotta fel a kivitelezési szerződést az amerikai nagyvállalattal, amelynek a Bors és Berettyószéplak közötti szakasz felének megépítéséért korábban már kifizettek 250 millió eurót. Şova akkor úgy érvelt: az állami költségvetésből egyszerűen nem tudnak további 250 millió eurót biztosítani, így „a legjobb megoldás a rendkívül költséges megállapodás felbontása.”
Az államnak azonban a szerződésbontás miatt 38 millió eurós kártérítést kellett fizetnie a Bechtelnek, az autópálya Bihar megyei részének befejezésére pedig alig egy évvel később sikerült meghirdetni a közbeszerzési eljárást.
Ősszel kezdődhet az építkezés
A licitre az ajánlatokat július 9-éig lehet benyújtani, a hatóságok a legalacsonyabb árat kínáló vállalkozást bízzák meg a kivitelezéssel. A CNADNR 54 hónapra – négy és fél évre – köti majd meg a szerződést, amelynek értelmében a sztrádát 24 hónapon belül kell megépíteni, a további 30 hónap pedig a jótállási idő.
Eszerint ha a közbeszerzési eljárást a tervek szerint sikerül lebonyolítani, és október–november környékén elkezdik a munkálatokat, akkor is legalább 18 hónap telik majd el úgy, hogy a sztrádaszakasz építőtelepén egyetlen négyzetméternyi aszfaltot sem fektettek le.
Az építkezés folytatásával kapcsolatosan Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője elmondta: a kormány erre az évre a szakasz kivitelezésére 256 millió lejt (558 millió eurót) különített el az RMDSZ javaslatára. „Ez a szakasz Bihar megye és Erdély számára kiemelt fontossággal bír, de munkahelyteremtés szempontjából is óriási lehetőséget rejt magában, gazdasági növekedést eredményez majd az erdélyi megyékben, és autópályán teszi elérhetővé számunkra Európát” – fogalmazott Cseke.
Három év alatt megépítenék a teljes sztrádát
Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja beszélt arról, hogy a Bors–Berettyószéplak-sztráda maradék szakaszának építését ez év októberében kezdenék meg, és 2016-ra véglegesítenék, a Berettyószéplak–Magyarnádas-sztrádát pedig 2017-ig fejeznék be.
A tervek szerint ugyanakkor a Torda–Szászsebes-szakaszt 2015 végéig vagy 2016 márciusáig építenék meg, az észak-erdélyi autópálya Bors és Szászsebes közötti 391 kilométeres szakaszát így 2017 végén nyitnák meg a forgalom előtt. „Reális határidőkről van szó. Végre sikerült kimozdítani a holtpontról az észak-erdélyi autópálya ügyét” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Berettyószéplak–Bors-, valamint a Gyalu–Magyarnádas-szakaszt állami költségvetésből finanszírozzák, Torda és Szászsebes között európai uniós alapokból építkeznek, a Berettyószéplak és Magyarnádas közötti 93 kilométeres szakasz pedig az első infrastrukturális projekt lesz, amelyet az április elsejétől az üzemanyagra kivetett literenkénti hét eurócentes adóból befolyt összegből valósítanak meg. „A különadóból becslések szerint évente 500 millió eurós bevételünk lesz, így a finanszírozással nem lesz probléma” – magyarázta Şova.
A miniszter korábban azt is elmondta, hogy szintén a hétcentes adóból építik majd meg a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztrádát, amelynek kivitelezése rendkívül bonyolult és drága, mivel a szakasz hegyvidéken vezet át.
A jelek szerint egyébként a Ponta-kormány lemondott arról, hogy az eredeti tervek szerint Nagyváradtól Brassóig épüljön meg az észak-erdélyi autópálya, Dan Şova elmondása szerint ugyanis a prioritás a Bors–Nagyvárad–Torda–Szászsebes-szakasz megépítése.
Júliusban kezdődhet a Brassó–Comarnic-sztráda építése
Júniusban írják alá a Brassó–Comarnic.autópálya haszonbérleti szerződését, mivel a szakasz megépítéséhez szükséges források nagy része már megvan – nyilatkozta szerdán Narcis Neaga, az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezérigazgatója egy szakmai konferencián. Neaga elmondása szerint már több kereskedelmi bank is jelezte, hogy érdekelt lenne az autópálya finanszírozásában, az igazgató azonban nem nevezte meg az érintett pénzintézeteket.
„Az építkezést egy hónappal a szerződés megkötése után kezdik el, a projekt befejezésének határideje és a pontos költségek azonban a megállapodás aláírása után lesznek ismertek” – fejtette ki az útügyi illetékes. A sztráda használatáért felszámított díjjal kapcsolatban elmondta: a sofőröknek minden bizonnyal 7 lejt kell majd fizetniük. Amint arról Victor Ponta miniszterelnök még decemberben beszámolt: a Brassó–Comarnic autópályát egy francia, osztrák és görög cégek alkotta konzorcium építi meg.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!