
Közbeszerzési eljárást hirdetett az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezésére az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR), amely a munkálatokért nagyjából akkora összeget fizetne a kivitelezőnek, amennyit alig egy évvel ezelőtt nem volt hajlandó biztosítani az amerikai Bechtel vállalatnak.
2014. május 28., 16:342014. május 28., 16:34
2014. május 29., 12:082014. május 29., 12:08
A kiírt licit szerint a 64 kilométer hosszú Bors–Berettyószéplak-sztráda befejezésére – amelynek mintegy felét a Bechtel már megépítette – az állam általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül legalább 987 millió lejt (219 millió eurót) szán, ugyanakkor legfeljebb 1,18 milliárd lejt (263 millió eurót) költene a projektre.
Az évekkel ezelőtt a teljes észak-erdélyi autópálya, majd végül mindössze az említett szakasz megépítésével megbízott Bechtel tavaly 250 millió eurót kért az államtól a 64 kilométeres rész befejezésére, Dan Şova akkori infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter – jelenleg közlekedésügyi tárcavezető –, valamint az autópálya-társaság elfogadhatatlannak találta az ajánlatot.
Egy éve bontották fel a szerződést
A CNADNR ennek nyomán éppen egy éve, tavaly májusban bontotta fel a kivitelezési szerződést az amerikai nagyvállalattal, amelynek a Bors és Berettyószéplak közötti szakasz felének megépítéséért korábban már kifizettek 250 millió eurót. Şova akkor úgy érvelt: az állami költségvetésből egyszerűen nem tudnak további 250 millió eurót biztosítani, így „a legjobb megoldás a rendkívül költséges megállapodás felbontása.”
Az államnak azonban a szerződésbontás miatt 38 millió eurós kártérítést kellett fizetnie a Bechtelnek, az autópálya Bihar megyei részének befejezésére pedig alig egy évvel később sikerült meghirdetni a közbeszerzési eljárást.
Ősszel kezdődhet az építkezés
A licitre az ajánlatokat július 9-éig lehet benyújtani, a hatóságok a legalacsonyabb árat kínáló vállalkozást bízzák meg a kivitelezéssel. A CNADNR 54 hónapra – négy és fél évre – köti majd meg a szerződést, amelynek értelmében a sztrádát 24 hónapon belül kell megépíteni, a további 30 hónap pedig a jótállási idő.
Eszerint ha a közbeszerzési eljárást a tervek szerint sikerül lebonyolítani, és október–november környékén elkezdik a munkálatokat, akkor is legalább 18 hónap telik majd el úgy, hogy a sztrádaszakasz építőtelepén egyetlen négyzetméternyi aszfaltot sem fektettek le.
Az építkezés folytatásával kapcsolatosan Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője elmondta: a kormány erre az évre a szakasz kivitelezésére 256 millió lejt (558 millió eurót) különített el az RMDSZ javaslatára. „Ez a szakasz Bihar megye és Erdély számára kiemelt fontossággal bír, de munkahelyteremtés szempontjából is óriási lehetőséget rejt magában, gazdasági növekedést eredményez majd az erdélyi megyékben, és autópályán teszi elérhetővé számunkra Európát” – fogalmazott Cseke.
Három év alatt megépítenék a teljes sztrádát
Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja beszélt arról, hogy a Bors–Berettyószéplak-sztráda maradék szakaszának építését ez év októberében kezdenék meg, és 2016-ra véglegesítenék, a Berettyószéplak–Magyarnádas-sztrádát pedig 2017-ig fejeznék be.
A tervek szerint ugyanakkor a Torda–Szászsebes-szakaszt 2015 végéig vagy 2016 márciusáig építenék meg, az észak-erdélyi autópálya Bors és Szászsebes közötti 391 kilométeres szakaszát így 2017 végén nyitnák meg a forgalom előtt. „Reális határidőkről van szó. Végre sikerült kimozdítani a holtpontról az észak-erdélyi autópálya ügyét” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Berettyószéplak–Bors-, valamint a Gyalu–Magyarnádas-szakaszt állami költségvetésből finanszírozzák, Torda és Szászsebes között európai uniós alapokból építkeznek, a Berettyószéplak és Magyarnádas közötti 93 kilométeres szakasz pedig az első infrastrukturális projekt lesz, amelyet az április elsejétől az üzemanyagra kivetett literenkénti hét eurócentes adóból befolyt összegből valósítanak meg. „A különadóból becslések szerint évente 500 millió eurós bevételünk lesz, így a finanszírozással nem lesz probléma” – magyarázta Şova.
A miniszter korábban azt is elmondta, hogy szintén a hétcentes adóból építik majd meg a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztrádát, amelynek kivitelezése rendkívül bonyolult és drága, mivel a szakasz hegyvidéken vezet át.
A jelek szerint egyébként a Ponta-kormány lemondott arról, hogy az eredeti tervek szerint Nagyváradtól Brassóig épüljön meg az észak-erdélyi autópálya, Dan Şova elmondása szerint ugyanis a prioritás a Bors–Nagyvárad–Torda–Szászsebes-szakasz megépítése.
Júliusban kezdődhet a Brassó–Comarnic-sztráda építése
Júniusban írják alá a Brassó–Comarnic.autópálya haszonbérleti szerződését, mivel a szakasz megépítéséhez szükséges források nagy része már megvan – nyilatkozta szerdán Narcis Neaga, az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezérigazgatója egy szakmai konferencián. Neaga elmondása szerint már több kereskedelmi bank is jelezte, hogy érdekelt lenne az autópálya finanszírozásában, az igazgató azonban nem nevezte meg az érintett pénzintézeteket.
„Az építkezést egy hónappal a szerződés megkötése után kezdik el, a projekt befejezésének határideje és a pontos költségek azonban a megállapodás aláírása után lesznek ismertek” – fejtette ki az útügyi illetékes. A sztráda használatáért felszámított díjjal kapcsolatban elmondta: a sofőröknek minden bizonnyal 7 lejt kell majd fizetniük. Amint arról Victor Ponta miniszterelnök még decemberben beszámolt: a Brassó–Comarnic autópályát egy francia, osztrák és görög cégek alkotta konzorcium építi meg.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!