
Jelentősen megnövekedett Romániában a kereslet a kiadó irodaházak iránt az év első felében 2012 azonos időszakához képest – mutat rá az ESOP tanácsadó cég felmérése.
2013. július 10., 17:362013. július 10., 17:36
2013. július 10., 17:582013. július 10., 17:58
A nyilvánosságra hozott adatsorok értelmében a közepes méretű vállalatok általi kereslet mintegy 21 százalékkal nőtt, az irodapiaci tranzakciók aránya ugyanakkor 23 százalékkal volt magasabb idén, mint az elmúlt év első felében. Alexandru Petrescu, az ESOP menedzsere elmondta: megítélésük szerint a második félévben is növekedő tendenciára lehet számítani. \"A bérbe adott irodahelyiségek aránya 2013 első felében szintén emelkedett, 9 százalékkal. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt három évben sikerült folyamatosan növelnünk az irodapiacot a közepes méretű vállalatok esetében, és mostanra piacvezetővé váltunk Romániában. Célunk, hogy év végéig 40 ezer négyzetméternyi irodahelyiség kiadásában működjünk közre\" – fogalmazott Petrescu.
A tanácsadó cég felmérése szerint ugyanakkor a tavalyi évhez képest enyhén, 3 százalékkal csökkent a kereslet az olcsóbb – négyzetméterenként havonta 11 euróért vagy ennél kisebb összegért bérbe adott –, kis felületű irodahelyiségek iránt, de ezek továbbra is ezek uralják a piacot. A négyzetméterenként 11 és 15 euró között kínált ingatlanok iránti kereslet eközben 2 százalékkal nőtt.
A Krónika több erdélyi és partiumi városban is érdeklődött az ott tapasztalható trendekről, azonban az általunk tapasztaltak legtöbb esetben nem estek egybe az országos trendekkel.
Felemás tapasztalat Nagyváradon
Valentin Catana, a nagyváradi Casa Regal ingatlanügynökség kereskedelmi- és ipari ingatlanokra szakosodott munkatársa szerint náluk valóban fellendült a kereslet, a tavalyi évhez viszonyítva mintegy húsz százalékos növekedést tapasztaltak ebben a szegmensben, elsősorban a forgalmas környéken lévő épületek esetében. Tapasztalata szerint a kisebb, 50-150 négyzetméteres üzlethelységekre van igény, az annál nagyobb ingatlanokat már nehéz bérbe adni, különösen, ha a tulajdonos nem hajlandó engedni az árból. Elmondása alapján az utóbbi időkben átlagosan harminc nap alá csökkent a tranzakciók időtartama.
Lukács Imre, a nagyváradi CentroCasa ingatlanügynökség igazgatója ezzel szemben továbbra sem tapasztalt különösebb javulást a piacon. Mint érdeklődésünkre elmagyarázta, miközben pár évvel ezelőtt napi szinten akadtak érdeklődők üzlethelységek iránt, addig most sokszor egy hét is eltelik amíg potenciális klienst találnak. „Azt látom, hogy senki nem akar új céget nyitni, az emberek nem nagyon mernek belevágni egy új üzletbe\" – mondta. Vannak kereskedelmi célra alkalmas ingatlanjaik központi környéken is, de még azok is mintegy három hete üresen állnak, pedig a bérleti díjjak még mindig majd fele a négy-öt évvel ezelőttieknek.
Stagnálás Kolozsváron
Az iroda és üzlethelyiségek piaca eközben jelen pillanatban a leginkább stagnál Kolozs megyében, finoman szólva sem éri fénykorát, rengeteg az üresen álló irodaház is – jellemezte a jelenlegi állapotokat a Krónikának Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Az ingatlanszakértő lapunknak elmondta: például Kolozsvár belvárosában a parkolóhelyek hiánya miatt gyakorlatilag nincs igény üzlethelyiségek, irodák bérlésére. Kifejtette: ez az oka annak, hogy sok ingatlantulajdonos inkább a lakóháznak alakítja át az eredetileg irodahelyiségnek szánt épületeket, amelyeket aztán külföldi egyetemistáknak adnak ki albérletbe, és még jobban is járnak vele.
Bónis Endre ugyanakkor a úgy véli, annak ellenére, hogy alig van kereslet rá, jelenleg is több 10 ezer négyzetméteres irodaházak épülnek a kincses városban, például a Budai Nagy Antal (Dorobanţilor) utcában, vagy a Györgyfalvi lakónegyedben a Iullius Mall bevásárló központ közelében. Mint részletezte, ezeket legfeljebb IT-cégeknek lehet kiadni, hiszen nekik van szükségük egyszerre több irodahelyiségre is. Bónis Endrétől egyúttal megtudtuk, a válság kezdete óta mintegy 40 százalékkal csökkent az üzleti és irodahelyiségek piaca. Míg a válság előtt négyzetméterenként 15 eurót ért egy iroda, jelenleg négyzetméterenként 5-8 euróért is lehet irodát bérelni.
Szatmár: fellendülés után visszaesés
Szatmárnémetiben is eléggé gyenge a mozgás az ingatlanpiacon. Amint azt Szántai Imrétől, a Santai ingatlanügynökség vezetőjétől megtudtuk, a tavalyi év végén érződött ugyan némi fellendülés, megszaporodtak az érdeklődők a kereskedelmi helyiségek iránt, azonban ez év elején alábbhagyott. Szántai Imre lapunk érdeklődésére elmondta: úgy véli, még mindig túlságosan drágák a kereskedelmi helyiségek a szatmáriak zsebéhez viszonyítva. Hozzátette: ha 20 százalékkal olcsóbbak lennének az ingatlanok, elképzelhető, hogy megnövekedne az eladások, illetve a bérbeadások száma.
Ellenkező trendek Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen egyenesen az országos trend ellenkezőjét tapasztaltuk. Itt hétről hétre egyre több üzlet- illetve irodahelyiség szabadul fel. Mindez annak ellenére, hogy a belvárosban is a bérleti árak szinte felére csökkentek. Ma már négyzetméterenkénti 15-20 euróért egészén jó helyiséget lehet találni. Mindez a lakónegyedekben már 3-4 euróért is megkapható. Ennek ellenére a városban még mindig épülnek irodaházak. Trella Várhelyi Tamás, az Imobinvest ingatlanügynökség vezetője ezt semmiként nem az üzleti élet feltámadásával magyarázza. „A beruházást a múlt évek lendülete szüli, az irodahelyiségeket elfoglaló cégek pedig valószínűleg a jobb, korszerűbb körülmények miatt választják az új épületet az addigi átalakított lakóház helyett\" – mondta el a szakember.
Már nincs válságban az ingatlanpiac
Nincs már válságban az ingatlanpiac, ennek ellenére a gazdasági krízis előtti eredményeket talán soha nem sikerül már felülmúlni, vagy akár megismételni – véli Răzvan Gheorghe ingatlan-tanácsadó. \"A helyzet normalizálódott, de nem hinném, hogy fogunk még valaha 5 millió eurós üzleteket lebonyolítani, ahogyan azt 2008 előtt tettük. Az ingatlanügynökök helyzete teljesen megváltozott, az ügyfelek már erőfeszítéséket várnak tőlünk\" – fogalmazott Gheorghe.
A szakember ugyanakkor a pályafutása alatt elkövetett hibákat felidézve elmondta: nemcsak a vállalatát ért veszteségeket sajnálja, de sokszor olyan tanácsokat adott ügyfeleinek, amelyek később nem bizonyultak nyereségesnek. \"A válság előtti egy-két évben az ingatlanpiaci szereplők elbízták magukat, és túl sokat vállaltak. Én magam is biztosra vettem olyan beruházásokat, amelyek miatt később nagyon sokat veszítettem\" – emlékezett az illetékes.
Gheorghe 2007 elején Activ Consulting nevű cégének részvényeit eladta az amerikai Cushman & Wakefield csoportnak, amely azonban nemrég lemondott arról, hogy saját ingatlanirodája legyen Romániában, így az üzletembernek vissza kellett vásárolnia az ügynökséget, amelyet Activ Property Services néven működtet tovább. Az amerikai csoport egyébként azért lépett vissza a piacról, mert az elmúlt három évben folyamatosan veszteséges volt. \"Bevallom, hogy a háromévnyi veszteség az én hibám volt, a hirtelen felindulásból meghozott rossz döntéseim eredménye. Mint amikor az edző miatt rosszul játszik a csapat\" – fogalmazott a tanácsadó.
Az ingatlancég üzleti forgalma egyébként tavaly 1,4 millió euró volt, Gheorghe pedig idén egymillió eurós forgalomra számít. A szakember szerint ugyanis számos ügyfél újra akarja tárgyalni a céggel kötött szerződését, emellett pedig több kliens összesen mintegy 100 ezer euróval tartozik a vállalatnak. A tanácsadó ugyanakkor arról is beszélt, hogy az ingatlanpiacon továbbra is elenyésző lesz az új beruházások száma, főleg amiatt, hogy a bankok még mindig visszafogottak az új projektek finanszírozása terén. Gheorghe egyébként azt tervezi, hogy a közeljövőben nagyobb hangsúlyt fektet a bérbe adandó irodahelyiségek közvetítésére, a következő két évben pedig a legjobb öt tanácsadó cég közé szeretne kerülni az irodapiacon.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!