Fotó: Magyar Nemzeti Bank
Matolcsy György szerint válságközeli helyzetben van a magyar gazdaság, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját is hibáztatta az ország jelenlegi, sérülékeny helyzetéért. Varga Mihály pénzügyminiszter úgy reagált: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat.
2022. december 05., 21:302022. december 05., 21:30
2022. december 05., 21:382022. december 05., 21:38
„Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van” – idézte az anyaországi sajtó Matolcsy Györgynek a magyar Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén elhangzott szavait. Az Rtl.hu és a Világgazdaság.hu beszámolója szerint a budapesti jegybank elnöke az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentését vezette elő a bizottságban, és ennek során fogalmazott meg erős kritikát a magyar gazdaságpolitikáról.
Ennek okait az energiaár-robbanásban és az élelmiszer-inflációban jelölte meg. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az EU-ban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után. „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban” – idézték a portálok a jegybank elnökét. Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselőnek, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének bejegyzésére hivatkozva azt is megírták, hogy Matolcsy György kijelentette: megbomlott a magyar kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja, és ez sokba kerül. Az MNB elnöke szerint az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket.
„A jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat” – reagált Varga Mihály pénzügyminiszter Matolcsy szavaira. A tárcavezető Facebook-oldalán posztolt bejegyzésében kiemelte, minden ország lépéskényszerbe került, Magyarország is. „A válságkezelés eredményeként eddig magas maradt a gazdasági növekedés (harmadik negyedévben 4,1 százalék, ami az EU-ban a hetedik legmagasabb mérték), valamint magas a foglalkoztatottság (4,7 millió ember dolgozik, továbbra is 4 százalék alatt a munkanélküliség)” – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter, hozzátéve: lehet építeni az elmúlt évek eredményeire.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!