2009. október 12., 10:242009. október 12., 10:24
Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt kiadott előrejelzése szerint 2020-ra az uniós országok államadóssága a GDP-jük 72–125 százalékára nő. Szerte a világon csökkenő bevételekkel és növekvő konjunktúraélénkítő kiadásokkal kell megküzdeniük a kormányoknak.
A pénzügyminiszterek válaszai különbözőek a törvényben rögzített államadósságstoptól – mint Németországban – a kiadáscsökkentésen át a spanyolországi adóemelésekig. Különös figyelmet érdemelnek Közép-Kelet-Európa országai. Az átalakulás éveiben bekövetkezett növekedés ellenére a legtöbbjük nem tudott költségvetési tartalékot gyűjteni.
A csődtől csak több milliárd eurós nemzetközi hitelek árán menekültek meg, amelyekért a hitelezők a költségvetés megnyirbálását várják cserébe. A régió legtöbb országában egyébként hasonlóak a válságkezelő intézkedések. A térség legtöbb kormánya a kiadáscsökkentésre összpontosít.
Nem fognak azonban új adók bevezetése nélkül kikerülni a válságból, állapította meg a szerző. Felidézi, hogy Magyarországon áfaemelés történt, és az ingatlanadó bevezetése várható. A magasabb hozzáadottérték-adóra tették a voksukat mások is, így Horvátország és Csehország. Romániában emelték a jövedéki termékek adóját.
Igazán kreatívnak bizonyult az észt pénzügyminisztérium, amely, miután a második válságkezelő csomag sem vezetett el a költségvetési helyzet javulásához, nemcsak egy harmadik csomagot vezetett be, hanem egy takarékszámlát is nyitott, amelyre a lakosság önkéntes válságkezelési hozzájárulásait várják, írta a Die Presse.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok