2009. október 12., 10:242009. október 12., 10:24
Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt kiadott előrejelzése szerint 2020-ra az uniós országok államadóssága a GDP-jük 72–125 százalékára nő. Szerte a világon csökkenő bevételekkel és növekvő konjunktúraélénkítő kiadásokkal kell megküzdeniük a kormányoknak.
A pénzügyminiszterek válaszai különbözőek a törvényben rögzített államadósságstoptól – mint Németországban – a kiadáscsökkentésen át a spanyolországi adóemelésekig. Különös figyelmet érdemelnek Közép-Kelet-Európa országai. Az átalakulás éveiben bekövetkezett növekedés ellenére a legtöbbjük nem tudott költségvetési tartalékot gyűjteni.
A csődtől csak több milliárd eurós nemzetközi hitelek árán menekültek meg, amelyekért a hitelezők a költségvetés megnyirbálását várják cserébe. A régió legtöbb országában egyébként hasonlóak a válságkezelő intézkedések. A térség legtöbb kormánya a kiadáscsökkentésre összpontosít.
Nem fognak azonban új adók bevezetése nélkül kikerülni a válságból, állapította meg a szerző. Felidézi, hogy Magyarországon áfaemelés történt, és az ingatlanadó bevezetése várható. A magasabb hozzáadottérték-adóra tették a voksukat mások is, így Horvátország és Csehország. Romániában emelték a jövedéki termékek adóját.
Igazán kreatívnak bizonyult az észt pénzügyminisztérium, amely, miután a második válságkezelő csomag sem vezetett el a költségvetési helyzet javulásához, nemcsak egy harmadik csomagot vezetett be, hanem egy takarékszámlát is nyitott, amelyre a lakosság önkéntes válságkezelési hozzájárulásait várják, írta a Die Presse.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok