2010. február 03., 09:452010. február 03., 09:45
A tisztségviselő felidézte: tavaly még sokkal kedvezőtlenebbek voltak a kilátások, de a román kormány még idejében igénybe vette a nemzetközi pénzügyi segítséget, enyhítve ezzel a nehézségeket. Ha ezt nem tette volna meg, a recesszió sokkal súlyosabb lett volna, a tőkekiáramlás sokkal nagyobb méreteket öltött volna, a lejre sokkal nagyobb nyomás nehezedett volna.
Jeffrey Franks ugyanakkor úgy látja: Románia még egyáltalán nincs biztonságban, most az lesz a legnagyobb kihívás számára, hogy teljes mértékben teljesítse az IMF által támasztott feltételeket, és hajtsa végre a szükséges szerkezeti átalakításokat. Ez a jövőnek szóló beruházásokat jelent, az infrastruktúra fejlesztését és az oktatás szintjének emelését is magában foglalja.
Az interjúalany elengedhetetlennek tartja az egységes bérezésről szóló törvény megfelelő alkalmazását, amely lehetővé teszi a teljes bérreformot, és hosszú távon csökkenti a költségvetési kiadásokat. A nyugdíjreform enyhítené a nyugdíj-biztosítási alapok sérülékenységét. A kiadások csökkentése révén adóemelések nélkül is tartani lehet majd a pénzügyi egyensúlyt. A most végrehajtandó reformoktól függ majd, hogy a jövőben le lehet-e szorítani a költségvetési deficitet – tette hozzá.
A lap emlékeztet az IMF küldöttségvezetőjének nemrég tett nyilatkozatára, amelyben azt „jósolta”, hogy az év közepére Romániában a munkanélküliek száma elérheti az egymilliót. Az ezzel kapcsolatos kérdésre ebben az interjúban azt felelte: reméli, hogy nem lesz igaza, vagyis akkor sem éri el ezt a számot a munkanélküliség, ha a következő hónapokban valóban lehet számítani elbocsátásokra.
Frank szerint azonban Romániában e téren is jobban alakult a helyzet a vártnál. Tavaly még arra számított az IMF, hogy a munkanélküliségi ráta mostanra eléri a 10 százalékot, pedig az egyelőre csak 8 százalékon áll. Az év végére pedig ez az arány csökkenni kezd a gazdasági élénkülés hatására – vélekedett. Beismerte, hogy más gazdagabb országokban – mint például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban – nagyobb a munkanélküliségi ráta.
Azoknak az országoknak ugyanakkor van elegendő pénzük a munkahelyteremtés ösztönzésére, Romániának viszont nincs – mondta Franks, aki szerint a román hatóságok leginkább úgy orvosolhatják ezt a helyzetet, ha hatékonyabban tudnak európai pénzeket lehívni, különösen olyan vissza nem térítendő összegeket, amelyeket Brüsszel elsősorban az építőipar és az infrastruktúra fejlesztésére ad. Jefrrey Franks ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy Romániának a jövőben esetleg nem lesz szüksége a készenléti hitel teljes összegét felvenni. Az IMF képviselője azonban erre csak akkor lát lehetőséget, ha valóban beindulnak a reformok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok