Válságkezelés, a román sikersztori?

A tisztségviselő felidézte: tavaly még sokkal kedvezőtlenebbek voltak a kilátások, de a román kormány még idejében igénybe vette a nemzetközi pénzügyi segítséget, enyhítve ezzel a nehézségeket. Ha ezt nem tette volna meg, a recesszió sokkal súlyosabb lett volna, a tőkekiáramlás sokkal nagyobb méreteket öltött volna, a lejre sokkal nagyobb nyomás nehezedett volna.

Jeffrey Franks ugyanakkor úgy látja: Románia még egyáltalán nincs biztonságban, most az lesz a legnagyobb kihívás számára, hogy teljes mértékben teljesítse az IMF által támasztott feltételeket, és hajtsa végre a szükséges szerkezeti átalakításokat. Ez a jövőnek szóló beruházásokat jelent, az infrastruktúra fejlesztését és az oktatás szintjének emelését is magában foglalja.

Az interjúalany elengedhetetlennek tartja az egységes bérezésről szóló törvény megfelelő alkalmazását, amely lehetővé teszi a teljes bérreformot, és hosszú távon csökkenti a költségvetési kiadásokat. A nyugdíjreform enyhítené a nyugdíj-biztosítási alapok sérülékenységét. A kiadások csökkentése révén adóemelések nélkül is tartani lehet majd a pénzügyi egyensúlyt. A most végrehajtandó reformoktól függ majd, hogy a jövőben le lehet-e szorítani a költségvetési deficitet – tette hozzá.

A lap emlékeztet az IMF küldöttségvezetőjének nemrég tett nyilatkozatára, amelyben azt „jósolta”, hogy az év közepére Romániában a munkanélküliek száma elérheti az egymilliót. Az ezzel kapcsolatos kérdésre ebben az interjúban azt felelte: reméli, hogy nem lesz igaza, vagyis akkor sem éri el ezt a számot a munkanélküliség, ha a következő hónapokban valóban lehet számítani elbocsátásokra.

Frank szerint azonban Romániában e téren is jobban alakult a helyzet a vártnál. Tavaly még arra számított az IMF, hogy a munkanélküliségi ráta mostanra eléri a 10 százalékot, pedig az egyelőre csak 8 százalékon áll. Az év végére pedig ez az arány csökkenni kezd a gazdasági élénkülés hatására – vélekedett. Beismerte, hogy más gazdagabb országokban – mint például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban – nagyobb a munkanélküliségi ráta.

Azoknak az országoknak ugyanakkor van elegendő pénzük a munkahelyteremtés ösztönzésére, Romániának viszont nincs – mondta Franks, aki szerint a román hatóságok leginkább úgy orvosolhatják ezt a helyzetet, ha hatékonyabban tudnak európai pénzeket lehívni, különösen olyan vissza nem térítendő összegeket, amelyeket Brüsszel elsősorban az építőipar és az infrastruktúra fejlesztésére ad. Jefrrey Franks ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy Romániának a jövőben esetleg nem lesz szüksége a készenléti hitel teljes összegét felvenni. Az IMF képviselője azonban erre csak akkor lát lehetőséget, ha valóban beindulnak a reformok.