2013. április 08., 07:292013. április 08., 07:29
A központ átadásán Mircea Mălan nagyváradi alpolgármester a helyi önkormányzat, illetve a főpályázó Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közti, sok évre visszanyúló jó együttműködést méltatta, és azt mondta, a központ termeit a Bihar megyei vállalkozói szövetségek számára ajánlják fel. Ugyanakkor kijelentette: a magyarországi partnerre a továbbiakban is számít a váradi városvezetés, amely már most készül a 2014-től kezdődő új kiírásokra a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferencián elmondta: a magyar–román üzleti kapcsolatok rendkívül dinamikusan fejlődnek, a tavalyi évben ezeknek a kapcsolatoknak a pénzbeli értéke elérte a 7 milliárd eurót. Összehasonlításképpen Magyarország legfőbb üzleti partnere Oroszország, hiszen onnan érkezik a fűtőanyag és energia jó része, ezeknek a kapcsolatoknak az értéke pedig ehhez képest csak kevéssel haladja meg a magyar–románt: tízmilliárd eurót érnek. A szakember ugyanakkor felsorolta a magyar kormány EU-s szinten szokatlannak számító gazdaságpolitikájának néhány pillérét, elsősorban azokat az elemeket, amelyek a kis- és középvállalkozásokat érintik, mint amilyen például a nemrég bejelentett kedvezményes, kétszázalékos kamattal felvehető hitel vagy éppen a rezsicsökkentés. Miklóssy a Bihar és magyarországi szomszédja, Hajdú-Bihar megye közötti kapcsolat szempontjából nagyon hasznosnak tartaná egy Várad–Debrecen-gyorsvasút megépítését – erről egyébként már korábban is volt szó.
A várbeli üzleti központot elsősorban a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének tagcégei foglalhatják majd el – a szervezet egyébként a projekt ötletgazdája volt. A projekt összértéke 4 millió euró volt, ebből a váradi vár C épületének második emeletét állították helyre belülről, és alakították ki irodák, konferenciatermek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok