Hirdetés

Válasz a válságra: fenntartható szerkezetváltás

A gazdasági válságra a cégek 15 százaléka ad csak jó válaszokat az A. T. Kearney elemzése szerint, a többség egyfajta „stratégiai bénultsági” állapotba kerül. A nemzetközi tanácsadó cég szerint a megoldást az új vállalati stratégia kialakítása és egy ehhez igazodó, úgynevezett fenntartható szerkezetváltás jelentheti. Az A. T. Kearney több mint 1 200 fizetésképtelenné vált vállalatnál vizsgálta meg a válság kialakulásának okait és a leggyakoribb ellenintézkedéseket.

Hírösszefoglaló

2009. szeptember 22., 09:342009. szeptember 22., 09:34

Hosszú távban kellene gondolkodni

A vállalkozások a felmérés szerint elsősorban rövid távú megoldásokkal álltak elő, a költségek optimalizálására és a likviditás növelésére koncentráltak. A fizetésképtelen cégek több mint fele gyenge stratégiai vagy beruházási döntéseket hoz, a veszélyeztetett vállalatok gyakran reagálnak kizárólag rövid távú, tisztán működési döntésekkel. A tanácsadó cég szerint a hosszú távú versenyképesség és a nyereséges növekedés biztosításához a rövid távú döntéseket a hosszú távú stratégiához kell igazítani.

A jelenlegi gazdasági környezetben a nyersanyagárak esése és a piaci verseny élénkülése teret nyit a szerződések újratárgyalása előtt. Az anyagköltségek csökkentésével a vállalatok elkerülhetik, hogy méltánytalan terheket rójanak az értékesítési kapcsolatokra, főként azokra, amelyek stratégiailag kiemelten fontosak. Költségoptimalizáló intézkedésekkel, mint például egy beszállítóalkalmassági program bevezetése, bevételi áldozatok nélkül optimalizálható az ellátási lánc. Ezek a lépések egy újratervezett költségvetéssel együtt rövid időn belül jelentős pénzügyi megtakarításokat és nagyobb likviditást eredményeznek. Jó példa erre az acélipari termékek árának újratárgyalása az autóiparban és a beszállítóalkalmassági program a fogyasztási cikkek piacán.

Leépítések a Lufthansánál

A német Lufthansa AG költségei megtakarítása érdekében a cégközpontban az 1800 fős adminisztratív munkakörben dolgozók közül a következő három évben csaknem 270 embernek mond fel – jelentette be tegnap a légitársaság. A kölni székhelyű társaság még júliusban azt közölte, hogy lépéseket tervez az utas- és áruszállításban tapasztalt alacsony kereslet miatt, és az utasszállítási ágazat adminisztrációs munkaköreiből 400 embernek mondanak fel. A légitársaság továbbá széles körű megtakarítási programot tervez elindítani a személyszállításban. Így várhatóan csökkenti járatait a rövid távú utaknál.

A légitársaság részvényei 1 százalékkal 12 euróra csökkentek a frankfurti kereskedésben. A kereslet csökkenése miatt adózott eredménye meredek, 88 százalékos csökkenéséről számolt be a Lufthansa német légitársaság a második negyedéves jelentésében. Eszerint Európa legnagyobb légitársasága 40 millió eurós adózott eredményt ért el a júniusban zárult idei második negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 337 millióval. A Lufthansa profitja a kereslet csökkenése miatt zsugorodott töredékére: elsősorban a nagyon jövedelmező első és businessosztályú jegyek eladása esett vissza, de más üzletágak, például az  áruszállítás is megérezte a gazdasági válság hatását. A vállalat bevétele húsz százalékkal csökkent az idei második negyedévben.

A gépipari vállalatok is nagy előszeretettel segítik stratégiai beszállítóik pénzügyi helyzetét, hogy így erősítsék meg kapcsolataikat. A szerkezetváltás során a gyorsan változó üzleti környezet miatt elengedhetetlen a stratégiai célok felülvizsgálata. Az A. T. Kearney a jelenlegi válság nagysága miatt és a fenntartható szerkezetváltás érdekében átfogó vállalati stratégia megalkotását és a rövid távú intézkedések specifikálását javasolja.

A siker titka a rugalmasság

A valóban hosszú távú siker titka egy olyan megközelítés, amely a likviditás, a nyereségesség és a stratégia egyensúlyán alapul. Bizonyos helyi vagy globális tendenciák akár a válság után is folytatódhatnak, új húzóerővé válhatnak.

Például a repülőiparban az olcsó jegyek és a gazdaságos utazások iránti kereslet növekedése valószínűleg folytatódni fog a válságot követően is, így egy „fenntartható szerkezetváltást” alkalmazó repülőtársaság üzleti modellje szükségszerűen tartalmazza a vásárlói igények változását.

Az üzleti stratégia alapos elemzése és esetleges bővítése a garancia arra, hogy a különböző működési szinteken meghozott döntések egyaránt a vállalat stratégiai céljainak elérését szolgálják.

A kisebb cégeket sújtotta a válság

Az euróövezet kis és közepes cégeit sokkal jobban sújtotta a válság, mint a nagy cégeket, mert romlottak hitelfelvételi lehetőségeik. Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint az idei első hat hónapban a bankok minden nyolcadik hitelkérelmet elutasítottak a 250 fősnél kisebb vállalatok esetében.

Ugyanakkor az összes hitelkérelem 77 százalékát elégítették ki részben vagy egészen a bankok. A június 17. és július 23. között lezajlott megkérdezésben 6 ezer kis és középvállalat vett részt az euróövezetből. A válaszadók 40 százaléka számolt be arról, hogy az első félévben nőttek a nem kamat jellegű finanszírozási költségeik – jutalékok és díjak –, míg 44 százaléknál nem volt lényeges változás.

Ezzel együtt a rugalmasság és az új fejlődési irányokhoz való gyors alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a gazdasági bizonytalanság idején – hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég. Sok mérnöki vállalkozás jó példát mutat erre a stratégiai fókuszváltásra, ahogy egyre inkább az „after-sales” és szolgáltató szektorok irányába csoportosítják tevékenységeik körét, amivel sikerrel kompenzálják a megrendelések számának visszaesését és stabilizálják a bevételeket.

A vállalkozások összeolvadása és felvásárlása is egy újabb lehetőség a válsághelyzetben. Vonzó lehetőségek rejlenek olyan cégek felvásárlásában, amelyek fiatalok, innovatívak, és nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, vagy olyanokéban, melyek túl sokat költöttek terjeszkedésre, és most kevésbé tőkeerősek.

A tanácsadó cég figyelmeztet: bár a rövid távú intézkedések azonnali pozitív hatást eredményezhetnek, hosszabb távon akár károsak is lehetnek. A hanyatlás idején a vállalkozások számára különlegesen fontos a rugalmasság, mert csak így őrizhetik meg lehetőségüket a fejlődésre, csak így tarthatják nyitva a növekedés kapuit a válság utáni periódusra.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
2026. június 23., kedd

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának

Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca

A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca
2026. június 22., hétfő

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben

Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben
2026. június 21., vasárnap

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett

Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett
Hirdetés
Hirdetés