2009. szeptember 22., 09:342009. szeptember 22., 09:34
A vállalkozások a felmérés szerint elsősorban rövid távú megoldásokkal álltak elő, a költségek optimalizálására és a likviditás növelésére koncentráltak. A fizetésképtelen cégek több mint fele gyenge stratégiai vagy beruházási döntéseket hoz, a veszélyeztetett vállalatok gyakran reagálnak kizárólag rövid távú, tisztán működési döntésekkel. A tanácsadó cég szerint a hosszú távú versenyképesség és a nyereséges növekedés biztosításához a rövid távú döntéseket a hosszú távú stratégiához kell igazítani.
A jelenlegi gazdasági környezetben a nyersanyagárak esése és a piaci verseny élénkülése teret nyit a szerződések újratárgyalása előtt. Az anyagköltségek csökkentésével a vállalatok elkerülhetik, hogy méltánytalan terheket rójanak az értékesítési kapcsolatokra, főként azokra, amelyek stratégiailag kiemelten fontosak. Költségoptimalizáló intézkedésekkel, mint például egy beszállítóalkalmassági program bevezetése, bevételi áldozatok nélkül optimalizálható az ellátási lánc. Ezek a lépések egy újratervezett költségvetéssel együtt rövid időn belül jelentős pénzügyi megtakarításokat és nagyobb likviditást eredményeznek. Jó példa erre az acélipari termékek árának újratárgyalása az autóiparban és a beszállítóalkalmassági program a fogyasztási cikkek piacán.
| A német Lufthansa AG költségei megtakarítása érdekében a cégközpontban az 1800 fős adminisztratív munkakörben dolgozók közül a következő három évben csaknem 270 embernek mond fel – jelentette be tegnap a légitársaság. A kölni székhelyű társaság még júliusban azt közölte, hogy lépéseket tervez az utas- és áruszállításban tapasztalt alacsony kereslet miatt, és az utasszállítási ágazat adminisztrációs munkaköreiből 400 embernek mondanak fel. A légitársaság továbbá széles körű megtakarítási programot tervez elindítani a személyszállításban. Így várhatóan csökkenti járatait a rövid távú utaknál. A légitársaság részvényei 1 százalékkal 12 euróra csökkentek a frankfurti kereskedésben. A kereslet csökkenése miatt adózott eredménye meredek, 88 százalékos csökkenéséről számolt be a Lufthansa német légitársaság a második negyedéves jelentésében. Eszerint Európa legnagyobb légitársasága 40 millió eurós adózott eredményt ért el a júniusban zárult idei második negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 337 millióval. A Lufthansa profitja a kereslet csökkenése miatt zsugorodott töredékére: elsősorban a nagyon jövedelmező első és businessosztályú jegyek eladása esett vissza, de más üzletágak, például az áruszállítás is megérezte a gazdasági válság hatását. A vállalat bevétele húsz százalékkal csökkent az idei második negyedévben. |
A gépipari vállalatok is nagy előszeretettel segítik stratégiai beszállítóik pénzügyi helyzetét, hogy így erősítsék meg kapcsolataikat. A szerkezetváltás során a gyorsan változó üzleti környezet miatt elengedhetetlen a stratégiai célok felülvizsgálata. Az A. T. Kearney a jelenlegi válság nagysága miatt és a fenntartható szerkezetváltás érdekében átfogó vállalati stratégia megalkotását és a rövid távú intézkedések specifikálását javasolja.
A valóban hosszú távú siker titka egy olyan megközelítés, amely a likviditás, a nyereségesség és a stratégia egyensúlyán alapul. Bizonyos helyi vagy globális tendenciák akár a válság után is folytatódhatnak, új húzóerővé válhatnak.
Például a repülőiparban az olcsó jegyek és a gazdaságos utazások iránti kereslet növekedése valószínűleg folytatódni fog a válságot követően is, így egy „fenntartható szerkezetváltást” alkalmazó repülőtársaság üzleti modellje szükségszerűen tartalmazza a vásárlói igények változását.
Az üzleti stratégia alapos elemzése és esetleges bővítése a garancia arra, hogy a különböző működési szinteken meghozott döntések egyaránt a vállalat stratégiai céljainak elérését szolgálják.
| Az euróövezet kis és közepes cégeit sokkal jobban sújtotta a válság, mint a nagy cégeket, mert romlottak hitelfelvételi lehetőségeik. Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint az idei első hat hónapban a bankok minden nyolcadik hitelkérelmet elutasítottak a 250 fősnél kisebb vállalatok esetében. Ugyanakkor az összes hitelkérelem 77 százalékát elégítették ki részben vagy egészen a bankok. A június 17. és július 23. között lezajlott megkérdezésben 6 ezer kis és középvállalat vett részt az euróövezetből. A válaszadók 40 százaléka számolt be arról, hogy az első félévben nőttek a nem kamat jellegű finanszírozási költségeik – jutalékok és díjak –, míg 44 százaléknál nem volt lényeges változás. |
Ezzel együtt a rugalmasság és az új fejlődési irányokhoz való gyors alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a gazdasági bizonytalanság idején – hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég. Sok mérnöki vállalkozás jó példát mutat erre a stratégiai fókuszváltásra, ahogy egyre inkább az „after-sales” és szolgáltató szektorok irányába csoportosítják tevékenységeik körét, amivel sikerrel kompenzálják a megrendelések számának visszaesését és stabilizálják a bevételeket.
A vállalkozások összeolvadása és felvásárlása is egy újabb lehetőség a válsághelyzetben. Vonzó lehetőségek rejlenek olyan cégek felvásárlásában, amelyek fiatalok, innovatívak, és nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, vagy olyanokéban, melyek túl sokat költöttek terjeszkedésre, és most kevésbé tőkeerősek.
A tanácsadó cég figyelmeztet: bár a rövid távú intézkedések azonnali pozitív hatást eredményezhetnek, hosszabb távon akár károsak is lehetnek. A hanyatlás idején a vállalkozások számára különlegesen fontos a rugalmasság, mert csak így őrizhetik meg lehetőségüket a fejlődésre, csak így tarthatják nyitva a növekedés kapuit a válság utáni periódusra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok