
Fotó: Krónika
Ezzel három hónapos munkaengedélyt kapnak, utána pedig joguk van további egy hónapig az Egyesült Államokban utazgatni anélkül, hogy munkát vállalnának.
Az amerikai álom azonban korántsem olcsó: a dolgozni kívánó diáknak mintegy 1500–2000 dollárt kell kifizetnie a diákmunka-közvetítő ügynökségeknek ahhoz, hogy kijuthasson az Államokba.
Raluca Madaras, a Workexperience diákmunkaközvetítő-iroda programkoordinátora a Krónika érdeklődésére elmondta, bár az idei összesítéseket még nem végezték el, közel ötszáz kolozsvári diákot juttattak ki idén az Amerikai Egyesült Államokba, országos szinten ez a szám megközelíti a kétezret is. Mint mondta, a cégnél feliratkozó diákoknak megközelítőleg 95 százaléka kapja meg a kiutazáshoz szükséges vízumot.
A nyári diákmunka-lehetőségeket böngészve feltűnt, hogy Amerikában a legtöbb diákmunkát az általános és középiskolás korosztály számára országszerte sűrűn szervezett nyári táborok nyújtják, ahová nagykorú, nappali tagozatos, angolul legalább középfokú szinten beszélő diákokat toboroznak. Kézenfekvő, hiszen a táborokba szervezett kis- és középiskolásokat a szintén nyári szabadságukat töltő egyetemisták felügyelik, kísérik, nevelgetik, tanítgatják sportra, kézművességre, zenére. A nyári táboroztatáshoz külföldről is toboroznak 18 évet betöltött fiatalokat, erre a tevékenységre egy évtizedekkel ezelőtt alakult, egész világra kiterjedő szervezet, a Camp America szakosodott.
Nyelvtudás mint „fizetség”
A Camp America európai képviselete évente több mint 7000 diák számára teszi lehetővé, hogy a nyarat amerikai nyári táborokban dolgozva töltse el. A Camp America által szervezett nyári munka nagy előnye, hogy a szervezet fizeti a repülőjegyet London–New York–London viszonylatban, így az európai jelentkezőknek csak Londonig kell saját költségen utazniuk. A táborokban megkereshető fizetés ugyan minimális, de a megélhetésre bőven elég, lévén, a táborban mindenki számára biztosított a szállás és teljes ellátás. A programban részt vevő külföldieket nem is a meggazdagodás vágya vezérli, hanem elsősorban a nyelvtanulásé, hiszen a kint tartózkodás ideje alatt folyamatos angol nyelvű kommunikációra vannak késztetve. „Nem is az volt a célom, hogy összegyűjtsek egy itthon nagynak számító összeget, de még így is megtérült a kiutazásra költött pénzem, és megtanultam angolul beszélni – mondta el érdeklődésünkre S. Bíborka, aki tavaly nyáron utazott ki a Camp Americával, és egy New Jersey állambeli táborban oktatott kézművességet. – Aki pénzt akar keresni, az tudja: vendéglőben, szállodában vagy gyorsétkezdékben kell munkát vállalnia” – magyarázta.
A gyorsétterem a favorit
Többen is úgy vélekednek: a legkeresettebbeknek továbbra is a vendéglátó-ipari állások bizonyulnak, ahol az ügynökségek ígérete szerint a pincérek a napidíj mellett az „odakinn majdnem kötelezőnek számító” borravalót is megtarthatják. Ha nem ilyen szerencsés az illető, az is megeshet, hogy a munkaidő végén „hiányt” találnak nála, amit levonnak a fizetéséből, vagy a jutalékos rendszerről kiderül, hogy nem nagyon lehet haszonra szert tenni belőle, akkor pedig marad az igen alacsony órabér. Ha valaki szeretné elkerülni a melléfogásokat, jobban teszi, ha iskolaszövetkezeten keresztül keres munkát. Ezek a szervezetek szerződést kötnek a munkahelyekkel, és a munkáltató az iskolaszövetkezeten keresztül fizet a munkavállalónak. Így a diák biztos lehet benne, hogy hónap végén megkapja az előre kialkudott bérét.
A legtöbb hazatérő egyetemista úgy nyilatkozik, három hónap alatt az átlagosnak számító 8-9 dolláros órabérrel számolva 3500-4000 dollárt lehet öszszegyűjteni egyetlen munkahelyen. Akik mellékállást vállalnak, ennek az összegnek akár a kétszeresével is hazatérhetnek októberre. „Két gyorsétkezdében is vállaltam munkát, délelőtt felszolgáltam az egyikben, délután pedig takarítottam egy Burger King étteremben, így napi 12 órai munkával akár száz dollárt is összeszedtem – meséli a kolozsvári Rebeka. – Van, akinek sikerül két munkahelyet találnia, ami amúgy rendkívül fárasztó, de jövedelmező, ugyanakkor többen vannak, akik egy munkahelyen dolgoznak, ők elég kevés pénzt tudnak hazahozni” – figyelmeztet.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?