
Fotó: Krónika
Ezzel három hónapos munkaengedélyt kapnak, utána pedig joguk van további egy hónapig az Egyesült Államokban utazgatni anélkül, hogy munkát vállalnának.
Az amerikai álom azonban korántsem olcsó: a dolgozni kívánó diáknak mintegy 1500–2000 dollárt kell kifizetnie a diákmunka-közvetítő ügynökségeknek ahhoz, hogy kijuthasson az Államokba.
Raluca Madaras, a Workexperience diákmunkaközvetítő-iroda programkoordinátora a Krónika érdeklődésére elmondta, bár az idei összesítéseket még nem végezték el, közel ötszáz kolozsvári diákot juttattak ki idén az Amerikai Egyesült Államokba, országos szinten ez a szám megközelíti a kétezret is. Mint mondta, a cégnél feliratkozó diákoknak megközelítőleg 95 százaléka kapja meg a kiutazáshoz szükséges vízumot.
A nyári diákmunka-lehetőségeket böngészve feltűnt, hogy Amerikában a legtöbb diákmunkát az általános és középiskolás korosztály számára országszerte sűrűn szervezett nyári táborok nyújtják, ahová nagykorú, nappali tagozatos, angolul legalább középfokú szinten beszélő diákokat toboroznak. Kézenfekvő, hiszen a táborokba szervezett kis- és középiskolásokat a szintén nyári szabadságukat töltő egyetemisták felügyelik, kísérik, nevelgetik, tanítgatják sportra, kézművességre, zenére. A nyári táboroztatáshoz külföldről is toboroznak 18 évet betöltött fiatalokat, erre a tevékenységre egy évtizedekkel ezelőtt alakult, egész világra kiterjedő szervezet, a Camp America szakosodott.
Nyelvtudás mint „fizetség”
A Camp America európai képviselete évente több mint 7000 diák számára teszi lehetővé, hogy a nyarat amerikai nyári táborokban dolgozva töltse el. A Camp America által szervezett nyári munka nagy előnye, hogy a szervezet fizeti a repülőjegyet London–New York–London viszonylatban, így az európai jelentkezőknek csak Londonig kell saját költségen utazniuk. A táborokban megkereshető fizetés ugyan minimális, de a megélhetésre bőven elég, lévén, a táborban mindenki számára biztosított a szállás és teljes ellátás. A programban részt vevő külföldieket nem is a meggazdagodás vágya vezérli, hanem elsősorban a nyelvtanulásé, hiszen a kint tartózkodás ideje alatt folyamatos angol nyelvű kommunikációra vannak késztetve. „Nem is az volt a célom, hogy összegyűjtsek egy itthon nagynak számító összeget, de még így is megtérült a kiutazásra költött pénzem, és megtanultam angolul beszélni – mondta el érdeklődésünkre S. Bíborka, aki tavaly nyáron utazott ki a Camp Americával, és egy New Jersey állambeli táborban oktatott kézművességet. – Aki pénzt akar keresni, az tudja: vendéglőben, szállodában vagy gyorsétkezdékben kell munkát vállalnia” – magyarázta.
A gyorsétterem a favorit
Többen is úgy vélekednek: a legkeresettebbeknek továbbra is a vendéglátó-ipari állások bizonyulnak, ahol az ügynökségek ígérete szerint a pincérek a napidíj mellett az „odakinn majdnem kötelezőnek számító” borravalót is megtarthatják. Ha nem ilyen szerencsés az illető, az is megeshet, hogy a munkaidő végén „hiányt” találnak nála, amit levonnak a fizetéséből, vagy a jutalékos rendszerről kiderül, hogy nem nagyon lehet haszonra szert tenni belőle, akkor pedig marad az igen alacsony órabér. Ha valaki szeretné elkerülni a melléfogásokat, jobban teszi, ha iskolaszövetkezeten keresztül keres munkát. Ezek a szervezetek szerződést kötnek a munkahelyekkel, és a munkáltató az iskolaszövetkezeten keresztül fizet a munkavállalónak. Így a diák biztos lehet benne, hogy hónap végén megkapja az előre kialkudott bérét.
A legtöbb hazatérő egyetemista úgy nyilatkozik, három hónap alatt az átlagosnak számító 8-9 dolláros órabérrel számolva 3500-4000 dollárt lehet öszszegyűjteni egyetlen munkahelyen. Akik mellékállást vállalnak, ennek az összegnek akár a kétszeresével is hazatérhetnek októberre. „Két gyorsétkezdében is vállaltam munkát, délelőtt felszolgáltam az egyikben, délután pedig takarítottam egy Burger King étteremben, így napi 12 órai munkával akár száz dollárt is összeszedtem – meséli a kolozsvári Rebeka. – Van, akinek sikerül két munkahelyet találnia, ami amúgy rendkívül fárasztó, de jövedelmező, ugyanakkor többen vannak, akik egy munkahelyen dolgoznak, ők elég kevés pénzt tudnak hazahozni” – figyelmeztet.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.