Összesen 2,1 milliárd euróval károsították meg csalások révén az államkasszát az elmúlt tíz évben – jelentette ki pénteken Nicolae Văcăroiu, a Számvevőszék elnöke (képünkön), aki szerint ennek fő oka a korrupció, a hivatali nemtörődömség és a törvények folyamatos változása.
2016. február 07., 19:442016. február 07., 19:44
2016. február 07., 20:062016. február 07., 20:06
A számvevőszéki elnök (képünkön) úgy véli, hogy a legnagyobb összegű károkat szándékosan okozták, még kormányzati szinten is. A Victor Ponta által vezetett kormány például csak 2014-ben kétmilliárd lejt vett el a befektetésekre szánt költségvetésből. A pénzt a kormány tartalékalapjába utalták át, és magyarázat nélkül, sürgősségi rendeletekkel osztották el azt a helyi és megyei önkormányzatok között.
„Aggasztó az a tény, hogy ez a kétmilliárd lej a kormány tartalékalapjába került, s onnan az önkormányzatokhoz és máshová osztották szét. Ami engem aggaszt, az a költségvetésben befektetésekre előirányzott többi pénz. Azt a lehető legnagyobb hatékonysággal kell felhasználni” – nyilatkozta Nicolae Văcăroiu az Europa FM rádiónak. A Számvevőszék az elmúlt években csaknem 700 esetről értesítette az ügyészségeket. További hetven értesítés még elküldésre vár. Az egyik egy telekre vonatkozik, amelyet négyzetméterenként 2 euróért adtak el egy állami intézménynek, holott a valós értéke négyzetméterenként 1500 euró lett volna. Az ügyet átküldték az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA).
„Olyan helyzetek is vannak, amikor egyetlen ügyben az okozott kár meghaladja az 500 millió eurót. Az egyik esetben például a kelleténél sokkal olcsóbban adtak el ingatlanokat, de olyan is van, hogy úgy módosítottak jogszabályt, hogy az meg sem jelent a Hivatalos Közlönyben, tehát nem is lehet hatályos, ezzel okoztak ilyen mértékű kárt” – mesélte Nicolae Văcăroiu. Másik nagy léptékű, az államkasszát megkárosító csalási forma az általános forgalmi adó (áfa/TVA) illegális visszaigénylése. „Ez a terület rettenetes. Mi is dolgozunk rajta és az adóhatóság is. Remélem, hogy az adóhatóság ebben a szektorban még nagyobb lendületet kap” – fogalmazott a Számvevőszék elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!