2012. október 17., 13:212012. október 17., 13:21
Kovács Ferenc, a nyírségi nagyváros polgármestere elmondta: a kapcsolatrendszer kialakítását az Európai Unió támogatásával indították. Brüsszel közel 71 ezer eurós forrást adott a projekt megvalósításához, amit a nyíregyházi önkormányzat mintegy 2.500, míg a szatmárnémeti 500 eurós saját erővel egészített ki.
A több mint 21 millió forint összegű költségből négy úgynevezett műhelytalálkozót rendeznek a 120 vállalkozónak. Az első kétnapos megbeszélés szerdán kezdődött Nyíregyházán, ahol egy operatív program kidolgozásába kezdtek.
A gazdasági együttműködési lehetőségeket, közös befektetéseket tartalmazó programot február végéig készítik el, s a megvalósítására a vállalkozások uniós pályázatokat nyújtanak majd be a különböző fejlesztési alapokhoz.
Február végéig létrehoznak egy klasztert is, amelynek a kapcsolatrendszerbe bevont 120 vállalkozás lesz a tagja, de később mások is csatlakozhatnak hozzá.
Roca Radu, Szatmárnémeti alpolgármestere tájékoztatása szerint az első műhelytalálkozón 15 egészségügyi, építőipari, élelmiszer-feldolgozó és informatikai cég vesz részt Romániából, s ajánl együttműködési lehetőségeket a leendő nyíregyházi partnercégeknek.
Az önkormányzati vezető arról is szólt, hogy Szatmárnémetiben a városi tanács egy régi épület megvásárlásával inkubátorházat, üzleti központot létesít a projekt keretében együttműködő magyar és román vállalkozásoknak. Megjegyezte, hogy a két város vállalkozásain kívül a két érintett megye cégeit is szeretnék bevonni a kapcsolatrendszerbe, s ennek érdekében a megyei önkormányzatok vezetőinek tárgyalást készítenek elő.
Kovács Ferenc megemlítette: az első műhelytalálkozón 30 nyíregyházi vállalkozás vesz részt, s a román partnereket elviszik a város ipari parkjába települt nagy cégekhez is, amelyeket szintén szeretnék majd bevonni a magyar-román határ menti gazdasági együttműködésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok