Fotó: Krónika
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) 2005 és 2007 között végzett átfogó kutatást annak érdekében, hogy pontos munkaerõ-piaci helyzetképet alkothasson a régióról. A felmérés egyik érdekessége, hogy Szlovákia, ahol a gazdaság az elmúlt években jelentõs növekedést ért el, a lista utolsó helyezettjei között szerepel. Az AHK kutatásából kiderült, hogy az elmúlt három év összesített adatait tekintve Románia stabilan tartja utolsó helyét a munkabérranglistán. A havi átlagjövedelem a román munkavállalók körében 310 lej volt 2005-ben, és 2007-ben is csupán 440 lejt kerestek a dolgozók. Az elsõ helyen – az elmúlt három évhez hasonlóan – Szlovénia végzett: míg ott 2005-ben is már négyezer lejnek megfelelõ átlagjövedelem-szintet mértek, addig 2007-ben 4200 lejnél is többet tett ki az átlagos munkabér. A jövedelem-ranglista legjobb második és harmadik helyezettje tavaly Horvátország, illetve Csehország lett, õket követi Lengyelország. Magyarország a régiós lista hatodik helyén szerepel, megelõzve ezzel Szlovákiát. Nem elhanyagolható tény ugyanakkor, hogy a havi jövedelem-összehasonlításban Szlovákia a 2005–2007-es alapidõszakban mintegy ötszáz lejes bérnövekményt produkált. A felmérés arra is rámutatott, hogy nincsenek túl nagy eltérések az országok összehasonlításában az átlagos munkabér és a minimálbér százalékos arányát tekintve. E szempontból a régióban – a 2006-os adatokat tekintve – Bulgáriában volt a legkisebb különbség a minimális juttatások és az átlagbérek között. Ott az átlagbér közel ötven százalékát tette ki a minimálbér összege. A régió többi országában alapvetõen 33–39 százalékos arányt figyeltek meg. Hírösszefoglaló Növekedett a minimálbér 2008. január 1-jétõl 500 lejre növekedett Romániában az országos minimálbér az eddigi 440 lejrõl. Ez utóbbi összeg a szakszervezetek és a minisztérium közötti tárgyalások eredménye, mivel 2007 januárjában a kormány 390 lejben szabta meg a minimálbér mértékét. A tárca idén még egy emelést tervez – 540 lejre –, erre várhatóan 2008 második felében kerítenek sort. Ez utóbbi pontos idõpontját a gazdasági mutatók szabják meg. Paul Pãcuraru munkaügyi miniszter elmondta, a jelenlegi állás szerint a második béremelés elõreláthatólag már júliusban megvalósítható. Az emelés három tényezõ: a nemzeti össztermék, az infláció és a termelés alakulásától függ. Amennyiben nem sikerül az elõreirányzott éves állami költségvetés keretei között maradni – magyarázta Pãcuraru –, a minimálbér összege megmarad a januárban megszabott 500 lejes összegnél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok