
Fotó: Krónika
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) 2005 és 2007 között végzett átfogó kutatást annak érdekében, hogy pontos munkaerõ-piaci helyzetképet alkothasson a régióról. A felmérés egyik érdekessége, hogy Szlovákia, ahol a gazdaság az elmúlt években jelentõs növekedést ért el, a lista utolsó helyezettjei között szerepel. Az AHK kutatásából kiderült, hogy az elmúlt három év összesített adatait tekintve Románia stabilan tartja utolsó helyét a munkabérranglistán. A havi átlagjövedelem a román munkavállalók körében 310 lej volt 2005-ben, és 2007-ben is csupán 440 lejt kerestek a dolgozók. Az elsõ helyen – az elmúlt három évhez hasonlóan – Szlovénia végzett: míg ott 2005-ben is már négyezer lejnek megfelelõ átlagjövedelem-szintet mértek, addig 2007-ben 4200 lejnél is többet tett ki az átlagos munkabér. A jövedelem-ranglista legjobb második és harmadik helyezettje tavaly Horvátország, illetve Csehország lett, õket követi Lengyelország. Magyarország a régiós lista hatodik helyén szerepel, megelõzve ezzel Szlovákiát. Nem elhanyagolható tény ugyanakkor, hogy a havi jövedelem-összehasonlításban Szlovákia a 2005–2007-es alapidõszakban mintegy ötszáz lejes bérnövekményt produkált. A felmérés arra is rámutatott, hogy nincsenek túl nagy eltérések az országok összehasonlításában az átlagos munkabér és a minimálbér százalékos arányát tekintve. E szempontból a régióban – a 2006-os adatokat tekintve – Bulgáriában volt a legkisebb különbség a minimális juttatások és az átlagbérek között. Ott az átlagbér közel ötven százalékát tette ki a minimálbér összege. A régió többi országában alapvetõen 33–39 százalékos arányt figyeltek meg. Hírösszefoglaló Növekedett a minimálbér 2008. január 1-jétõl 500 lejre növekedett Romániában az országos minimálbér az eddigi 440 lejrõl. Ez utóbbi összeg a szakszervezetek és a minisztérium közötti tárgyalások eredménye, mivel 2007 januárjában a kormány 390 lejben szabta meg a minimálbér mértékét. A tárca idén még egy emelést tervez – 540 lejre –, erre várhatóan 2008 második felében kerítenek sort. Ez utóbbi pontos idõpontját a gazdasági mutatók szabják meg. Paul Pãcuraru munkaügyi miniszter elmondta, a jelenlegi állás szerint a második béremelés elõreláthatólag már júliusban megvalósítható. Az emelés három tényezõ: a nemzeti össztermék, az infláció és a termelés alakulásától függ. Amennyiben nem sikerül az elõreirányzott éves állami költségvetés keretei között maradni – magyarázta Pãcuraru –, a minimálbér összege megmarad a januárban megszabott 500 lejes összegnél.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.