
2012. január 18., 07:202012. január 18., 07:20
„A törvényi előírások és a versenytanács tiltja, hogy a megyei önkormányzatok támogassák a tulajdonukban levő társaságokat. Miközben a Kolozs megyei önkormányzat csak befektetésekre, fejlesztésre ad pénzt a kolozsvári reptérnek, addig a Maros megyei a légikikötő fenntartását támogatja, tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatva a vásárhelyi légikikötőt, amely ezáltal a lehető legolcsóbb szolgáltatásokat biztosítja a légitársaságoknak”– állapította meg Tişe.
Hozzáfűzte, a repterek működését a légitársaságokra kirótt reptéri illetékből finanszírozzák, de ha ezeket a költségeket kifizeti a megyei önkormányzat, akkor tetszés szerinti alacsony díjszabással csábíthatja el a társaságokat. Tişe szerint a marosvásárhelyi légikikötő az önkormányzati támogatásnak köszönheti, hogy utasforgalma elérte az évi 200 ezret, ami még így is alig ötöde a kolozsvári reptér egymilliós forgalmának.
Mihai Poruţiu Maros megyei demokrata-liberális tanácsos fájónak, de logikusnak tartja Tişe döntését. Szerinte azok után, hogy Maros megye évi egymillió eurónak megfelelő összeggel támogatja a Transilvania légikikötő működését, várható volt a Kolozs megyeiek ellenlépése. Kérdésünkre, hogy ő is törvénytelennek tartja-e a légikikötő szubvencionálását, az önkormányzati képviselő úgy válaszolt: nem tudja, de abban biztos, hogy az efféle versengés nem tisztességes. „El kell ismernünk, hogy a pocsék menedzsmentnek köszönhetően illojális konkurenciát folytatunk” – nyilatkozta kérdésünkre Poruţiu, aki elsősorban Ştefan Petru Runcant, a vidrátszegi reptér parancsnokát teszi felelőssé, mivel szerinte képtelen versenyképesen vezetni a nemzetközi légikikötőt.
„Runcan éjjel-nappal azzal dicsekszik, hogy milyen sok utas veszi igénybe a repülőteret. Könnyű annyi légitársaságot és járatot Marosvásárhelyre vonzani, ha a minimumra csökkented az illetékeket, hogy utólag a megyei tanács pénzéből tartsd fenn magad. Egy parancsnoknak azzal kellene foglalkoznia, miként növelje a bevételeket. Sehol a világon a repülőterek nem lennének nyereségesek, ha az utaztatáson kívül nem folytatnának egyéb tevékenységeket. De Vidrátszegen még egy üdítőt sem árulnak” – háborgott kérdésünkre Poruţiu.
A Maros megyei önkormányzat elnökének, Lokodi Edit Emőkének is régóta szálka a szemében Runcan. A testület vezetője több ízben lemondásra szólította fel a parancsnokot, az azonban nem volt hajlandó megválni székétől. A Maros és Kolozs megyék közötti vita kapcsán Lokodi mégis úgy véli, hogy az általa vezetett önkormányzat nem követett el semmiféle törvénytelenséget. „Bármilyen határozatot hozhatunk, ha az nem törvényes, a prefektúra rögtön megtámadja. A Transilvania repülőtér esetében azonban egyetlen rendelkezésünket sem küldték vissza, vagy pereltek be érte. Mi senkit nem támogattunk közpénzből, mindenkinek ugyanazokat a feltételeket szabtuk meg” – szögezte le kérdésünkre Lokodi Edit Emőke, hozzátéve: Alin Tişe nem értesítette pereskedési szándékáról.
Lokodi emlékeztetett, hogy 2010-ben éppen Kolozs megyei kollégája volt az, aki együttműködést javasolt a két repülőtér között. „Mi annak idején megalakítottuk a munkacsoportunkat, amely kidolgozta a javaslatait, de a Kolozs megyeiek ezt még csak válaszra sem méltatták. Kezdem azt hinni, hogy Tişe úr akkori ajánlata nem volt sem őszinte, sem komoly” – fejtette ki véleményét Lokodi. Szerinte a kolozsváriak hamar elfelejtették, hogy a Transilvania repülőtér számos ízben kisegítette őket. A kifutópálya korszerűsítésekor, valamint ködös napokon a kolozsvári járatok Vidrátszegen landoltak. „A Transilvania személyzete az itteni járatok lefedésére elégséges. Ehhez képest az alkalmazottak vállalták a túlórát, kisegítve kolozsvári kollégáikat” – tette hozzá Lokodi Edit Emőke.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2010 július közepén Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke levélben tájékoztatta Maros megyei kollégáját arról, hogy a kolozsvári nemzetközi légikikötőt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat átvenné, megvásárolná, vagy partnerként segítené a marosvásárhelyi Transilvania repülőteret. Mint a demokrata-liberális önkormányzati vezető akkor rámutatott, közös, interregionális érdek a térség légi forgalmának ésszerűsítése. Az önkormányzat vezetője úgy véli: Kolozsvárnak kellene lennie a térség fejlesztési központjának, tehát észszerű lenne, ha a kolozsvári repülőtér átvenné a vásárhelyit is. A konkrét ajánlat úgy szólt, hogy a kereskedelmi társasággá átalakuló vásárhelyi Transilvania repülőtér teljes részvénycsomagját vagy annak a többségi részét megvásárolná a kolozsvári repülőteret működtető társaság.
Válaszában akkor Lokodi leszögezte, a Maros megyei önkormányzat támogatja a kolozsvári és marosvásárhelyi repülőtér közötti együttműkődést. A Maros Megyei Tanács elnöke ugyanakkor a két létesítmény fejlesztése érdekében összehangolt stratégia kidolgozását javasolta a Kolozs megyei önkormányzatnak.
Lokodi azonban politikai hátszelet sejtett az ügyben, hiszen ezt az együttműködési javaslatot megelőzően éppen Alin Tişe szólította fel írásban a Maros megyei önkormányzatot arra, hogy támogassa egy Dés és Kolozsvár között megépítendő repülőtér ügyét, az annak érdekében történő földvásárlást. Lokodi akkor válaszában jelezte: nem teheti, hiszen ez ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy a Maros megyei légikikötő korszerű létesítménnyé fejlődjön. Ugyanakkor a nem kielégítő forgalom mögött is politikai indíttatást sejtetett. „A jelentős utazásszervezőket a minisztérium a kolozsvári repülőtér felé irányítja” – mondta akkor a Maros megyei közgyűlés elnöke, aki szerint így a 22-es csapdájába került a Transilvania légikikötő, vagyis nem fejlesztik, mert nincs elég utasa, viszont a későbbiekben sem lesz kellő számú járat, ha nem korszerűsítik a repteret.
A Maros megyeiek korábban Radu Berceanu akkori közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszterhez is fordultak jogorvoslatért, felróva, a Marosvásárhelytől 15 kilométerre található Transilvania repülőteret valakik folyamatosan hátrányos helyzetbe akarják hozni, s emiatt úsznak el egyre-másra a légikikötő fejlesztésére lehívható európai uniós támogatások.
Akkor a szaktárcavezető azt válaszolta, hogy a támogatások azért úsznak el sorra, mert a vásárhelyi létesítménynek nem kielégítő a forgalma, ugyanakkor arra az európai uniós szabályra is emlékeztette a Maros megyei illetékeseket, hogy egy reptér csak akkor támogatható, ha száz kilométeres közelében nincs másik hasonló létesítmény. Kolozsvár és Vásárhely között azonban légvonalban nincs meg a kellő távolság.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.