
2012. január 18., 07:202012. január 18., 07:20
„A törvényi előírások és a versenytanács tiltja, hogy a megyei önkormányzatok támogassák a tulajdonukban levő társaságokat. Miközben a Kolozs megyei önkormányzat csak befektetésekre, fejlesztésre ad pénzt a kolozsvári reptérnek, addig a Maros megyei a légikikötő fenntartását támogatja, tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatva a vásárhelyi légikikötőt, amely ezáltal a lehető legolcsóbb szolgáltatásokat biztosítja a légitársaságoknak”– állapította meg Tişe.
Hozzáfűzte, a repterek működését a légitársaságokra kirótt reptéri illetékből finanszírozzák, de ha ezeket a költségeket kifizeti a megyei önkormányzat, akkor tetszés szerinti alacsony díjszabással csábíthatja el a társaságokat. Tişe szerint a marosvásárhelyi légikikötő az önkormányzati támogatásnak köszönheti, hogy utasforgalma elérte az évi 200 ezret, ami még így is alig ötöde a kolozsvári reptér egymilliós forgalmának.
Mihai Poruţiu Maros megyei demokrata-liberális tanácsos fájónak, de logikusnak tartja Tişe döntését. Szerinte azok után, hogy Maros megye évi egymillió eurónak megfelelő összeggel támogatja a Transilvania légikikötő működését, várható volt a Kolozs megyeiek ellenlépése. Kérdésünkre, hogy ő is törvénytelennek tartja-e a légikikötő szubvencionálását, az önkormányzati képviselő úgy válaszolt: nem tudja, de abban biztos, hogy az efféle versengés nem tisztességes. „El kell ismernünk, hogy a pocsék menedzsmentnek köszönhetően illojális konkurenciát folytatunk” – nyilatkozta kérdésünkre Poruţiu, aki elsősorban Ştefan Petru Runcant, a vidrátszegi reptér parancsnokát teszi felelőssé, mivel szerinte képtelen versenyképesen vezetni a nemzetközi légikikötőt.
„Runcan éjjel-nappal azzal dicsekszik, hogy milyen sok utas veszi igénybe a repülőteret. Könnyű annyi légitársaságot és járatot Marosvásárhelyre vonzani, ha a minimumra csökkented az illetékeket, hogy utólag a megyei tanács pénzéből tartsd fenn magad. Egy parancsnoknak azzal kellene foglalkoznia, miként növelje a bevételeket. Sehol a világon a repülőterek nem lennének nyereségesek, ha az utaztatáson kívül nem folytatnának egyéb tevékenységeket. De Vidrátszegen még egy üdítőt sem árulnak” – háborgott kérdésünkre Poruţiu.
A Maros megyei önkormányzat elnökének, Lokodi Edit Emőkének is régóta szálka a szemében Runcan. A testület vezetője több ízben lemondásra szólította fel a parancsnokot, az azonban nem volt hajlandó megválni székétől. A Maros és Kolozs megyék közötti vita kapcsán Lokodi mégis úgy véli, hogy az általa vezetett önkormányzat nem követett el semmiféle törvénytelenséget. „Bármilyen határozatot hozhatunk, ha az nem törvényes, a prefektúra rögtön megtámadja. A Transilvania repülőtér esetében azonban egyetlen rendelkezésünket sem küldték vissza, vagy pereltek be érte. Mi senkit nem támogattunk közpénzből, mindenkinek ugyanazokat a feltételeket szabtuk meg” – szögezte le kérdésünkre Lokodi Edit Emőke, hozzátéve: Alin Tişe nem értesítette pereskedési szándékáról.
Lokodi emlékeztetett, hogy 2010-ben éppen Kolozs megyei kollégája volt az, aki együttműködést javasolt a két repülőtér között. „Mi annak idején megalakítottuk a munkacsoportunkat, amely kidolgozta a javaslatait, de a Kolozs megyeiek ezt még csak válaszra sem méltatták. Kezdem azt hinni, hogy Tişe úr akkori ajánlata nem volt sem őszinte, sem komoly” – fejtette ki véleményét Lokodi. Szerinte a kolozsváriak hamar elfelejtették, hogy a Transilvania repülőtér számos ízben kisegítette őket. A kifutópálya korszerűsítésekor, valamint ködös napokon a kolozsvári járatok Vidrátszegen landoltak. „A Transilvania személyzete az itteni járatok lefedésére elégséges. Ehhez képest az alkalmazottak vállalták a túlórát, kisegítve kolozsvári kollégáikat” – tette hozzá Lokodi Edit Emőke.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2010 július közepén Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke levélben tájékoztatta Maros megyei kollégáját arról, hogy a kolozsvári nemzetközi légikikötőt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat átvenné, megvásárolná, vagy partnerként segítené a marosvásárhelyi Transilvania repülőteret. Mint a demokrata-liberális önkormányzati vezető akkor rámutatott, közös, interregionális érdek a térség légi forgalmának ésszerűsítése. Az önkormányzat vezetője úgy véli: Kolozsvárnak kellene lennie a térség fejlesztési központjának, tehát észszerű lenne, ha a kolozsvári repülőtér átvenné a vásárhelyit is. A konkrét ajánlat úgy szólt, hogy a kereskedelmi társasággá átalakuló vásárhelyi Transilvania repülőtér teljes részvénycsomagját vagy annak a többségi részét megvásárolná a kolozsvári repülőteret működtető társaság.
Válaszában akkor Lokodi leszögezte, a Maros megyei önkormányzat támogatja a kolozsvári és marosvásárhelyi repülőtér közötti együttműkődést. A Maros Megyei Tanács elnöke ugyanakkor a két létesítmény fejlesztése érdekében összehangolt stratégia kidolgozását javasolta a Kolozs megyei önkormányzatnak.
Lokodi azonban politikai hátszelet sejtett az ügyben, hiszen ezt az együttműködési javaslatot megelőzően éppen Alin Tişe szólította fel írásban a Maros megyei önkormányzatot arra, hogy támogassa egy Dés és Kolozsvár között megépítendő repülőtér ügyét, az annak érdekében történő földvásárlást. Lokodi akkor válaszában jelezte: nem teheti, hiszen ez ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy a Maros megyei légikikötő korszerű létesítménnyé fejlődjön. Ugyanakkor a nem kielégítő forgalom mögött is politikai indíttatást sejtetett. „A jelentős utazásszervezőket a minisztérium a kolozsvári repülőtér felé irányítja” – mondta akkor a Maros megyei közgyűlés elnöke, aki szerint így a 22-es csapdájába került a Transilvania légikikötő, vagyis nem fejlesztik, mert nincs elég utasa, viszont a későbbiekben sem lesz kellő számú járat, ha nem korszerűsítik a repteret.
A Maros megyeiek korábban Radu Berceanu akkori közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszterhez is fordultak jogorvoslatért, felróva, a Marosvásárhelytől 15 kilométerre található Transilvania repülőteret valakik folyamatosan hátrányos helyzetbe akarják hozni, s emiatt úsznak el egyre-másra a légikikötő fejlesztésére lehívható európai uniós támogatások.
Akkor a szaktárcavezető azt válaszolta, hogy a támogatások azért úsznak el sorra, mert a vásárhelyi létesítménynek nem kielégítő a forgalma, ugyanakkor arra az európai uniós szabályra is emlékeztette a Maros megyei illetékeseket, hogy egy reptér csak akkor támogatható, ha száz kilométeres közelében nincs másik hasonló létesítmény. Kolozsvár és Vásárhely között azonban légvonalban nincs meg a kellő távolság.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.