Temes megye újraiparosítását tervezi a megyei önkormányzat és a gazdasági fejlesztési ügynökség (ADETIM), amely a térség egykor sikeres hazai brandjeit élesztené újra, de új beruházásokat is támogatna.
2013. július 04., 16:162013. július 04., 16:16
Az illetékesek rámutattak: a rendszerváltás előtt jelentős ipari tevékenység zajlott a térségben, amely a kilencven utáni első években végbement fejetlen privatizálás miatt rövid időn belül hanyatlásnak indult. A megyei önkormányzat többek között olyan márkákat virágoztatna fel, mint a Guban cipőgyár, a Comtim húsfeldolgozó, a Kandia édességgyár, a Fructus gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, a Modatim készruhagyár vagy az Azur festék-előállító.
A belföldi nyersanyagokat feldolgozó üzemek egykor jelentős bevételi forrást jelentettek Temes megyében, az előállított termékek 90 százalékát ugyanis exportálták. „Az újraiparosításhoz mindenekelőtt fel kell mérni, hogy mire van leginkább kereslet, mind országos, mind európai uniós szinten. Az egykori gyárak felélesztése mellett új iparágakat is szeretnénk a megyében meghonosítani” – magyarázta Sergiu Bălaşa, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója.
A projektre szánt költségvetés egyelőre 2,3 millió lej, amelyből 92 ezer lej az ADETIM vissza nem térítendő támogatása. Bălaşa ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy hamarosan pályázni lehet a 2014–2020-ra kiutalt európai uniós alapokra, a finanszírozási program meghatározásának szempontjából pedig ez az év döntő fontosságú. Mint mondta, a továbbiakban egyeztetni fognak a temesvári egyetemek szakértőivel, valamint megyei és helyi illetékesekkel, hogy közösen tervezzék meg a térség gazdasági–társadalmi fejlesztéséhez szükséges lépéseket. „Közösen döntjük el, hogy milyen ágazatokban érdemes teret hódítani, az uniós pályázatok lehívásáért benyújtandó dokumentációt pedig ez alapján állítjuk majd össze” – mutatott rá Bălaşa.
A megye gazdasági fejlesztési stratégiáját egyébként már 1998-ban összeállították az illetékesek, az ADETIM pedig azóta folyamatosan aktualizálja a programot. A rendszerváltás előtt virágzó gyárak közül ma már csak az elektronikai gépeket előállító AEM üzem működik eredeti nevén, igaz, az elmúlt években mintegy 2000 alkalmazottat kellett meneszteni a fennmaradás érdekében. A többi gyár, amely túlélte az illetékesek által kaotikusnak nevezett privatizációt, más néven, külföldi tulajdonossal működnek tovább, így az exportált termékek már nem hazai márka alatt kerülnek a külföldi boltok polcaira.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!