Temes megye újraiparosítását tervezi a megyei önkormányzat és a gazdasági fejlesztési ügynökség (ADETIM), amely a térség egykor sikeres hazai brandjeit élesztené újra, de új beruházásokat is támogatna.
2013. július 04., 16:162013. július 04., 16:16
Az illetékesek rámutattak: a rendszerváltás előtt jelentős ipari tevékenység zajlott a térségben, amely a kilencven utáni első években végbement fejetlen privatizálás miatt rövid időn belül hanyatlásnak indult. A megyei önkormányzat többek között olyan márkákat virágoztatna fel, mint a Guban cipőgyár, a Comtim húsfeldolgozó, a Kandia édességgyár, a Fructus gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, a Modatim készruhagyár vagy az Azur festék-előállító.
A belföldi nyersanyagokat feldolgozó üzemek egykor jelentős bevételi forrást jelentettek Temes megyében, az előállított termékek 90 százalékát ugyanis exportálták. „Az újraiparosításhoz mindenekelőtt fel kell mérni, hogy mire van leginkább kereslet, mind országos, mind európai uniós szinten. Az egykori gyárak felélesztése mellett új iparágakat is szeretnénk a megyében meghonosítani” – magyarázta Sergiu Bălaşa, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója.
A projektre szánt költségvetés egyelőre 2,3 millió lej, amelyből 92 ezer lej az ADETIM vissza nem térítendő támogatása. Bălaşa ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy hamarosan pályázni lehet a 2014–2020-ra kiutalt európai uniós alapokra, a finanszírozási program meghatározásának szempontjából pedig ez az év döntő fontosságú. Mint mondta, a továbbiakban egyeztetni fognak a temesvári egyetemek szakértőivel, valamint megyei és helyi illetékesekkel, hogy közösen tervezzék meg a térség gazdasági–társadalmi fejlesztéséhez szükséges lépéseket. „Közösen döntjük el, hogy milyen ágazatokban érdemes teret hódítani, az uniós pályázatok lehívásáért benyújtandó dokumentációt pedig ez alapján állítjuk majd össze” – mutatott rá Bălaşa.
A megye gazdasági fejlesztési stratégiáját egyébként már 1998-ban összeállították az illetékesek, az ADETIM pedig azóta folyamatosan aktualizálja a programot. A rendszerváltás előtt virágzó gyárak közül ma már csak az elektronikai gépeket előállító AEM üzem működik eredeti nevén, igaz, az elmúlt években mintegy 2000 alkalmazottat kellett meneszteni a fennmaradás érdekében. A többi gyár, amely túlélte az illetékesek által kaotikusnak nevezett privatizációt, más néven, külföldi tulajdonossal működnek tovább, így az exportált termékek már nem hazai márka alatt kerülnek a külföldi boltok polcaira.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!