Új szelek fújnak. Újratárgyalná a bukaresti kormány a PNRR-nek a szénbányák bezárásáról szóló fejezetét
Fotó: 123RF
„Most már nem az a kérdés, hogy az Európai Unió el akarja-e zárni a földgázcsapokat, hanem az, hogy Putyin mikor zárja el ezeket” – húzta alá a Krónika megkeresésére Winkler Gyula EP-képviselő, aki szerint éppen ezért ma már nem a megújuló energiákra való áttérés sürgetése a legfontosabb, hanem az energia biztosítása olyan áron, amely nem terheli meg nagyon a lakosságot.
2022. június 29., 14:502022. június 29., 14:50
„Az energiapiacot nem lehet ideológiai, politikai alapon megközelíteni, ezért a klímavállalástól függetlenül az európai országok újraindítják a leállított széntüzelésű erőműveiket, mert energiára szükség van” – szögezte le lapunknak Winkler Gyula. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, a zöld célkitűzésekről nem szabad lemondani, hiszen felelősek vagyunk az ükunokáinkért, de egyúttal észszerűen kell dönteni:
„Tavaly októberben még az volt az uralkodó álláspont az Európai Bizottságban (EB), hogy az energiaválság időszakos, tavaszra helyreáll a piac, azóta viszont kitört a háború, és ma már egyértelmű, hogy hosszan tartó, strukturális válság állt be, nem konjunkturális ingadozás. Közben egy év alatt a szén világpiaci ára is megkétszereződött” – sorolta az RMDSZ szakpolitikusa.
Az év elején még ott tartottunk, hogy az Európai Unió a klímaváltozás elleni harc vezetője, arra készültek a stratégiák, hogy a nagy szennyezőket át kell alakítani, be kell zárni, semlegesíteni, és a nagy szennyezők között is a szén a „legmocskosabb” – emlékeztetett Winkler Gyula. Hozzátette, az Unió arra akar sok pénzt elkölteni, hogy középtávon, ami 10-20-30 évet jelent, a szenet földgázzal helyettesítse, ám a végső célkitűzés, hogy megújuló energiák vegyék át a szén, a kőolaj, valamint a földgáz helyét.
– részletezte a politikus.
Hozzáfűzte: mindezt tetézi az utóbbi hetek fejleménye, a Putyin-rezsim készen áll arra, hogy fegyverként használja az energiaszállítmányokat. „Most már nem az a kérdés, hogy az EU el akarja-e zárni a földgázcsapokat, hanem az, hogy Putyin mikor zárja el ezeket” – mutatott rá a képviselő.
Véleménye szerint ha nem érkezik földgáz Oroszországból, mindez óriási gazdasági fennakadásokat okoz az Unió gazdaságában, bár az energiakeverék nem egyforma Németországban vagy Franciaországban, Romániában vagy Magyarországon, és ez a különbség kihat arra is, hogy melyik állam mire érzékeny. Winkler Gyula arra is kitért, hogy
„A szankciók nemcsak az orosz gazdaságot sújtják, hanem a mienket is, mindez pedig olyan áringadozásokat okoz az energiapiacon, melyek a lakosságra ütnek vissza. Nyáron ez még nem csapódik le súlyosan, de fel kell készülni a télre, jelenleg pedig nincs elég gáztartalék, tehát valamit tenni kell” – összegezte a politikus.
Bezárás helyett folytatás? Winkler szerint a háború miatt változtak a prioritások
Fotó: Energie.gov.ro
Ilyen helyzetben értékelődtek fel újra a széntüzelésű erőművek. Romániában az Olténia Energetikai Komplexum és a Zsil-völgyéhez köthető Hunyad Energetikai Komplexum hasznosítja a szenet: Olténiában lignitet, a Zsil völgyében kőszenet. Winkler Gyula rámutatott, az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent a Zsil-völgyében kitermelt kőszén minősége, ugyanis az elmúlt harminc évben egyetlen lejnyi beruházás sem történt, nem kutattak újabb lelőhelyek után. Az országos helyreállítási tervben (PNRR) ugyanakkor még a bányabezárások szerepelnek, ám ezek a vállalások tavaly voltak napirenden, amikor még nem volt háború.
„Az olténiai vállalat működtetése 2030 után is lehetséges, mert most egy új helyzet van, de erre nyilván kell a politikai akarat és döntés” – részletezte a képviselő. Hangsúlyozta, előzménytelen helyzet a jelenlegi, összesűrűsödött minden: most akarjuk csökkenteni a szennyezést, az orosz függőséget, most zajlik a koronavírus-járvány következményeinek a helyreállítása is.
Wikler beszélt ugyanakkor arról is, hogy az RMDSZ EP-képviselői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy túl nagy a nyomás a változás irányába, nem lehet ennyire gyorsan lemondani a szénről, a földgázról, bevezetni a nap- és szélenergiát, mert az emberek fizetik meg a gyors átállás árát. „Nincs garancia arra, miként segít az Unió, milyen költségvetésből adnak támogatást a tagállamok, hogy megfizethető legyen az üzemanyag, a fűtés” – mondta a politikus.
„Ez a háború hozzánk van közel. Joe Biden Washingtonból könnyen beszél több ezer kilométeres távolságból, Brüsszel és Kijev között több mint kétezer kilométer van, ám Kolozsvár és Kijev között csak 400 kilométer. Józan ésszel kell gondolkodni, hiába döntjük el politikai alapon, hogy gyors változásra van szükség, ha ezt a való élet megcáfolja, akkor a politikai döntésnek ehhez kell alkalmazkodnia. A legfontosabb kritérium a méltányos átállás, ne a lakossággal fizettessük meg az árát” – szögezte le Winkler Gyula.
Meglátása szerint a szénbányászat és a széntüzelésű erőművek működtetése is politikai döntésen múlik, mint ahogy a fekete-tengeri kitermelés is, amit éveken keresztül ellehetetlenítettek, most viszont, miután megszületett az offshore-törvény, már megvalósítható.
„Európai és világszinten is felmerül a bányászat újraindítása, de tudomásul kell venni, hogy az ágazatban a beruházások nem egy-két év alatt, hanem évtizedek alatt térülnek meg” – szögezte le Winkler Gyula.
ha továbbra is hangoztatjuk, hogy ez csak egy átmeneti megoldás, a szénről hosszú távon le kell mondani, csak ideiglenesen térünk vissza a széntüzelésre. „Abszurd azt feltételezni, hogy most megtörténnek a beruházások, aztán két év múlva újra lemondunk a szénről” – összegezte Winkler Gyula.
Románia halaszthatja a szénbányái bezárását, ha Brüsszel megengedi
A lakosság és a gazdaság érdekében a kormány újra fogja tárgyalni az országos helyreállítási terv (PNRR) energiaügyi fejezetében mindazt, ami újratárgyalható – jelentette ki kedden Nicolae Ciucă román miniszterelnök. A liberális kormányfőt újságírók arról kérdezték, hogy a kormány fontolgatja-e a PNRR energiaügyi fejezetének újratárgyalását oly módon, hogy halasztható legyen a romániai szénbányák bezárása. Nicolae Ciucă emlékeztetett, hogy jelenleg az egész Európai Unióban érvényben van az a döntés, amelynek a REPowerEU nevet adták, és amely lehetőséget ad bizonyos összetevők újbóli megvitatására az energia területén. „Mindent újra fogunk tárgyalni, ami újratárgyalható a román állampolgárok és a román gazdaság érdekében” – felelte Ciucă. A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy jelenleg az energia ára csak az április elseje előtt hozott sürgősségi kormányrendelettel korlátozható. „Ez a kormányrendelet egy éven keresztül van hatályban, tehát a helyzet függvényében még lejárta előtt újabb döntést kell majd hozni ebben a kérdésben” – tette hozzá a román kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!