Újabb elbocsátások a közszférában

A Mediafax hírügynökség birtokába jutott dokumentum értelmében jövőre is érvényben marad a nyugdíjak befagyasztásáról szóló rendelet, 2011-ben sem lesz 13. fizetés a közszférában, mint ahogy prémiumokat, üdülési támogatást sem adhatnak a közintézmények. A kormány vállalta továbbá, hogy jövőre megszünteti a hőenergia állami szubvencióját.

„A kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére az első fél évre kitűzött államháztartási hiánycélt tartani tudtuk, főként a kiadások szigorú ellenőrzésének és a 27 ezer közalkalmazott leépítésének köszönhetően. A 2010 hátralevő időszakára a pénzügyi korrekcióra irányuló erőfeszítéseink során a nemrég elfogadott intézkedéscsomagra alapozunk” – áll a Románia és a Nemzetközi Valutaalap közötti készenlétihitel-megállapodást kiegészítő szándéknyilatkozatban.

A pénzügyi kiigazítást célzó intézkedéscsomag része a 24 százalékos általános forgalmi adó, a közalkalmazottak 25 százalékos bércsökkentése, a szociális juttatások 15 százalékos csökkentése, az elbocsátások folytatása 74 ezer közalkalmazott leépítése révén. „Minthogy 2011 végéig még legalább 15 ezer közalkalmazottat elbocsátunk, az intézkedések lehetővé tesznek egy enyhe béremelést a jövő év folyamán a közszférában, mivel így is elérjük, hogy a személyzeti kiadások ne haladják meg a 39 milliárd lejt (beleértve minden pótlékot és kiegészítést, de a katonák társadalombiztosítási járulékán kívül)” – mutat rá a dokumentum.

Szigorú bérezési törvény

A kormány ugyanakkor azt is vállalja, hogy az egységes bérezési törvénybe kevesebb pótlékot foglalnak bele, a közalkalmazottak bérét összekötik a magánszférában dolgozókéval, és figyelembe veszik a felelősséget, valamint a végzettséget.

„Az új törvény révén a bérezési rendszer egyszerűsödik, a fizetések nagysága a munkahelyen vállalt felelősségtől és a végzettségtől függ majd leginkább. Az új bérezési rendszert a magánszférában biztosított fizetések függvényében határozzák meg, hogy a közszférában adott fizetések nagyjából igazodjanak a munkaerőpiac körülményeihez” – derül ki a szándéknyilatkozat technikai mellékletéből, amelyben az egységes bérezési törvény külön fejezetet képez, és a „feltételek” címszó alatt jelenik meg. A dokumentum szerint a törvény a személyzeti összkiadások keretében 30 százalékra korlátozza a fizetésen kívüli kiadások arányát, korlátozzák az alkalmazottaknak biztosított pótlékokat, az „ösztönző prémiumokat” pedig pótlékként kezelik. A kormány arról is ígéretet tett az IMF-nek, hogy nem terjeszti a parlament elé a módosított bérezési törvényt, amíg a nemzetközi pénzintézet és az Európai Bizottság nem bólint rá arra. A módosításokat október végéig szeretnék elfogadni.

Amint beszámoltunk, a IMF-fel kötött megállapodást kiegészítő szándéknyilatkozatot szerdán fogadta el a kormány. Traian Băsescu államfő is aláírta a dokumentumot, majd megküldte a parlamentnek. A dokumentum előírásairól az IMF szakértőinek július 26-a és augusztus 4-e közötti látogatása során állapodtak meg. Akkor a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége azért látogatott Bukarestbe, hogy felmérje, miként teljesítette Románia a kölcsön hatodik, több mint 900 millió eurós részletének kiutalásához szükséges feltételeket. Románia összesen körülbelül 20 milliárd eurós hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és más nemzetközi pénzintézetekkel.

Băsescu újabb hitelt akar

Eközben Traian Băsescu államfő csütörtökön a közszolgálati rádió adásában elmondta: 2011-ben Romániának többre lesz szüksége, mint 5,7 milliárd euróra, amekkora hiányban megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Úgy vélte, jó lenne közép- vagy hosszú lejáratú hitelt felvenni. „Újabb hitelért kell folyamodnunk a hiány fedezésére, mert ki kell fizetnünk a hitellel járó kamatokat. Bármely gazdasági elemzés kimutatja: Románia az állami költségvetés bevételeinek körülbelül 5 százalékát fizeti kamatra, ami elfogadható, ha sikerül tartanunk ezt a szintet. Közép- és hosszú lejáratú kölcsönöket kell felvennünk, nem rövid lejáratúakat, 30 napra, 60 napra vagy 6 hónapra. 1,4 milliárd eurót is törlesztenünk kell a hitelezőknek. Nem egy olyan összeg, amit Románia nem tudna törleszteni, ezért a legnagyobb problémánk a hiány finanszírozása” – véli az államfő.

Traian Băsescu a Nemzetközi Valutaalapot, az Európai Uniót vagy a szabad piacot jelölte meg válaszként, amikor arról kérdezték, honnan vesz fel Románia kölcsönt 2011-ben. „A legelőnyösebb az lenne, ha a hitelt az Európai Unión keresztül vennénk fel, mert jóval alacsonyabbak a kamatok. A Valutaalap többé nem engedi meg, hogy a deficitet fedezzük, ezért ha tőlük kérünk kölcsön, az Románia valutatartalékait erősíti. De szükség van az IMF-megállapodásra a hitelesség miatt, és hogy ne a szabad piacról kényszerüljünk pénzt felvenni. Láthatják, hogy a bankok nagyon rövid időre, nagyon magas kamatot kérnek.

Romániának arra lenne szüksége, hogy középtávra vegye fel az 5,7 milliárdot, ne kelljen azt azonnal törlesztenie, hanem előbb álljon talpra, érjen el 4-5 százalékos növekedést, és csak utána kezdje a törlesztést. De ez nem csak rajtunk múlik, partnereinknek is egyet kell érteniük a finanszírozás módjával. Ha nem sikerül, a szabad piacról veszünk fel hitelt, magas kamattal. De a Valutaalappal elvileg nem finanszírozási megállapodást kötnénk, hanem elővigyázatossági megállapodást” – részletezte elképzeléseit az államfő.

Ugyanakkor ismételten bírálta a politikumot. Mint mondta, régebben figyelmeztetett az elkövetett hibákra. „Sajnálattal mondom, hogy ide jutottunk, de nem vethetik a szememre, hogy nem közöltem ezt nyilvánosan: vigyázat, túl sok az, amit a nyugdíjakkal műveltek. Meg lehet nézni az államfői hivatal honlapján az elemzést, amelyben megmondtuk, mi lesz. Nem én, hanem a szakértői csoportom. Felelőtlen dolgok történtek, amelyeket most fizetünk meg. Nem szeretem, hogy nekem kell minderről beszélnem, nem az én stílusom, de most kellemetlen dolgokat kell mondanom, mert más nem mondja” – hangoztatta Traian Băsescu.