
FRISSÍTVE – Devizahitelesek megsegítését célzó törvénymódosítási tervezetet terjesztett a szenátus elé a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz törvényhozója, amelyet Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke és több kisebbségi képviselő is aláírt.
2014. február 21., 18:122014. február 21., 18:12
2014. február 23., 20:262014. február 23., 20:26
A Mediafax hírügynökség által ismertetett javaslat szerint a devizahitelesek bármikor ingyen, járulékos költség nélkül átválthatnák hitelüket napi árfolyamon lejre vagy bármilyen európai uniós pénznemre anélkül, hogy a bank megváltoztathatná a kölcsön eredeti feltételeit. A jogszabály-módosítás ugyanakkor arra kötelezné a bankokat, hogy figyelmeztessék ügyfeleiket, ha az illető deviza lejárfolyama több mint húsz százalékkal változott a szerződéskötés napján érvényes árfolyamhoz képest.
Az előterjesztők szerint a nem teljesítő hitelek társadalmi problémává váltak az országban, és négy év alatt megtízszereződtek: míg a késve vagy egyáltalán nem törlesztett hitelek volumene 2008 májusában 2,28 milliárd lej volt, 2012 májusában elérte a 23,7 milliárd lejt. Mivel a lejalapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a valutaalapú hiteleké, 2005-től fokozatosan nőtt az országban a kölcsönt valutában igénylők száma, így mára a devizahitelesek adósodtak el a legnagyobb mértékben (egymilliárd eurós tételben).
Győztek a hitelesek a Volksbank ellen
Először született jogerős bírósági ítélet Romániában olyan devizahitelesek javára, akik kollektív pert indítottak pénzintézet ellen. A bukaresti törvényszék tisztességtelen feltételnek nyilvánította a Volksbank hitelszerződéseinek számos pontját, többek között a kockázati költség felszámolását, valamint azt a kitételt, miszerint a pénzintézet egyoldalúan módosíthatja a kamatot a pénzügyi piacon bekövetkezett jelentős mozgások alapján. A nemrég kihirdetett végleges ítélet alapján a bank közel hatszáz ügyfelének köteles összesen kétmillió euró értékben visszafizetni a jogtalanul felszámolt kamatot és díjakat, ennek következtében számos pernyertes hiteles esetében 35 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet.
Az MTI által idézett indoklásban a kezdeményezők rámutatnak: aki jelenleg lejre akarja váltani devizahitelét, attól többletgaranciát kérnek a bankok, de ezt nagyon kevesen tudják bevállalni, mert a jelzálogként elfogadott ingatlanok értéke az utóbbi években drasztikusan csökkent.
Az egyik bukaresti hírtelevízió gazdasági műsorának példája szerint egy 2007-ben 100 ezer euróért vásárolt háromszobás panellakás ma már legfeljebb 60 ezer eurót ér Romániában, így a bank most további 40 ezer eurónyi jelzálogot kérhet az ügyféltől, ha az a devizahitel lejre váltását igényli.
Ugyanebben az időszakban viszont az euró 3,3 lejről 4,5-re, a svájci frank pedig 2 lejről 3,7-re drágult, ami a devizahitelesek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedését eredményezte.
Hasonló tervezetet terjesztett nemrég az RMDSZ is a parlament elé. A kezdeményezés kötelezné a bankokat, hogy a valutaalapú jelzáloghitelek lejalapúra történő átváltása ne az átváltás napján, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint történjen.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője a napokban arra figyelmeztetett: óriási válságot okozna a bankszektorban, ha a pénzintézeteket köteleznék a devizaalapú jelzáloghitelek nemzeti valutára történő átváltására.
Nem éri meg a részletfelezés?
A román jegybank hatástanulmánya szerint rosszul járna az a hiteles, aki igénybe venné a kormánynak a törlesztőrészlet két évig tartó megfelezéséről szóló elképzelését. Nicolae Cinteză, a BNR felügyeleti igazgatóságának vezetője egy szombaton Sinaián rendezett konferencián elmondta, konkrét hitelszerződések alapján végeztek számításokat a kormány által ismertetett feltételek alapján.
„Kiderült, hogy a hitelesnek többek kell fizetnie, ha ezt a módszert választja. Mindenesetre az elképzelés kapcsán sok a kérdőjel, számos bank érdeklődött nálunk a tervezet részleteiről, de nem tudtuk felvilágosítani őket” – jelentette ki Cinteză, aki szerint a intézkedést sem a pénzintézetekre, sem a hitelesekre nézve nem szabad kötelezővé tenni.
A Ponta-kabinet által áprilistól bevezetni tervezett jogszabály adókedvezményt biztosítana az 1610 lejes átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!