Hirdetés

Búcsú a devizakölcsöntől?

FRISSÍTVE – Devizahitelesek megsegítését célzó törvénymódosítási tervezetet terjesztett a szenátus elé a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz törvényhozója, amelyet Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke és több kisebbségi képviselő is aláírt.

Rostás Szabolcs

2014. február 21., 18:122014. február 21., 18:12

2014. február 23., 20:262014. február 23., 20:26

A Mediafax hírügynökség által ismertetett javaslat szerint a devizahitelesek bármikor ingyen, járulékos költség nélkül átválthatnák hitelüket napi árfolyamon lejre vagy bármilyen európai uniós pénznemre anélkül, hogy a bank megváltoztathatná a kölcsön eredeti feltételeit. A jogszabály-módosítás ugyanakkor arra kötelezné a bankokat, hogy figyelmeztessék ügyfeleiket, ha az illető deviza lejárfolyama több mint húsz százalékkal változott a szerződéskötés napján érvényes árfolyamhoz képest.

Az előterjesztők szerint a nem teljesítő hitelek társadalmi problémává váltak az országban, és négy év alatt megtízszereződtek: míg a késve vagy egyáltalán nem törlesztett hitelek volumene 2008 májusában 2,28 milliárd lej volt, 2012 májusában elérte a 23,7 milliárd lejt. Mivel a lejalapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a valutaalapú hiteleké, 2005-től fokozatosan nőtt az országban a kölcsönt valutában igénylők száma, így mára a devizahitelesek adósodtak el a legnagyobb mértékben (egymilliárd eurós tételben).

Győztek a hitelesek a Volksbank ellen
Először született jogerős bírósági ítélet Romániában olyan devizahitelesek javára, akik kollektív pert indítottak pénzintézet ellen. A bukaresti törvényszék tisztességtelen feltételnek nyilvánította a Volksbank hitelszerződéseinek számos pontját, többek között a kockázati költség felszámolását, valamint azt a kitételt, miszerint a pénzintézet egyoldalúan módosíthatja a kamatot a pénzügyi piacon bekövetkezett jelentős mozgások alapján. A nemrég kihirdetett végleges ítélet alapján a bank közel hatszáz ügyfelének köteles összesen kétmillió euró értékben visszafizetni a jogtalanul felszámolt kamatot és díjakat, ennek következtében számos pernyertes hiteles esetében 35 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet.

Az MTI által idézett indoklásban a kezdeményezők rámutatnak: aki jelenleg lejre akarja váltani devizahitelét, attól többletgaranciát kérnek a bankok, de ezt nagyon kevesen tudják bevállalni, mert a jelzálogként elfogadott ingatlanok értéke az utóbbi években drasztikusan csökkent.

Az egyik bukaresti hírtelevízió gazdasági műsorának példája szerint egy 2007-ben 100 ezer euróért vásárolt háromszobás panellakás ma már legfeljebb 60 ezer eurót ér Romániában, így a bank most további 40 ezer eurónyi jelzálogot kérhet az ügyféltől, ha az a devizahitel lejre váltását igényli.

Ugyanebben az időszakban viszont az euró 3,3 lejről 4,5-re, a svájci frank pedig 2 lejről 3,7-re drágult, ami a devizahitelesek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedését eredményezte.

Hasonló tervezetet terjesztett nemrég az RMDSZ is a parlament elé. A kezdeményezés kötelezné a bankokat, hogy a valutaalapú jelzáloghitelek lejalapúra történő átváltása ne az átváltás napján, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint történjen.

Mint arról beszámoltunk, Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője a napokban arra figyelmeztetett: óriási válságot okozna a bankszektorban, ha a pénzintézeteket köteleznék a devizaalapú jelzáloghitelek nemzeti valutára történő átváltására.

Nem éri meg a részletfelezés?
A román jegybank hatástanulmánya szerint rosszul járna az a hiteles, aki igénybe venné a kormánynak a törlesztőrészlet két évig tartó megfelezéséről szóló elképzelését. Nicolae Cinteză, a BNR felügyeleti igazgatóságának vezetője egy szombaton Sinaián rendezett konferencián elmondta, konkrét hitelszerződések alapján végeztek számításokat a kormány által ismertetett feltételek alapján.
„Kiderült, hogy a hitelesnek többek kell fizetnie, ha ezt a módszert választja. Mindenesetre az elképzelés kapcsán sok a kérdőjel, számos bank érdeklődött nálunk a tervezet részleteiről, de nem tudtuk felvilágosítani őket” – jelentette ki Cinteză, aki szerint a intézkedést sem a pénzintézetekre, sem a hitelesekre nézve nem szabad kötelezővé tenni.
A Ponta-kabinet által áprilistól bevezetni tervezett jogszabály adókedvezményt biztosítana az 1610 lejes átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
2026. augusztus 20., csütörtök

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket

Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka
2026. augusztus 19., szerda

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt

A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt
2026. augusztus 19., szerda

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban

Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban
Hirdetés
Hirdetés