
FRISSÍTVE – Devizahitelesek megsegítését célzó törvénymódosítási tervezetet terjesztett a szenátus elé a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz törvényhozója, amelyet Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke és több kisebbségi képviselő is aláírt.
2014. február 21., 18:122014. február 21., 18:12
2014. február 23., 20:262014. február 23., 20:26
A Mediafax hírügynökség által ismertetett javaslat szerint a devizahitelesek bármikor ingyen, járulékos költség nélkül átválthatnák hitelüket napi árfolyamon lejre vagy bármilyen európai uniós pénznemre anélkül, hogy a bank megváltoztathatná a kölcsön eredeti feltételeit. A jogszabály-módosítás ugyanakkor arra kötelezné a bankokat, hogy figyelmeztessék ügyfeleiket, ha az illető deviza lejárfolyama több mint húsz százalékkal változott a szerződéskötés napján érvényes árfolyamhoz képest.
Az előterjesztők szerint a nem teljesítő hitelek társadalmi problémává váltak az országban, és négy év alatt megtízszereződtek: míg a késve vagy egyáltalán nem törlesztett hitelek volumene 2008 májusában 2,28 milliárd lej volt, 2012 májusában elérte a 23,7 milliárd lejt. Mivel a lejalapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a valutaalapú hiteleké, 2005-től fokozatosan nőtt az országban a kölcsönt valutában igénylők száma, így mára a devizahitelesek adósodtak el a legnagyobb mértékben (egymilliárd eurós tételben).
Győztek a hitelesek a Volksbank ellen
Először született jogerős bírósági ítélet Romániában olyan devizahitelesek javára, akik kollektív pert indítottak pénzintézet ellen. A bukaresti törvényszék tisztességtelen feltételnek nyilvánította a Volksbank hitelszerződéseinek számos pontját, többek között a kockázati költség felszámolását, valamint azt a kitételt, miszerint a pénzintézet egyoldalúan módosíthatja a kamatot a pénzügyi piacon bekövetkezett jelentős mozgások alapján. A nemrég kihirdetett végleges ítélet alapján a bank közel hatszáz ügyfelének köteles összesen kétmillió euró értékben visszafizetni a jogtalanul felszámolt kamatot és díjakat, ennek következtében számos pernyertes hiteles esetében 35 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet.
Az MTI által idézett indoklásban a kezdeményezők rámutatnak: aki jelenleg lejre akarja váltani devizahitelét, attól többletgaranciát kérnek a bankok, de ezt nagyon kevesen tudják bevállalni, mert a jelzálogként elfogadott ingatlanok értéke az utóbbi években drasztikusan csökkent.
Az egyik bukaresti hírtelevízió gazdasági műsorának példája szerint egy 2007-ben 100 ezer euróért vásárolt háromszobás panellakás ma már legfeljebb 60 ezer eurót ér Romániában, így a bank most további 40 ezer eurónyi jelzálogot kérhet az ügyféltől, ha az a devizahitel lejre váltását igényli.
Ugyanebben az időszakban viszont az euró 3,3 lejről 4,5-re, a svájci frank pedig 2 lejről 3,7-re drágult, ami a devizahitelesek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedését eredményezte.
Hasonló tervezetet terjesztett nemrég az RMDSZ is a parlament elé. A kezdeményezés kötelezné a bankokat, hogy a valutaalapú jelzáloghitelek lejalapúra történő átváltása ne az átváltás napján, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint történjen.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője a napokban arra figyelmeztetett: óriási válságot okozna a bankszektorban, ha a pénzintézeteket köteleznék a devizaalapú jelzáloghitelek nemzeti valutára történő átváltására.
Nem éri meg a részletfelezés?
A román jegybank hatástanulmánya szerint rosszul járna az a hiteles, aki igénybe venné a kormánynak a törlesztőrészlet két évig tartó megfelezéséről szóló elképzelését. Nicolae Cinteză, a BNR felügyeleti igazgatóságának vezetője egy szombaton Sinaián rendezett konferencián elmondta, konkrét hitelszerződések alapján végeztek számításokat a kormány által ismertetett feltételek alapján.
„Kiderült, hogy a hitelesnek többek kell fizetnie, ha ezt a módszert választja. Mindenesetre az elképzelés kapcsán sok a kérdőjel, számos bank érdeklődött nálunk a tervezet részleteiről, de nem tudtuk felvilágosítani őket” – jelentette ki Cinteză, aki szerint a intézkedést sem a pénzintézetekre, sem a hitelesekre nézve nem szabad kötelezővé tenni.
A Ponta-kabinet által áprilistól bevezetni tervezett jogszabály adókedvezményt biztosítana az 1610 lejes átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!