
FRISSÍTVE – Devizahitelesek megsegítését célzó törvénymódosítási tervezetet terjesztett a szenátus elé a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz törvényhozója, amelyet Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke és több kisebbségi képviselő is aláírt.
2014. február 21., 18:122014. február 21., 18:12
2014. február 23., 20:262014. február 23., 20:26
A Mediafax hírügynökség által ismertetett javaslat szerint a devizahitelesek bármikor ingyen, járulékos költség nélkül átválthatnák hitelüket napi árfolyamon lejre vagy bármilyen európai uniós pénznemre anélkül, hogy a bank megváltoztathatná a kölcsön eredeti feltételeit. A jogszabály-módosítás ugyanakkor arra kötelezné a bankokat, hogy figyelmeztessék ügyfeleiket, ha az illető deviza lejárfolyama több mint húsz százalékkal változott a szerződéskötés napján érvényes árfolyamhoz képest.
Az előterjesztők szerint a nem teljesítő hitelek társadalmi problémává váltak az országban, és négy év alatt megtízszereződtek: míg a késve vagy egyáltalán nem törlesztett hitelek volumene 2008 májusában 2,28 milliárd lej volt, 2012 májusában elérte a 23,7 milliárd lejt. Mivel a lejalapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a valutaalapú hiteleké, 2005-től fokozatosan nőtt az országban a kölcsönt valutában igénylők száma, így mára a devizahitelesek adósodtak el a legnagyobb mértékben (egymilliárd eurós tételben).
Győztek a hitelesek a Volksbank ellen
Először született jogerős bírósági ítélet Romániában olyan devizahitelesek javára, akik kollektív pert indítottak pénzintézet ellen. A bukaresti törvényszék tisztességtelen feltételnek nyilvánította a Volksbank hitelszerződéseinek számos pontját, többek között a kockázati költség felszámolását, valamint azt a kitételt, miszerint a pénzintézet egyoldalúan módosíthatja a kamatot a pénzügyi piacon bekövetkezett jelentős mozgások alapján. A nemrég kihirdetett végleges ítélet alapján a bank közel hatszáz ügyfelének köteles összesen kétmillió euró értékben visszafizetni a jogtalanul felszámolt kamatot és díjakat, ennek következtében számos pernyertes hiteles esetében 35 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet.
Az MTI által idézett indoklásban a kezdeményezők rámutatnak: aki jelenleg lejre akarja váltani devizahitelét, attól többletgaranciát kérnek a bankok, de ezt nagyon kevesen tudják bevállalni, mert a jelzálogként elfogadott ingatlanok értéke az utóbbi években drasztikusan csökkent.
Az egyik bukaresti hírtelevízió gazdasági műsorának példája szerint egy 2007-ben 100 ezer euróért vásárolt háromszobás panellakás ma már legfeljebb 60 ezer eurót ér Romániában, így a bank most további 40 ezer eurónyi jelzálogot kérhet az ügyféltől, ha az a devizahitel lejre váltását igényli.
Ugyanebben az időszakban viszont az euró 3,3 lejről 4,5-re, a svájci frank pedig 2 lejről 3,7-re drágult, ami a devizahitelesek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedését eredményezte.
Hasonló tervezetet terjesztett nemrég az RMDSZ is a parlament elé. A kezdeményezés kötelezné a bankokat, hogy a valutaalapú jelzáloghitelek lejalapúra történő átváltása ne az átváltás napján, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint történjen.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője a napokban arra figyelmeztetett: óriási válságot okozna a bankszektorban, ha a pénzintézeteket köteleznék a devizaalapú jelzáloghitelek nemzeti valutára történő átváltására.
Nem éri meg a részletfelezés?
A román jegybank hatástanulmánya szerint rosszul járna az a hiteles, aki igénybe venné a kormánynak a törlesztőrészlet két évig tartó megfelezéséről szóló elképzelését. Nicolae Cinteză, a BNR felügyeleti igazgatóságának vezetője egy szombaton Sinaián rendezett konferencián elmondta, konkrét hitelszerződések alapján végeztek számításokat a kormány által ismertetett feltételek alapján.
„Kiderült, hogy a hitelesnek többek kell fizetnie, ha ezt a módszert választja. Mindenesetre az elképzelés kapcsán sok a kérdőjel, számos bank érdeklődött nálunk a tervezet részleteiről, de nem tudtuk felvilágosítani őket” – jelentette ki Cinteză, aki szerint a intézkedést sem a pénzintézetekre, sem a hitelesekre nézve nem szabad kötelezővé tenni.
A Ponta-kabinet által áprilistól bevezetni tervezett jogszabály adókedvezményt biztosítana az 1610 lejes átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
szóljon hozzá!