
FRISSÍTVE – Devizahitelesek megsegítését célzó törvénymódosítási tervezetet terjesztett a szenátus elé a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz törvényhozója, amelyet Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke és több kisebbségi képviselő is aláírt.
2014. február 21., 18:122014. február 21., 18:12
2014. február 23., 20:262014. február 23., 20:26
A Mediafax hírügynökség által ismertetett javaslat szerint a devizahitelesek bármikor ingyen, járulékos költség nélkül átválthatnák hitelüket napi árfolyamon lejre vagy bármilyen európai uniós pénznemre anélkül, hogy a bank megváltoztathatná a kölcsön eredeti feltételeit. A jogszabály-módosítás ugyanakkor arra kötelezné a bankokat, hogy figyelmeztessék ügyfeleiket, ha az illető deviza lejárfolyama több mint húsz százalékkal változott a szerződéskötés napján érvényes árfolyamhoz képest.
Az előterjesztők szerint a nem teljesítő hitelek társadalmi problémává váltak az országban, és négy év alatt megtízszereződtek: míg a késve vagy egyáltalán nem törlesztett hitelek volumene 2008 májusában 2,28 milliárd lej volt, 2012 májusában elérte a 23,7 milliárd lejt. Mivel a lejalapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a valutaalapú hiteleké, 2005-től fokozatosan nőtt az országban a kölcsönt valutában igénylők száma, így mára a devizahitelesek adósodtak el a legnagyobb mértékben (egymilliárd eurós tételben).
Győztek a hitelesek a Volksbank ellen
Először született jogerős bírósági ítélet Romániában olyan devizahitelesek javára, akik kollektív pert indítottak pénzintézet ellen. A bukaresti törvényszék tisztességtelen feltételnek nyilvánította a Volksbank hitelszerződéseinek számos pontját, többek között a kockázati költség felszámolását, valamint azt a kitételt, miszerint a pénzintézet egyoldalúan módosíthatja a kamatot a pénzügyi piacon bekövetkezett jelentős mozgások alapján. A nemrég kihirdetett végleges ítélet alapján a bank közel hatszáz ügyfelének köteles összesen kétmillió euró értékben visszafizetni a jogtalanul felszámolt kamatot és díjakat, ennek következtében számos pernyertes hiteles esetében 35 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet.
Az MTI által idézett indoklásban a kezdeményezők rámutatnak: aki jelenleg lejre akarja váltani devizahitelét, attól többletgaranciát kérnek a bankok, de ezt nagyon kevesen tudják bevállalni, mert a jelzálogként elfogadott ingatlanok értéke az utóbbi években drasztikusan csökkent.
Az egyik bukaresti hírtelevízió gazdasági műsorának példája szerint egy 2007-ben 100 ezer euróért vásárolt háromszobás panellakás ma már legfeljebb 60 ezer eurót ér Romániában, így a bank most további 40 ezer eurónyi jelzálogot kérhet az ügyféltől, ha az a devizahitel lejre váltását igényli.
Ugyanebben az időszakban viszont az euró 3,3 lejről 4,5-re, a svájci frank pedig 2 lejről 3,7-re drágult, ami a devizahitelesek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedését eredményezte.
Hasonló tervezetet terjesztett nemrég az RMDSZ is a parlament elé. A kezdeményezés kötelezné a bankokat, hogy a valutaalapú jelzáloghitelek lejalapúra történő átváltása ne az átváltás napján, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint történjen.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője a napokban arra figyelmeztetett: óriási válságot okozna a bankszektorban, ha a pénzintézeteket köteleznék a devizaalapú jelzáloghitelek nemzeti valutára történő átváltására.
Nem éri meg a részletfelezés?
A román jegybank hatástanulmánya szerint rosszul járna az a hiteles, aki igénybe venné a kormánynak a törlesztőrészlet két évig tartó megfelezéséről szóló elképzelését. Nicolae Cinteză, a BNR felügyeleti igazgatóságának vezetője egy szombaton Sinaián rendezett konferencián elmondta, konkrét hitelszerződések alapján végeztek számításokat a kormány által ismertetett feltételek alapján.
„Kiderült, hogy a hitelesnek többek kell fizetnie, ha ezt a módszert választja. Mindenesetre az elképzelés kapcsán sok a kérdőjel, számos bank érdeklődött nálunk a tervezet részleteiről, de nem tudtuk felvilágosítani őket” – jelentette ki Cinteză, aki szerint a intézkedést sem a pénzintézetekre, sem a hitelesekre nézve nem szabad kötelezővé tenni.
A Ponta-kabinet által áprilistól bevezetni tervezett jogszabály adókedvezményt biztosítana az 1610 lejes átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!