Újabb pluszköltség az energiafogyasztóknak

Az országos energiaügyi hatóság (ANRE) által elrendelt kampány hátulütője, hogy a tetemes költségekkel a fogyasztókat terhelik. Az ANRE által kidolgozott, 30 napra közvitára bocsátott rendelettervezet szerint a kampány során a fogyasztók arról értesülnek, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik lesznek a liberalizáció után a szolgáltatókkal szemben, ezek mi alapján határozzák meg a díjszabásokat, valamint milyen információk szerepelnek majd a villany- és gázszámlákon.

A népszerűsítő akció 2018-ig tart, akkorra ugyanis mind az ipari, mind a háztartási fogyasztók számára meg kell valósítani az árliberalizációt, azaz szabadpiaci áron kell értékesíteni az energiaforrásokat.

A tervezet szerint mindegyik, legalább száz klienst kiszolgáló villamosenergia-szolgáltatónak évente saját költségének legalább 1 százalékát kell elkülönítenie a kampányra, míg a földgázt értékesítő vállalatoknak az összeg 0,5 százalékát kell befizetniük.

A hazai gázpiacon két nagy szereplő, a német E.On és a belga–francia GDF Suez van jelen, míg az elektromosenergia-szektorban az E.On mellett a cseh CEZ, az olasz Enel, valamint a román állam többségi tulajdonában lévő Electrica tevékenykedik. Ezek a nagyvállalatok több mint egymilliárd eurós üzletet bonyolítanak le évente, így több millió euróra rúghat az összeg, amelyből megvalósítják a népszerűsítő akciót, csakhogy, mivel ezt saját költségükből állják, az összeget végül mégiscsak hozzáadják a fogyasztók számlájához.

Niculae Havrileţ, az ANRE elnöke ezzel kapcsolatban az Economica.net gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott: szerinte teljesen természetes, hogy a pluszkiadást a fogyasztókra hárítják a szolgáltatók, hiszen az energiaügyi hatóság kötelezi őket a projekt lebonyolítására, így nem önszántukból válnak meg saját pénzüktől. Havrileţ azonban úgy véli: mindez minimális pluszterhet fog jelenteni a lakosság számára, a számla havi értéke becslése szerint alig 0,01 százalékkal fog emelkedni.

A kampány során az interneten, a televíziós csatornákon, valamint az országos és helyi sajtóban indítanak hirdetéseket, emellett levélben szórólapokat küldenek a fogyasztóknak, akik kérdéseiket kézzel írott levélben, e-mailen és telefonon is feltehetik a szolgáltatóknak. A tervezet leszögezi: a klienseket tájékoztatni kell a szolgáltatókkal szembeni jogaikról, hogy milyen típusú és mekkora díjszabásokat számolnak fel nekik a különböző szolgáltatások után, el kell magyarázni nekik, hogy hogyan értelmezhetik az új számlákat, hogyan válthatnak szolgáltatót, valamint mely törvényekben és előírásokban nézhetnek utána az energiapiac szabályozásának.

A vállalatoknak évente legalább kétszer hirdetést kell megjelentetniük a sajtóban, emellett saját honlapot kell létrehozniuk (amennyiben még nem rendelkeznek weboldallal), ahol folyamatosan elérhetővé kell tenniük az információkat. „Az állampolgároknak pontosan tudniuk kell, hogy mit fizet nek ki, és hogyan választhatják ki a számukra legmegfelelőbb szolgáltatót” – hívta fel a figyelmet Niculae Havrileţ.

A tervezet arra is kitér, hogy amennyiben egy vállalat nem tájékoztatja időben ügyfeleit a díjszabások, a számlakibocsátási eljárás vagy más, szerződésbe foglalt feltételek módosításáról, a kliens felbonthatja a szerződést anélkül, hogy kártérítést kelljen fizetnie.

Alig néhány nap múlva félúthoz érkezik az elektromos energia piacának árliberalizációja, június elsejétől ugyanis a háztartási fogyasztóknak kiszállított áram 50 százalékát már szabadpiaci áron szerzik be. A villamos energia esetében 2017-ig, míg a földgáz tekintetében 2018-ig kell megvalósítani a teljes liberalizációt.

Egyébként jelenleg a villanyszámlának alig harmadát teszi ki a tényleges fogyasztás, az összeg többi részét a terjesztés, szállítás után, valamint a különféle adók miatt fizetik ki a fogyasztók. A gázszámla esetében a fogyasztás a költség körülbelül 46 százalékát jelenti.