
Romániai érdekeltségű cégek is érintettek a legújabb offshore-botrányban: a kiszivárogtatott, a Süddeutsche Zeitung német lap által megszerzett több százezer irat ezúttal arra világít rá, hogy számos nagyvállalat rendelkezik offshore-cégekkel a Bahama-szigeteken.
2016. szeptember 22., 18:432016. szeptember 22., 18:43
Az ügy hasonlít az idén áprilisban kirobbant, Panama-iratok néven elhíresült nemzetközi botrányhoz: akkor ugyancsak a német lap számolt be arról, hogy világszerte üzletemberek, politikusok, sportolók és más hírességek érintettek az ügyben. A Bahama-papírokat most a korábban nyilvánosságra iratok elemzését is végző Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Rise Project tényfeltáró csoport végzi.
A kiszivárogtatott 1,3 millió irat több mint 175 ezer, a Bahamákon 1990 óta bejegyzett cég menedzserének, illetve részvényesének nevét tartalmazza.
Az offshore-esetek azért lehetnek különösen botrányosak, mert gyakran előfordul, hogy egy cég azért bonyolítja le tevékenységét egy egzotikus országon keresztül, mert ott sokkal kedvezőbbek az adózási feltételek, tehát gyakorlatilag kivonja magát a célország illetékeinek befizetése alól. Az ilyen ügyekkel viszont körültekintően kell bánni, mert az offshore-vállalkozások megléte még nem jelent automatikusan törvénytelenséget.
A Rise Project újságírói olyan, Romániában bejegyzett, illetve romániai érdekeltségű vállalkozásokat is találtak, amelyeknek voltak, vagy jelenleg is vannak a Karib-térségben bejegyzett offshore-jaik. Az ügyben érintett például a kőolajipari Rompetrol-csoport, amelynek Rompetrol Upstream International LTD elnevezésű leányvállalata élére 1999 és 2011 között egymás után tizenhárom bahamai vezérigazgatót neveztek ki. 2011 júliusában a tisztség betöltését Radu Mihailra bízták, aki jelenleg Ecuador tiszteletbeli konzulja: a kirobbant botrány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy igazgatói beosztása inkább tiszteletbeli megbízás volt.
A kiszivárogtatott papírokban az ugyancsak kőolajipari nagyvállalat, az amerikai ExxonMobil neve is szerepel, amely jelenleg – az osztrák OMV Petrommal partnerségben – Románia legnagyobb természetikincs-feltárását végzi: a Fekete-tenger mélyén rejlő földgáztartalékokat kutatja. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a beruházás az amerikai nagyvállalat egy Bahamán bejegyzett offshore-cégén keresztül zajlik: az ExxonMobil Exploration and Production Romania Limited elnevezésű vállalkozás 2008-ban nyitott Romániában egy leányvállalatot, amelyet állítólag kifejezetten az OMV Peterommal közösen folytatott projekt miatt hoztak létre.
Az ExxonMobil illetékesei az ügy kapcsán arról biztosították a Rise Project újságíróit, hogy nem követtek el semmiféle törvénytelenséget az offshore-cégek által. „Az ExxonMobil szigorúan tiszteletben tartja a hatályos pénzügyi törvényeket. A nagyvállalat világszerte rengeteg országban tevékenykedik, és több milliárd dollár értékben fizet be közterheket. Az adók lerovásához és a vállalat átláthatóságához nincs köze annak, hogy az egyes cégek melyik államban vannak bejegyezve” – magyarázta az ExxonMobil.
Az amerikai és az osztrák nagyvállalat egyébként saját bevallásuk szerint eddig több mint 1,5 milliárd dollárt költöttek a Fekete-tengeren zajló munkálatokra. A Rise Project szerint ez az összeg teljes egészében a Bahamákon bejegyzett offshore-cégen keresztül érkezett Romániába.
A Bahama-iratokban a gyógyszeripari Medicarom-csoport is szerepel. A vállalat többségi részvényesei ugyan nem ismertek, a kiszivárogtatott iratokban viszont szerepel két kisebb részvényes, a Langton Industrial Holdings és a Wellington Property Holdings – mindkét cég vezérigazgatója román állampolgár, előbbié a 71 éves Gheorghe Paraschiv, utóbbié pedig az 57 éves Ionel Volintiru, akik egyébként a Medicarom-csoportnál is igazgatói tisztséget töltenek be.
Az ügyben Gheorghe Valentin Barbă, Mircea Geoană volt külügyminiszter unokatestvére és Lucian Bădescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tábornokának fia is érintett. Utóbbi Bogdan Mihalcea Călinescuval a Bahamákon bejegyzett Kereulen Investments Limited igazgatója, ugyanakkor számos országban energetikai beruházásokkal foglalkoznak – nap- és szélerőműveket építenek ki. Ebben a projektben egyébként korábban a SRI Giurgiu megyei vezetőjével kötöttek partnerséget, akit ellen viszont most egy kőolaj-csempészési ügyben nyomoznak.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!