„Konfliktusokhoz vezethet" London és az Európai Unió között az uniós munkavállalókkal szemben e héten életbe lépő újabb brit korlátozás – jelentette ki szerdán a BBC-nek nyilatkozva Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztos.
2014. február 26., 19:392014. február 26., 19:39
Mint arról beszámoltunk, a brit kormány alsó jövedelmi határt szabott meg ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok jogosulttá váljanak egy sor szociális juttatásra.
A nemrégiben bejelentett módosítás értelmében március 1-jétől az EU-társállamokból érkezőknek legalább heti 149 fontos legális jövedelmet kell igazolniuk ahhoz, hogy például gyermekek után járó adókedvezményeket, családi pótlékot, illetve munkájuk elvesztése esetén álláskeresési támogatást vehessenek igénybe. A heti 149 fontos kereset – a jelenlegi brit alkalmazotti átlagbér negyede – a brit törvények alapján az a jövedelmi küszöb, amely felett a brit munkavállalóknak társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük.
Andor: a lépés ellentétes az EU-joggal
Andor László a BBC kérdésére kijelentette: az uniós munkavállalóknak „jogaik vannak\", és munkavállalói státusukat nem lehet annak alapján meghatározni, hogy mennyit keresnek, mert az EU-jogszabályok „ezzel éppen ellentétes irányba mutatnak\". Hozzátette: a brit kormány egyes tagjait az utóbbi időben „nem igazán aggasztja\", hogy nyilatkozataik ellenkeznek az Európai Unió alapelveivel és az uniós joggal.
Andor László szerint az uniós kormányoknak „kétszer is meg kellene gondolniuk\", mielőtt az újabb brit szigorításhoz hasonló új kezdeményezéseket tesznek, mivel ez „bizonyos konfliktusokhoz vezethet\". Arra a riporteri kérdésre, hogy ezzel a brit szigorítás jogi megtámadásának lehetőségére utal-e, az EU-biztos kitérően kijelentette: a bizottságnak először írásban kell látnia, hogy az új rendszer mit is tartalmaz, és ezután lehet következtetésekre jutni.
Hamis kép él a britekben?
A brit közvéleményben mindazonáltal „nem helytálló felfogás\" alakult ki a bevándorlás méretével kapcsolatban. A brit bulvársajtóban a román és a bolgár bevándorlókról megjelenő rengeteg beszámoló alapján a brit lakosság valószínűleg azt hiszi, hogy „özönlenek\" a bevándorlók ezekből az országokból, jóllehet valójában a románok és a bolgárok a Nagy-Britanniába érkező EU-munkavállalóknak csak egy kisebbségét adják, ráadásul az elmúlt húsz évben a többi uniós társállamból érkezők száma sem érte el a Nagy-Britanniába bevándorlók teljes számának a felét – fejtegette a magyar EU-biztos.
Mint ismeretes, a Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejárta nyomán, és az európai parlamenti választások közeledtével– sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az Unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének korlátozását is követeli.
David Cameron brit kormányfő november végén a Financial Timesban részletesen is ismertette London követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását, és amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú migráció elkerülését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!