Újabb Brüsszel–London-párbaj a munkavállalási korlátozások miatt

Mint arról beszámoltunk, a brit kormány alsó jövedelmi határt szabott meg ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok jogosulttá váljanak egy sor szociális juttatásra.

A nemrégiben bejelentett módosítás értelmében március 1-jétől az EU-társállamokból érkezőknek legalább heti 149 fontos legális jövedelmet kell igazolniuk ahhoz, hogy például gyermekek után járó adókedvezményeket, családi pótlékot, illetve munkájuk elvesztése esetén álláskeresési támogatást vehessenek igénybe. A heti 149 fontos kereset – a jelenlegi brit alkalmazotti átlagbér negyede – a brit törvények alapján az a jövedelmi küszöb, amely felett a brit munkavállalóknak társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük.

Andor: a lépés ellentétes az EU-joggal

Andor László a BBC kérdésére kijelentette: az uniós munkavállalóknak „jogaik vannak\", és munkavállalói státusukat nem lehet annak alapján meghatározni, hogy mennyit keresnek, mert az EU-jogszabályok „ezzel éppen ellentétes irányba mutatnak\". Hozzátette: a brit kormány egyes tagjait az utóbbi időben „nem igazán aggasztja\", hogy nyilatkozataik ellenkeznek az Európai Unió alapelveivel és az uniós joggal.

Andor László szerint az uniós kormányoknak „kétszer is meg kellene gondolniuk\", mielőtt az újabb brit szigorításhoz hasonló új kezdeményezéseket tesznek, mivel ez „bizonyos konfliktusokhoz vezethet\". Arra a riporteri kérdésre, hogy ezzel a brit szigorítás jogi megtámadásának lehetőségére utal-e, az EU-biztos kitérően kijelentette: a bizottságnak először írásban kell látnia, hogy az új rendszer mit is tartalmaz, és ezután lehet következtetésekre jutni.

Hamis kép él a britekben? 

A brit közvéleményben mindazonáltal „nem helytálló felfogás\" alakult ki a bevándorlás méretével kapcsolatban. A brit bulvársajtóban a román és a bolgár bevándorlókról megjelenő rengeteg beszámoló alapján a brit lakosság valószínűleg azt hiszi, hogy „özönlenek\" a bevándorlók ezekből az országokból, jóllehet valójában a románok és a bolgárok a Nagy-Britanniába érkező EU-munkavállalóknak csak egy kisebbségét adják, ráadásul az elmúlt húsz évben a többi uniós társállamból érkezők száma sem érte el a Nagy-Britanniába bevándorlók teljes számának a felét – fejtegette a magyar EU-biztos.

Mint ismeretes, a Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejárta nyomán, és az európai parlamenti választások közeledtével– sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az Unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének korlátozását is követeli.

David Cameron brit kormányfő november végén a Financial Timesban részletesen is ismertette London követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását, és amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú migráció elkerülését.