Újabb béremeléssel „kezelnék” az egészségügyet

„A kormánnyal folytatott tárgyalásoknak megfelelően várjuk a második 25 százalékos részletet. Amennyiben a rendszer meg akarja tartani orvosait, kérjük a beígért emeléseket. A kormánynak ezt tudomásul kellene vennie, ha nem akarja elveszíteni orvosait, asszisztenseit, szakmai személyzetét, az egészségügyi rendszer minden dolgozóját. Sürgős választ várunk az egészségügyi rendszer 40 ezer dolgozójának fizetésbeli egyenlőtlenségeinek megoldására” – hangsúlyozta kedden Marius Sepi, a Sanitas alelnöke.

Amint arról korábban írtunk, az egészségügyben dolgozók fizetését legutóbb 2015. október elsejétől sürgősségi kormányrendelettel emelték meg 25 százalékkal. Decemberben Patriciu Achimaș-Cadariu egészségügyi miniszter azt mondta, az egészségügyi dolgozók bérének tükröznie kell szakmai felkészültségüket és munkahelyi feladataik összetettségét, a tavalyi béremelés pedig csak az első lépés volt ebben az irányban.

A mentősök is követelőznek

Ezzel párhuzamosan a Mentősök Országos Szakszervezeti Szövetsége hétfőn tárgyalásokat folytatott a szaktárca vezetőségével: a mentőszolgálatok alkalmazottainak bérei közötti egyenlőtlenségekre keresték a megoldást. „A tárgyaláson arról is szó esett, hogyan lehetne megoldani mind a személyzet egységes bérezését, mind az új mentőautók beszerzését, figyelembe véve, hogy a mentőautóflotta hiányos és elavult, amely mind a betegek, mind a bevetésre igyekvő mentőcsapatok életét veszélyezteti” – áll az egyeztetést követően kiadott közleményükben.

Az egészségügyi tárca arról tájékoztatott, megpróbál eleget tenni a mentőszakszervezet legfőbb követelésének, mégpedig annak, hogy legalább 19 mentőszolgálat alkalmazottainak bérét a többi egység bérezéséhez igazítsák, a kormány által kidolgozásra kerülő jogszabálytervezet révén.

Várják az egységes bérezési törvényt

Nem csak az egészségügyben uralkodott el az elégedetlenség: az Alfa Kartell szakszervezeti tömb találkozót kért Dacian Cioloș miniszterelnöktől, hogy közösen megtalálhassák a legjobb megoldást a közszféra 2016-os bérezésére, de az elkövetkező évekre is. Az érdekvédelmi szervezet közleménye szerint a január 13-ai kormányülésen egy minisztériumközi bizottság megalapításáról döntöttek – erről a Közpénzekből fizetett személyzet bérezéséről szóló törvénytervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport létrehozása című megállapodás rendelkezett.

Mint a szakszervezeti tömb emlékeztet, a dokumentum egyebek mellett egy sor olyan tényezőről tesz említést, amelyek miatt a rendszer nem működik. Ezek között találjuk például azt, hogy a jelenlegi bérezési törvény 110 fizetési kategóriát tart számon, amelyek közül 24 a minimálbér folyamatos emelkedése révén egymásra tevődött. Ugyanakkor előfordul, hogy a régi alkalmazottak fizetése nem különbözik a tapasztalatal nem rendelkezők bérétől, vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ugyanannyit keresnek, mint azok, akiknek csak érettségijük van. Ahhoz, hogy megszűnjenek ezek a gondok, amelyek a 2010/284-es számú törvény alkalmazása során léptek fel, új törvényre van szükség – vallják a szakszervezetiek.

Cioloş: kivitelezhetetlen a PSD terve

Miután az elmúlt időszakban a nemrég még kormányzó szociáldemokraták (PSD) több ízben is azt hangoztatták, hogy kész törvénytervezetet hagytak hátra a jelenlegi kormánynak, Dacian Cioloş kormányfő most ismételten leszögezte, költségvetési szempontból kivitelezhetetlen a volt munkaügyi miniszter, Rovana Plumb által kidolgozott jogszabályjavaslat.

„Nem áll még készen a bérezési törvény tervezete. A munkaügyi minisztérium több forgatókönyv mentén dolgozott, de még nem egyeztetett a pénzügyi tárcával, hogy kiderüljön, milyen lehetőségekkel számolhatunk” – ecsetelte Dacian Cioloş, aki a valós helyzetnek megfelelő tervezetet akar, nem szeretne „illúziókat árulni”. Rovana Plumb viszont úgy véli, hogy a jelenlegi kormány téved a tervezetével kapcsolatban.

Amint arról beszámoltunk, nemrég olyan információk szivárogtak ki a munkaügyi tárca berkeiből, amelyek szerint a minisztérium három forgatókönyv mentén számol – valamennyi esetben több ütemben, hat éven át nőnének a bérek.