Új adókat tervez a kormány a deficit visszaszorítása érdekében
Fotó: Borbély Fanni
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter. Ezek közül néhány a multinacionális vállalatok új adóztatási módszerét célozza meg, de bevezetnek egy adót az EU-n kívüli online kereskedelmi platformokon rendelt csomagokra is.
2025. augusztus 13., 14:412025. augusztus 13., 14:41
2025. augusztus 13., 15:132025. augusztus 13., 15:13
A pénzügyi tárca vezetője a szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: új adóügyi intézkedéseket kell hozni, „mert fel kell készülnünk a recesszióra”.
„Meg fogjuk változtatni a multinacionális vállalatokhoz való viszonyulás paradigmáját” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Szerinte „nem találtak sok nyomot az ANAF-nál” a multinacionális vállalatok mesterséges nyereségátutalásainak felügyeletével kapcsolatban.
Kifejtette, hogy az ANAF nyilvántartásaiban négy kategória szerepel a multinacionális vállalatok kiadásai közül:
Ilyen körülmények között a pénzügyminisztérium „pontosan azt a területet” kívánja megadóztatni, „amelyen keresztül ezek a multinacionális vállalatok exportálják nyereségüket”. Így létrehoztak egy új adót, amelyet az Egyesült Államokban is alkalmaznak, és amely minden, a négy kiadási kategóriában 3 százalékot meghaladó összeget érint. Minden, ami meghaladja a 3 százalékot, nem lesz leírható.
„Minimális 3 százalékos szintig engedélyezünk leírható kiadásokat. Minden, ami meghaladja ezt a 3 százalékot, 16 százalékos adókkal lesz terhelve” – pontosította a miniszter.
Ez az adó 2026-ra lesz végleges, de 2024-es esztendőt veszi alapul – írja a Hotnews.ro.
Miután az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragása érdekében a Bolojan-kormány kénytelen növelni az államkassza bevételeit, hatékonyabb fellépést ígérnek az adócsalók ellen.
Egy másik intézkedés egy 25 lej összegű fix díj bevezetése minden 150 euró alatti, nem EU-ból érkező csomag után. A pénzügyminiszter szerint az intézkedés évi 1,3 milliárd lejjel növelné a költségvetés bevételeit.
A díjat a futárcégekkel együttműködve vezetik be.
Ezt olyan körülmények között érzi szükségesnek a kormány, hogy a Román Webáruházak Szövetsége (ARMO) által nemrégiben közzétett tanulmány szerint a nemzetközi e-kereskedelmi platformok, amelyek közvetlenül a román fogyasztóknak értékesítenek, az elkövetkező két évben körülbelül 10,86 milliárd lej (körülbelül 2,12 milliárd euró) adóbevétel-kiesést okozhatnak.
ha a csomagok volumene és az átlagos rendelési érték a jelenlegi ütemben tovább növekszik – állítják az ARMO képviselői.
Ezek az adatok egy, Iancu Guda közgazdász által az ARMO (Román Online Áruházak Szövetsége) megbízásából készített hatástanulmányban szerepelnek, amely a Temu, AliExpress, Shein és Trendyol platformok Romániára gyakorolt hatását vizsgálja.
Erőteljes piaci egyensúlytalanságot teremt és tisztességtelen a versenytársakkal szemben a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein romániai térhódítása az itteni vállalkozók szerint.
A tanulmány abból a feltételezésből indul ki, hogy 2025-ben körülbelül 78 millió, 150 euró alatti, jelenleg vámmentes csomag érkezik Romániába, átlagos értékük 50 euró/csomag, áll az ARMO közleményében. Abban az esetben, ha a megrendelt csomagok mennyisége vagy értéke megduplázódik, a közvetlen importok éves kereskedelmi értéke ezeken a platformokon keresztül elérheti a 39,78 milliárd lejt (körülbelül 7,8 milliárd eurót). Ez a helyi kiskereskedelmi piac körülbelül 28,8 százalékának felel meg, szemben a 2025 végére becsült 14,4 százalékkal.
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!