
Ha üdülés, akkor a romániai lakosság túlnyomó részének az egyhetesnél rövidebb utakra esik a választása. Az utazási irodák egyesületének (BRAT) legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az elmúlt egy évben a megkérdezettek 54 százaléka döntött ekként, s csupán 32 százalék nyilatkozta, hogy több mint egy hétig nyaralt.
2015. május 06., 12:462015. május 06., 12:46
A jövőbeni tervek kapcsán sem túl nagy az eltérés, az idei évre a felmérésben részt vevők 41 százaléka biztosra mondta, hogy hét napnál rövidebbre tervezi az üdülést. A pár napos kikapcsolódások fő célpontja egyébként belföldi – a hegyvidék pedig magasan vezet a népszerűségi listán, a tengerpart ugyanis csak a nyári hónapokban vonzó.
A faluturizmus nagy nyertese a belföldi üdüléseknek, a pár napos nyaralást vagy telelést választók 39 százalékának esik a választása a hasonló vendéglátó-ipari egységekre. A külföldi utak esetében eközben a háromcsillagos szállodák bizonyultak nyerőnek a román állampolgárok körében. A felmérésből ugyanakkor azt is megtudhatjuk, a rövid kiruccanásokat választók számottevő többsége saját személygépkocsival utazik.
Nőtt a vendégéjszakák száma
Az első negyedévben csaknem 15 százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma a tavalyi azonos időszakhoz képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). A kereskedelmi szálláshelyeken 12,6 százalékkal, 1,6 millióra nőtt a vendégek száma, a vendégéjszakáké 14,9 százalékkal, 3,2 millióra.
A turisták átlagban két éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az első három hónapban a külföldről érkező látogatók száma is 11,4 százalékkal nőtt, a határátkelőknél regisztrált külföldi látogatók többsége (32,6 százalék) Magyarországról jött. Az 1,6 millió turistából csaknem 356 ezer volt külföldi. Ez utóbbiak közül legtöbben olaszok, németek, izraeliek, franciák és britek voltak.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2014-ben összesen 8 millió 444 ezer turistát jegyeztek, ami 6,6 százalékos növekedés volt 2013-hoz képest. Ebből 1 millió 911 ezer 800 volt a külföldi turista.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!