Hirdetés

Túlköltekezéssel vádolják az EU-t

Az uniós ügynökségek túlburjánzását, büdzséjüknek a gazdasági válság idején is szakadatlan bővülését bírálta az Open Europe nevű brit elemző műhely napokban közzétett tanulmányában. Mint rámutatnak, az EU ügynökségei és bizottságai 2005 óta megháromszorozták összköltségvetésüket, ami 2011-ben eléri a 2,4 milliárd eurót.

MTI

2010. november 02., 09:172010. november 02., 09:17

Miközben csaknem valamennyi európai nemzeti kormányzat kénytelen visszafogni a közkiadásokat, az Unió legfőbb végrehajtó testülete 8 százalékos emelést irányzott elő 2011-re az EU-ügynökségek és szakosított bizottságok kiadásait illetően. Az Open Europe szerint ezen intézmények tevékenységében rengeteg a fölösleges párhuzamosság, és közülük jó néhányat minden további nélkül meg lehetne szüntetni.

A brit „think tank” – ha tehetné – olyan rendet vágna az ügynökségek és bizottságok dzsungelében, amivel számítása szerint 709 millió eurót lehetne jövőre megspórolni. Természetesen nem teheti – az Open Europe az úgynevezett euroszkeptikus brit üzleti körök által finanszírozott „független” műhely. Ezek a finanszírozók zsigerből irtóznak mindentől – talán a csipkét leszámítva –, ami brüsszeli.

A szerintük felszámolandó intézmények listája kontinentális szemmel nézve meglehetősen brutális. Az általuk szóvá tett jelenségek, „az ügynökségek burjánzásai” azonban kétségkívül léteznek, miként édestestvérük, a brit közfelfogásban már minimum Shakespeare óta szívből utált „hivatalok packázásai” szintén gyakran kimutathatók az uniós bürokrácia működésében. Az ügynökségek szaporodásának ostorozása nem ismeretlen az egyébként „erős Európa” mellett elkötelezett politikusok körében sem.

„Képtelenség, hogy minden egyes, újonnan felmerülő problémára új EU-ügynökséget hozunk létre. Véget kell vetni ennek az agenturítisznek” – alkotott új fogalmat és hirdetett új irányt a Die Weltnek adott júniusi nyilatkozatában Ingeborg Grässle német kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, a költségvetési parlamenti bizottság tagja. A 2011-es büdzsé öt új EU-ügynökség létrehozásának finanszírozásáról szól – a már ma is működő, összesen 9640 embert alkalmazó, egyre növekvő költségvetésű 47 ügynökség mellett.

Az Open Europe bögyében kitüntetett helye van a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. E két tanácsadó testület évente 140, illetve 90 millió eurót költ el, és a brit elemzők szerint fel kellene számolni mindkettőt. E bizottságok álláspontját az Open Europe szerint sehol senki nem veszi figyelembe, ámde szerteágazó tevékenységük során még egymás – önmagában is fölösleges – tevékenységét is duplikálják.

Azt sem igazán érti az Open Europe, hogy mi szükség van az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségre 50 millió eurós évi költségvetéssel, 404 alkalmazottal, amikor magának az Európai Bizottságnak – tehát az Unió legfőbb végrehajtó testületének – az intézményrendszerén belül 498 embert foglalkoztat az oktatási és kulturális részleg.

A brit tanulmány a viszonylag új alapítású, bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökséggel (FRA) szemben azt veti fel, hogy 20 millió eurós költségvetéssel végzett tevékenysége fölösleges párhuzamosságot teremt az emberi jogokra összpontosító, strasbourgi székhelyű Európa Tanács munkájával. Ha viszont egyszer létezik az FRA – vetik fel a brit elemzők –, akkor mi szükség a Nemek Egyenjogúsága Intézetére 7,5 milliós költségvetéssel? Az Open Europe erre a dilemmára is egyszerű választ kínál: meg kell szüntetni mindkét intézményt.

Mindent egybevetve a brit tanulmány 11 uniós ügynökség, illetve bizottság teljes felszámolását javasolja –, beleértve a fent említetteken túl például a Budapesten létesített Európai Innovációs és Technológiai Intézetet vagy az olaszországi Parma városában működő élelmiszer-biztonsági ügynökséget. A többi uniós intézménynél mintegy 30 százalékos költségcsökkentést tart indokoltnak, ami szerinte kigazdálkodható a fölösleges kapacitások felszabadítása révén.

E javaslatokból egyelőre persze nem lesz semmi. Ma még az „erős Európa” hívei azonnal „euroszkeptikusokat” szimatolnak és kiáltanak, ha valaki szót emel a túlzott uniós bürokrácia ellen. És e szimatolásra jó okuk is van. Az „erős Európa” elkötelezett építőinek körében ugyanis ma még elég szerény azoknak a hangja, akik szerint nem az intézményi méret, hanem a hatékonyság a lényeg.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 13., péntek

APIA: március közepétől adhatók le a 2026-os támogatási kérelmek

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.

APIA: március közepétől adhatók le a 2026-os támogatási kérelmek
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Romániába tartó vendégmunkások rekedtek átutazási pontokon az iráni helyzet miatt, munkaerőhiány a láthatáron

Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.

Romániába tartó vendégmunkások rekedtek átutazási pontokon az iráni helyzet miatt, munkaerőhiány a láthatáron
2026. március 13., péntek

Lassult az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben februárban

Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.

Lassult az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben februárban
2026. március 13., péntek

Gázolaj: március végére minden bizonnyal eléri a 10 lejt literenként

Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

Gázolaj: március végére minden bizonnyal eléri a 10 lejt literenként
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Ingatlanadó-csökkentéssel díjaznák a környezetbarátokat

Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.

Ingatlanadó-csökkentéssel díjaznák a környezetbarátokat
2026. március 12., csütörtök

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében

Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében
2026. március 12., csütörtök

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri

Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába

Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába
2026. március 12., csütörtök

Kormányzati szakszervezet: kozmetikázott adatokon alapul a költségvetés, csak a lakosságtól követel áldozatokat

Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).

Kormányzati szakszervezet: kozmetikázott adatokon alapul a költségvetés, csak a lakosságtól követel áldozatokat
2026. március 12., csütörtök

Csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya, de azért így sem kicsi

Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.

Csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya, de azért így sem kicsi
Hirdetés
Hirdetés