
2009. február 26., 09:352009. február 26., 09:35
A törvény 0,5–5 százalék közötti szintet szab meg. Kolozsváron pedig a helyi tanács a maximális 5 százalékban határozta meg az illeték szintjét. Eközben Bukarestben, Brassóban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben 3 százalékos, míg Marosvásárhelyen 2,4 százalékos, Temesváron pedig 0,5 százalékos szintet szabott meg az önkormányzat.
A sajtótájékoztatón jelen levő, az egyesülethez csatlakozott szállodatulajdonosok egybehangzóan leszögezték, a gazdasági válság épp eléggé sújtja őket, szeretnének legalább ilyen körülmények között kevesebb illetéket fizetni. Szerintük a jelen körülmények között a 2 százalékos szállodai illeték lenne az ideális. Mircea Jorj elmondta, a válság máris nagyban kihatott a kolozsvári szállodákra.
Az egyesülethez csatlakozott tizenhárom hotel bevétele az elmúlt hónapok során 10–20 százalékkal esett vissza, miközben a foglaltságuk is 7–15 százalékkal csökkent. Ugyanis a kincses városi szállodákban már évek óta a vendégek 90 százalékát üzletemberek teszik ki, a tulajdonképpeni turisták számaránya mindössze 10 százalékra rúg. A globális válság pedig az üzleti szegmensre máris nagymértékben kihatott, a cégek jóval kevesebb tréninget, konferenciát szerveznek, s az üzleti utak száma is jelentősen megcsappant.
„Ilyen körülmények között veszélyben van az alkalmazottaink állása. Ugyanakkor szinte valamennyien bankhitelből építkeztünk, bővítettünk, korszerűsítettünk, a részleteket pedig törleszteni kell” – hangsúlyozta Jorj. Hozzátette: csak az idei év első két hónapjában már két olyan szállodáról hallott, amelyeket tulajdonosaik bezárni kényszerültek, mivel nem tudták azokat a megváltozott körülmények között fenntartani.
A jelen levő szállodatulajdonosok azt is nehezményezték, hogy miközben ők városszinten a második legnagyobb hozzájárulók a helyi költségvetéshez, igényeiket az önkormányzat nem veszi figyelembe. A szállodai illeték csökkentése mellett azt is el szeretnék érni, hogy mint város turizmusának fő mozgatóinak, legyen beleszólásuk az illetékből összegyűlt összegek elköltésének módjába is.
„Hiába van sétálóutca, ha nincsenek ott rendezvények. Hiába rendelkezik a város rengeteg látnivalóval, ha ezeket az országban és külföldön senki nem népszerűsíti” – szögezte le Ionuţ Poienaru, az AHC elnöke. Szerinte éppen ezért nem utakat kellene javítani a szállodai illetékből, hanem többek között koncerteket, nagyszabású sporteseményeket kellene a városban szervezni, és a látnivalókat kellene minden szinten népszerűsíteni.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.