Túl veszélyes, ártalmas, stresszes, leterhelő, összetett: több mint ötvenféle bérpótlékot osztanak a közalkalmazottaknak

Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot

Fotó: Veres Nándor

Szinte valamennyi közalkalmazott részesül valamiféle pótlékban, a megítélhető bónuszok száma meghaladja az ötvenet. Bár a pótlékok rendszerét anno azért hozták létre, hogy kiegészítsék a régen még rosszul kereső közalkalmazottak bérét, az elmúlt évek fizetésemelései révén okafogyottakká váltak a pluszjutalékok, hiszen az állami közegben immár jóval magasabb az átlagfizetés, mint a magánszférában. Ennek ellenére a politikusok nem mernek hozzányúlni a pótlékok „kincsesládájához”.

Páva Adorján

2022. december 04., 19:122022. december 04., 19:12

Pótlék, jutalék, pluszjuttatás, jutalom, bónusz – mindezek ismerősen csengenek a romániai közalkalmazottak számára, hiszen az állami szférában dolgozók túlnyomó többsége részesül belőlük valamilyen formában. Amivel nem is lenne baj, ám a Hotnews hírportál összeállításából kiderül:

a pótlékok gombamód elszaporodtak, majd polipszerűen „rátelepedtek” a közalkalmazotti bérek rendszerére, a több mint ötvenféle pluszjuttatás egy része pedig igencsak megdöbbentő.

Ráadásul a bónuszok azok után is megmaradtak, hogy az elmúlt években a bukaresti kormányok alaposan megnövelték az alapfizetéseket, így a régen valóban alulfizetett közalkalmazottak bruttó átlagbére manapság már csaknem 30 százalékkal meghaladja a magánszférában dolgozók keresetét.

Az Adótanács korábbi adatai szerint ugyanis 2021-ben az 1,26 millió romániai közalkalmazott átlagosan bruttó 7004 lejt keresett havonta, míg a magánszférában dolgozók 5476 lejt, azaz 27,91 százalékkal kevesebbet. Az intézmény kimutatása szerint

uniós szinten százalékarányosan Románia költ a legtöbbet összbevételéből a közalkalmazottak bérezésére.

Az egyre inkább eltolódó arányok szemet szúrtak már a bukaresti politikusoknak is. A Hotnews emlékeztet: Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter 2020-ban kilátásba helyezte a pótlékrendszer átfésülését és a bértörvény módosítását, mondván: néhány kivétellel úgy jelentek meg, mint a különnyugdíjak, „aki pedig feltalálta magát, és a megfelelő pillanatban a döntéshozók közelében volt, szerzett pótlékot magának”. Ám a szóvá tétel csak pillanatnyi fellángolás volt, a pluszjuttatások rendszere a régi maradt.

A bukaresti hírportál most valamennyi minisztériumtól kikérte, hány alkalmazott részesül pótlékban, és milyen címen. A Hotnews vasárnap közölt összeállításából kiderül:

a legtöbb munkavállaló „veszélyes, ártalmas” munkát végez, amiért 15 százalékos bérpótlékot kap (régebben számítógéppótléknak nevezték, tehát azok kapták, akik „egészségüket kockáztatva” képernyő előtt ülve dolgoztak, ám mára már illendő volt átnevezni).

Ugyanannyi bónusz jár a „nehéz munkakörülmények” miatt, amely szintén tágan értelmezhető fogalom – bizonyíték erre, hogy például kulturális intézményekben is elterjedt a „veszélyes, ártalmas” munka, illetve a „nehéz munkakörülmények” miatt rendszeresen osztogatott pluszjuttatás. De külön pótlékot lehet bezsebelni például a napi teendők „összetettsége” miatt, az „idegileg leterhelő” munkakörért vagy éppen azért, mert európai uniós projekt részese, EU-s pénzalapokat kezel valaki.

Ugyanakkor szintén pluszpénz jár azoknak, akik például elszigetelt térségben dolgoznak; bizonyos munkakörökben bónusszal hálálják meg a titoktartást, de a doktori cím is többet hoz a konyhára. A munkaviszony hossza ugyanúgy befolyásolja-növeli a pótlékok összegét, mint az alapfizetést. Egyébként a romániai tárcák közül a belügyminisztérium rendelkezik a legtöbb alkalmazottal (124 ezer fő), amelyet a védelmi minisztérium követ (86 ezer).