Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot
Fotó: Veres Nándor
Szinte valamennyi közalkalmazott részesül valamiféle pótlékban, a megítélhető bónuszok száma meghaladja az ötvenet. Bár a pótlékok rendszerét anno azért hozták létre, hogy kiegészítsék a régen még rosszul kereső közalkalmazottak bérét, az elmúlt évek fizetésemelései révén okafogyottakká váltak a pluszjutalékok, hiszen az állami közegben immár jóval magasabb az átlagfizetés, mint a magánszférában. Ennek ellenére a politikusok nem mernek hozzányúlni a pótlékok „kincsesládájához”.
2022. december 04., 19:122022. december 04., 19:12
Pótlék, jutalék, pluszjuttatás, jutalom, bónusz – mindezek ismerősen csengenek a romániai közalkalmazottak számára, hiszen az állami szférában dolgozók túlnyomó többsége részesül belőlük valamilyen formában. Amivel nem is lenne baj, ám a Hotnews hírportál összeállításából kiderül:
Ráadásul a bónuszok azok után is megmaradtak, hogy az elmúlt években a bukaresti kormányok alaposan megnövelték az alapfizetéseket, így a régen valóban alulfizetett közalkalmazottak bruttó átlagbére manapság már csaknem 30 százalékkal meghaladja a magánszférában dolgozók keresetét.
Az Adótanács korábbi adatai szerint ugyanis 2021-ben az 1,26 millió romániai közalkalmazott átlagosan bruttó 7004 lejt keresett havonta, míg a magánszférában dolgozók 5476 lejt, azaz 27,91 százalékkal kevesebbet. Az intézmény kimutatása szerint
Az egyre inkább eltolódó arányok szemet szúrtak már a bukaresti politikusoknak is. A Hotnews emlékeztet: Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter 2020-ban kilátásba helyezte a pótlékrendszer átfésülését és a bértörvény módosítását, mondván: néhány kivétellel úgy jelentek meg, mint a különnyugdíjak, „aki pedig feltalálta magát, és a megfelelő pillanatban a döntéshozók közelében volt, szerzett pótlékot magának”. Ám a szóvá tétel csak pillanatnyi fellángolás volt, a pluszjuttatások rendszere a régi maradt.
A bukaresti hírportál most valamennyi minisztériumtól kikérte, hány alkalmazott részesül pótlékban, és milyen címen. A Hotnews vasárnap közölt összeállításából kiderül:
Ugyanannyi bónusz jár a „nehéz munkakörülmények” miatt, amely szintén tágan értelmezhető fogalom – bizonyíték erre, hogy például kulturális intézményekben is elterjedt a „veszélyes, ártalmas” munka, illetve a „nehéz munkakörülmények” miatt rendszeresen osztogatott pluszjuttatás. De külön pótlékot lehet bezsebelni például a napi teendők „összetettsége” miatt, az „idegileg leterhelő” munkakörért vagy éppen azért, mert európai uniós projekt részese, EU-s pénzalapokat kezel valaki.
Ugyanakkor szintén pluszpénz jár azoknak, akik például elszigetelt térségben dolgoznak; bizonyos munkakörökben bónusszal hálálják meg a titoktartást, de a doktori cím is többet hoz a konyhára. A munkaviszony hossza ugyanúgy befolyásolja-növeli a pótlékok összegét, mint az alapfizetést. Egyébként a romániai tárcák közül a belügyminisztérium rendelkezik a legtöbb alkalmazottal (124 ezer fő), amelyet a védelmi minisztérium követ (86 ezer).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás