Hirdetés

Túl veszélyes, ártalmas, stresszes, leterhelő, összetett: több mint ötvenféle bérpótlékot osztanak a közalkalmazottaknak

Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot •  Fotó: Veres Nándor

Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot

Fotó: Veres Nándor

Szinte valamennyi közalkalmazott részesül valamiféle pótlékban, a megítélhető bónuszok száma meghaladja az ötvenet. Bár a pótlékok rendszerét anno azért hozták létre, hogy kiegészítsék a régen még rosszul kereső közalkalmazottak bérét, az elmúlt évek fizetésemelései révén okafogyottakká váltak a pluszjutalékok, hiszen az állami közegben immár jóval magasabb az átlagfizetés, mint a magánszférában. Ennek ellenére a politikusok nem mernek hozzányúlni a pótlékok „kincsesládájához”.

Páva Adorján

2022. december 04., 19:122022. december 04., 19:12

Pótlék, jutalék, pluszjuttatás, jutalom, bónusz – mindezek ismerősen csengenek a romániai közalkalmazottak számára, hiszen az állami szférában dolgozók túlnyomó többsége részesül belőlük valamilyen formában. Amivel nem is lenne baj, ám a Hotnews hírportál összeállításából kiderül:

a pótlékok gombamód elszaporodtak, majd polipszerűen „rátelepedtek” a közalkalmazotti bérek rendszerére, a több mint ötvenféle pluszjuttatás egy része pedig igencsak megdöbbentő.

Hirdetés

Ráadásul a bónuszok azok után is megmaradtak, hogy az elmúlt években a bukaresti kormányok alaposan megnövelték az alapfizetéseket, így a régen valóban alulfizetett közalkalmazottak bruttó átlagbére manapság már csaknem 30 százalékkal meghaladja a magánszférában dolgozók keresetét.

Az Adótanács korábbi adatai szerint ugyanis 2021-ben az 1,26 millió romániai közalkalmazott átlagosan bruttó 7004 lejt keresett havonta, míg a magánszférában dolgozók 5476 lejt, azaz 27,91 százalékkal kevesebbet. Az intézmény kimutatása szerint

uniós szinten százalékarányosan Románia költ a legtöbbet összbevételéből a közalkalmazottak bérezésére.

Az egyre inkább eltolódó arányok szemet szúrtak már a bukaresti politikusoknak is. A Hotnews emlékeztet: Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter 2020-ban kilátásba helyezte a pótlékrendszer átfésülését és a bértörvény módosítását, mondván: néhány kivétellel úgy jelentek meg, mint a különnyugdíjak, „aki pedig feltalálta magát, és a megfelelő pillanatban a döntéshozók közelében volt, szerzett pótlékot magának”. Ám a szóvá tétel csak pillanatnyi fellángolás volt, a pluszjuttatások rendszere a régi maradt.

A bukaresti hírportál most valamennyi minisztériumtól kikérte, hány alkalmazott részesül pótlékban, és milyen címen. A Hotnews vasárnap közölt összeállításából kiderül:

a legtöbb munkavállaló „veszélyes, ártalmas” munkát végez, amiért 15 százalékos bérpótlékot kap (régebben számítógéppótléknak nevezték, tehát azok kapták, akik „egészségüket kockáztatva” képernyő előtt ülve dolgoztak, ám mára már illendő volt átnevezni). 

Ugyanannyi bónusz jár a „nehéz munkakörülmények” miatt, amely szintén tágan értelmezhető fogalom – bizonyíték erre, hogy például kulturális intézményekben is elterjedt a „veszélyes, ártalmas” munka, illetve a „nehéz munkakörülmények” miatt rendszeresen osztogatott pluszjuttatás. De külön pótlékot lehet bezsebelni például a napi teendők „összetettsége” miatt, az „idegileg leterhelő” munkakörért vagy éppen azért, mert európai uniós projekt részese, EU-s pénzalapokat kezel valaki.

 Ugyanakkor szintén pluszpénz jár azoknak, akik például elszigetelt térségben dolgoznak; bizonyos munkakörökben bónusszal hálálják meg a titoktartást, de a doktori cím is többet hoz a konyhára. A munkaviszony hossza ugyanúgy befolyásolja-növeli a pótlékok összegét, mint az alapfizetést. Egyébként a romániai tárcák közül a belügyminisztérium rendelkezik a legtöbb alkalmazottal (124 ezer fő), amelyet a védelmi minisztérium követ (86 ezer).

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést

Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében

A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2026. január 15., csütörtök

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül
2026. január 14., szerda

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki
2026. január 14., szerda

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak

Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
2026. január 14., szerda

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben
2026. január 14., szerda

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból
Hirdetés
Hirdetés