Az idei második negyedévben is folytatódott a nyugat-európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tőkejuttatásainak csökkenése; a folyamat megszakítás nélkül immár nyolcadik negyedéve tart – áll a Bécsi Kezdeményezés jelentésében.
2013. november 03., 17:272013. november 03., 17:27
Mint kiderül, a kelet-, közép- és délkelet-európai térség országaiba irányuló banki finanszírozás két éve tartó csökkenésének a mértéke eléri az övezet összesített hazai össztermékének (GDP) 6 százalékát, ami azt jelenti, hogy nagyobb volt a tőkejuttatások visszaesése, mint a globális pénzügyi válság csúcsán, 2008 végén és 2009-ben. Az elmúlt egy évben a térségi GDP 1,7 százalékával volt egyenértékű a csökkenés, de jelentősek voltak az eltérések az egyes országok között: a finanszírozás elapadása a leginkább Szlovéniát (9,8 százalék) és Magyarországot (7 százalék) érintette. A jelentés szerint két tényező lefelé ható kockázatot jelent. Az egyik az amerikai jegybankrendszer kötvényvásárlási programjának a várható visszafogása. A másik az euróövezeti bankok követelésállományának küszöbönálló felülvizsgálata és az azt követő stressztesztek.
A válságot megelőző öt évben a hitelezés felfutásával a kelet-közép-európai országokban működő bankok erős pénzügyi függésbe kerültek nyugati anyabankjaiktól. Ezt a függést a leánybankok elkezdték lazítani, de még így is jelentős a finanszírozási igényük. Ezért a nyugatról érkező tőkejuttatás további csökkenésére kell számítani – állapította meg a jelentés.
A dokumentum szerint aggodalomra ad okot, hogy nem növekszik a hitelállomány a kelet-közép-délkelet-európai térségben. A magánszektorba történő hitelkihelyezések továbbra is lényegében stagnálnak; a vizsgált időszakot megelőző egy évben átlagosan mindössze 1,2 százalékkal nőttek. A térség hat országában egyenesen csökkent a hitelezés, a legnagyobb mértékben Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon. A jelentés egy hat ország – Albánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Magyarország – átlagát vizsgáló táblázatban kimutatta: miközben a hitelkereslet 2012 második felében már visszakapaszkodott a válság előtti szintre, a hitelkínálat folyamatosan romlott, és 2013 első negyedévében 300 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 őszén. A hitelkínálat csökkenésének egyik oka a nem teljesítő hitelek viszonylag magas aránya. A térségben jelenlévő banki szereplők fele a nem teljesítő hitelek arányának további növekedésével számol. A hitelezés visszafogásának másik okaként a szabályozás folytonos változását jelölték meg a nyugat-európai bankok kelet-közép-délkelet-európai leányvállalatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!