Az idei második negyedévben is folytatódott a nyugat-európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tőkejuttatásainak csökkenése; a folyamat megszakítás nélkül immár nyolcadik negyedéve tart – áll a Bécsi Kezdeményezés jelentésében.
2013. november 03., 17:272013. november 03., 17:27
Mint kiderül, a kelet-, közép- és délkelet-európai térség országaiba irányuló banki finanszírozás két éve tartó csökkenésének a mértéke eléri az övezet összesített hazai össztermékének (GDP) 6 százalékát, ami azt jelenti, hogy nagyobb volt a tőkejuttatások visszaesése, mint a globális pénzügyi válság csúcsán, 2008 végén és 2009-ben. Az elmúlt egy évben a térségi GDP 1,7 százalékával volt egyenértékű a csökkenés, de jelentősek voltak az eltérések az egyes országok között: a finanszírozás elapadása a leginkább Szlovéniát (9,8 százalék) és Magyarországot (7 százalék) érintette. A jelentés szerint két tényező lefelé ható kockázatot jelent. Az egyik az amerikai jegybankrendszer kötvényvásárlási programjának a várható visszafogása. A másik az euróövezeti bankok követelésállományának küszöbönálló felülvizsgálata és az azt követő stressztesztek.
A válságot megelőző öt évben a hitelezés felfutásával a kelet-közép-európai országokban működő bankok erős pénzügyi függésbe kerültek nyugati anyabankjaiktól. Ezt a függést a leánybankok elkezdték lazítani, de még így is jelentős a finanszírozási igényük. Ezért a nyugatról érkező tőkejuttatás további csökkenésére kell számítani – állapította meg a jelentés.
A dokumentum szerint aggodalomra ad okot, hogy nem növekszik a hitelállomány a kelet-közép-délkelet-európai térségben. A magánszektorba történő hitelkihelyezések továbbra is lényegében stagnálnak; a vizsgált időszakot megelőző egy évben átlagosan mindössze 1,2 százalékkal nőttek. A térség hat országában egyenesen csökkent a hitelezés, a legnagyobb mértékben Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon. A jelentés egy hat ország – Albánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Magyarország – átlagát vizsgáló táblázatban kimutatta: miközben a hitelkereslet 2012 második felében már visszakapaszkodott a válság előtti szintre, a hitelkínálat folyamatosan romlott, és 2013 első negyedévében 300 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 őszén. A hitelkínálat csökkenésének egyik oka a nem teljesítő hitelek viszonylag magas aránya. A térségben jelenlévő banki szereplők fele a nem teljesítő hitelek arányának további növekedésével számol. A hitelezés visszafogásának másik okaként a szabályozás folytonos változását jelölték meg a nyugat-európai bankok kelet-közép-délkelet-európai leányvállalatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!