Visszajár a pénz? Perek sokasága indulhat el a bankok ellen, miután a Versenytanács jelentése szerint beigazolódott, hogy trükköztek a kamatlábbal
Fotó: Orbán Orsolya
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra. Bár az ügyfelek automatikusan nem kapják vissza azokat az összegeket, amelyekkel a bankok megkárosíthatták őket, jó eséllyel perelhetnek, a bankok elleni kereseteiről ismert bukaresti ügyvéd-politikus pedig azt is tanácsolja, hogy tegyék meg. A vasárnap bejelentett döntésről és arról, hogy mi történik ezután, Gyerkó László, a Versenytanács tagja nyilatkozott a Krónikának.
2026. június 09., 08:002026. június 09., 08:00
A rekordbírságról szóló versenytanácsi bejelentést követően máris több bank jelezte, hogy igazságtalannak tartja a rá kiszabott büntetést, és ártatlanságát hangoztatva bejelentette, bírósághoz fordul, amint megkapja a hivatalos indoklást. Ez egy héten belül várható – jelentette ki a Krónika kérdésére Gyerkó László, a bukaresti versenyhivatal tagja. A dokumentum birtokában a bankoknak 60 nap áll majd rendelkezésükre, hogy fellebbezzenek. Be kell ugyanakkor mutatniuk egy javaslatcsomagot arról, hogyan tervezik megszüntetni a versenytanácsi határozatba foglalt, versenyellenes helyzetet.
Gyerkó László aláhúzta ugyanakkor, hogy a büntetésről szóló határozat végrehajtandó, így a bankoknak a 60 nap letelte utáni 30 napon belül mindenképp be kell fizetniük az államkasszába a rájuk kiszabott bírságot, és amennyiben a bíróság a későbbiekben nekik adna igazat, akkor visszakapják a pénzt.
Gyerkó László
Fotó: Beliczay László
A Versenytanács tagjától megkérdeztük azt is, hogyan látja, adhatnak-e a bíróságok a bankoknak igazat, vagy valóban annyira egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezik a versenyhivatal a kamatokkal való trükközésre, hogy ez kizárható.
„Azt nem tudom megmondani, hogy a bíró hogyan gondolkodik majd. Ami a bizonyítékot illeti, négy év elemzés után van egy 700 oldalas anyag, amiben elég sok bizonyíték van, szerintem megmutatja, hogy mi történt abban az időszakban, amiről a bírság szól. Azt, hogy a bíró hogyan ítéli meg, hogy ez neki elég erős bizonyíték-e, most nem tudom megmondani. Annyit tudok mondani, hogy a Versenytanács a múlt évben 98 százalékban megnyerte a bírósági pereket” – fejtette ki Gyerkó László.
Amikor a konkrét bizonyítékokról próbáltuk faggatni, jelezte, ezekről egyelőre nem tud beszélni, csak azután hozhatja nyilvánosságra, hogy megszületnek a bírósági ítéletek. Hasonlóképpen nem árulhatta el azt sem, hogy összességében mekkora összeggel károsíthatták meg a bankok ügyfeleiket, arról pedig nincs tudomásuk, hogy amúgy hány ügyfél lehet érintett.
A hitelesek kártérítési pere kapcsán viszont elmondta, hogy
Megszólalt hétfőn a témában Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke is. „Ez egyértelmű eset, amelyben nincs nagy kétség, és a bizonyítékok nyilvánvalóak” – jelentette ki sajtótájékoztatóján. A Versenytanács elnöke elmondta, hogy a hivatal vizsgálata „a bankok ROBOR-index megállapítási eljárással kapcsolatos magatartásának összességét” mutatja.
„Ez a ROBOR-megállapítási folyamat közös módszertanokat, magatartásformák összességét feltételezi. Ez nem kartell abban az értelemben, hogy egy este összejöttünk és megállapítottuk, hogy (a ROBOR – szerk. megj.) 7,5%.
Amikor fél óra van a mutatók megállapítására, a bankok láthatták, mit csinálnak egymás között” – nyilatkozta Bogdan Chirițoiu a Hotnews.ro szerint.
Amikor az újságírók arról faggatták, miként kommentálja, hogy az érintett bankok máris perrel fenyegetik, a Versenytanács elnöke így válaszolt: „a bírók kezében van a dolog. Végül a legfelsőbb bíróság fog dönteni. A múlt tapasztalatai alapján jó a sikerarányunk, a legfelsőbb bíróság előtt több mint 90 százalékos a sikerarányunk. Ez egyértelmű versenyjogi ügy, amelyben nincs nagy kétség, és a bizonyítékok nyilvánvalóak”.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
A bankok elleni perekben jártas Gheorghe Piperea ügyvéd, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti képviselője egyértelműen arra buzdítja a ROBOR-hoz kötött kamatozású hitelekkel rendelkező ügyfeleket, hogy pereljék be a bankokat. „Miután közzéteszik, a Versenytanács döntése azoknak a bírósági eljárásoknak szolgálhat alapul, amelyek során az ügyfelek visszakövetelik a bankoktól a kartellgyakorlat következtében túlfizetett kamatokat. Ez a 2018–2026 közötti időszakra vonatkozik.
– fejtette ki Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Piperea, aki a gazdasági válság idején a bankok ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított kollektív perekkel hívta fel magára a figyelmet.
Az ügyvéd-politikus megjegyezte egyúttal: nem számít, mennyi ideig tartanak a perek:
„Ebben a hatalmas ügyben azonban nem egyetlen bankról van szó, hanem kilencről, és nem csupán 23 millió euróról, hanem százszor nagyobb összegekről” – húzta alá.
Piperea mintegy utóiratként posztjában arra is ráirányította a figyelmet, hogy „az állam, vagyis mi, az adófizetők is, felfújt ROBOR-kamatot fizettünk a lejalapú állami hitelek után”. „De olyan kormányok mellett, mint Bolojané, Tomacé vagy Bolojan II., soha az életben nem lesznek az állam részéről a bankok ellen benyújtott keresetek. Egyszerűen azért, mert a szolga nem merészelhet a gazdája jólétére pályázni” – vélekedett az ellenzéki politikus.
Egy későbbi kiegészítésében – amire az Economica.net irányította rá a figyelmet – Gheorghe Piperea ugyanakkor meghatározta azoknak a károsultaknak a körét is, akik ilyen pert indíthatnak. „Károsultnak minősül mindenki, akinek 2022-től kezdve (sőt, akár 2018-tól is, mivel a vizsgálat egészen addig nyúlik vissza) ROBOR-alapú változó kamatozású szerződése volt” – írta az AUR EP-képviselője.
Jelezte: fogyasztókról, kereskedőkről, az államról és önkormányzatokról van szó.
Többek között a korábbi években megkötött Első otthon-szerződések törlesztőrészletét kötötték a ROBOR-hoz
Fotó: Pexels
Valószínűleg 50 ezer vállalkozás (beleértve az IMM Invest programban résztvevőket is) és néhány száz önkormányzat és közintézmény (például állami egyetemek…) szenvedett kárt” – részletezte az ügyvéd. „Ha a szerződéseket nem a bankok saját kezdeményezésére javítják ki, és nem fizetik ki sürgősen és önként a kártérítést, akkor több tízezer szerződésmódosítási eljárás és további több tízezer kártérítési eljárás indul majd” – szögezte le Piperea.
Piperea azt állítja amúgy, hogy
Ő maga úgy számol, hogy ha a kamat ezzel a 2–3 százalékkal csökkenne, akkor egy 2300–2400 lejes törlesztőrészletből már „csak” 1600 lej maradna, amit a hitelesnek havonta törlesztenie kellene.
Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.
A bírságokat a következőképpen osztották ki:
A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.
A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.
A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!