Trükkös teszt nyugdíjügyben? – Nem zárható ki, hogy átirányítják a második pillér összegeit az állami alapba

Az elsőként a Mediafax hírügynökség által idézett, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium honlapjára feltöltött tervezet szerint az említett periódusban a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes összege az állami nyugdíjalapot, vagyis az első pillért gazdagítaná, azaz a második pillérbe nem folyna be az összeg 3,7 százaléka, ahogyan az jelenleg történik.

Hárítás és cáfolat

Elsőként Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter sietett meghazudtolni a kiszivárgott információkat. A tárcavezető egy vasárnap esti televíziós műsorban tagadta, hogy ilyen intézkedésre készülne a kormány. Vasilescu azt mondta, ez az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) javaslata, a kabinet azonban nem ért egyet vele. A történet pikantériája azonban, hogy hétfőn Ion Ghizdeanu, a testület elnöke is cáfolta, miszerint ez konkrét rendelet vagy törvénytervezet lenne, elmondása szerint

Hangsúlyozta, a bizottságnál számos felmérést, belső elemzést készítenek, a magánnyugdíjalappal kapcsolatos információk is egy lehetséges forgatókönyvből kiragadott adatok. Ion Ghizdeanu azt állítja, „tévedésből került be a kettes pilléről szóló sor” a honlapra feltöltött dokumentumba. Leszögezte: az általa vezetett intézmény nem terjesztett elő ilyen intézkedésről szóló javaslatot, a témáról egyelőre csak tárgyalnak a CNP-n belül, végleges döntés még nem született. „Még nem tudjuk, hogy javasolni fogjuk-e ezt, vagy sem. Majd meglátjuk” – fogalmazott Ghizdeanu.

korábban írtuk

Több illetékes cáfolja, hogy megszüntetnék a magánnyugdíjalapba történő befizetést

Nem függesztik fel július 1-jétől a magánnyugdíjalapba történő befizetéseket, ez csak lehetőségként merült fel az egyeztetések során, és tévedésből került nyilvánosságra – nyilatkozta Ion Ghizdeanu, az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) elnöke.

Dragnea nem zárja ki a felfüggesztést

Megszólalt hétfőn a témában Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki büntetett előélete miatt nem lehet miniszterelnök, ám korábban váltig hangoztatta, hogy ő személyesen dolgozta ki a kormányprogramot.

Leszögezte, alakulatának két célkitűzése van e tekintetben. Az egyik, hogy a munkaügyi miniszter mielőbb zárja le azt az elemzést, amelynek alapján pontosan tájékoztatni tudják az állampolgárokat a nyugdíjala­pok hozamáról, a másik pedig hogy ezen információk birtokában mindenki eldönthesse: nyugdíjjáruléka teljes egészét az állami alapba folyósítja, vagy egy része marad a második pillérben. Dragnea egyúttal nyomatékosította: a kormány nem tervez olyan intézkedéseket hozni, amelyek a második pillér felszámolásához vezethetnek.

Az ellenzék is az intézkedés ellen foglalt állást: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a napokban jelezte, hogy tájékoztató kampányt és aláírásgyűjtést indít a témában, tegnap pedig még a bűnvádi feljelentés lehetőségét is meglebegtették. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USL) eközben azzal az üzenettel fordult a Dăncilă-kabinethez, hogy amennyiben gondjai vannak az állami nyugdíjalappal, úgy ne a második pillért, hanem a különleges nyugdíjak rendszerét számolja fel, és bizalmatlansági indítványt is kilátásba helyeztek.

Közben hétfőn Klaus Johannis államfő felszólította a kormánykoalíciót, hogy „egyszer és mindenkorra tisztázza szándékait” a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatosan.

„Aggodalommal követem a történéseket. (...) Pingpongot játszanak a nyilatkozatokkal, hogy felszámolják, hogy nem számolják fel, hogy államosítják, hogy nem államosítják, hogy felfüggesztik, hogy nem függesztik fel.

– nyilatkozta az Agerpres szerint Johannis. 

Különben a szakértő véleménye szerint gazdasági szempontból nem biztos, hogy szerencsés döntés lenne, hiszen jelenleg 8 milliárd euró van a második pillérben, ha hagyják tovább működni és gyarapodni, akkor tíz év múlva ez az összeg 20 milliárd euróra növekedhet, ami már a nemzeti össztermék (GDP) jelentős része lehet. Ugyanakkor Biró azt mondja, a második pillér megszüntetése „nem egy gaztett”, hiszen azt is az állam döntötte el, hogy létrehozzák 2007-ben az állami nyugdíj kiegészítéseként. Emlékeztetett,

„Akár egy népszavazást is megérne”

Biró Albin úgy látja, ezt a kérdést sokkal nyíltabban kellene kezelni, a társadalom bevonásával, akár egy népszavazást is megérne, hiszen mind a két tábornak van egy reprezentatív része, ötmillió főre tehető azok száma, akik most munkavállalók, tehát ezt az összeget befizetik, és szintén ötmilliós a nyugdíjasok tábora, akik megkapják ezt a pénzt. A biztosítási felügyelet tagja emlékeztetett, hogy

„Ha a pénzügyi rendszer deficites, és nem elég a pénz a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére, márpedig soha nem elég, akkor valamihez hozzá kell nyúlni, hogy minden nyugdíjas időben kapja meg a teljes összeget. Általában ezt a költségvetésből pótolják, tehát minden állampolgártól elvesznek.

– részletezte Biró Albin. Szerinte egyébként egy népszavazással a kormány kikerülhetne középről, az emberek dönthetnék el, hogy mindenkitől elvesznek, vagy csak attól az ötmilliótól, aki dolgozik.

„Nem lenne okos döntés”

„Ha már létrehozták a kötelező ma­gán­nyugdíjrendszert, és az működik, akkor nem lenne okos döntés megszüntetni” – szögezte le lapunknak Erdei-Dolóczki István, a képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Emlékeztetett, hogy a fiskális forradalom során már csökkentették a hozzájárulás mértékét, akkor kellett volna eldönteni, hogy továbbra is fenntartják, vagy sem. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai emberek alapvetően nem bíznak a befektetési alapokban, bár a magánnyugdíjalap összegeit állami értékpapírokba fektetik, aminek jelentős a hozama, és a legbiztosabb befektetésnek számít.