Ugyanakkor arra is emlékeztette az alkalmazottak érdekeit védelmező szervezetek vezetőit, hogy a tavalyi év végén bizonyos feltételekhez kötötték a július elsejei 40 lejes minimálbér-emelést. „A szakszervezeti vezetőkkel folytatott egyeztetéseket követően, 2007. december 12-én kiadott 1517-es kormányhatározat kimondja, hogy az 500 lejes minimálbér abban az esetben nő 2008 júliusától 540 lejre, ha teljesülnek a gazdasági növekedésre, a termelés bővülésére, a bruttó hazai össztermékre vonatkozó célkitűzések, illetve tartható lesz a Román Nemzeti Bank inflációs célja” – bizonygatta a miniszterelnök, hogy nem történik szószegés, amikor nem engedélyezi a minimálbér emelését.
A kormányülést követő sajtótájékoztatón Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter rámutatott, a béremelés kérdése még választási évben is igen sok vitát szül. „A fizetések tekintetében a kormány a gazdasági növekedést tartja kiindulási pontnak. Ez az egyetlen fenntartható módozata az infláció visszaszorításának, illetve az életszínvonal növelésének” – vélekedett a gazdasági tárcavezető.
Támogatás a szegényeknek
A szerdai kormányülésen született döntés arról is, hogy a kabinet 12,5 százalékkal emeli a szegény családok fűtéstámogatását. Amint arról beszámoltunk, a támogatás növelésének ötlete a földgáz és villanyáram árának júliusi emelését követően merült fel. A kormány döntése értelmében azok a családok részesülnek fűtéstámogatásban, amelyekben az egy főre eső havi bevétel nem haladja meg a 615 lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok