Románia az „élmezőnyben” van feketemunka tekintetében az Európai Unión belül: a hazai alkalmazottak 7 százaléka saját bevallása szerint már végzett adózatlan tevékenységet, az EU-s átlag pedig ehhez képest 3 százalék – számolt be az Európai Bizottság az Eurobarométer friss felmérésére hivatkozva.
2014. március 25., 16:262014. március 25., 16:26
A bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a feketemunka uniós szinten problémát jelent, viszont az egyes tagállamokban jelentős eltérés figyelhető meg a jelenség elterjedésében és megítélésében. A felmérés szerint az adózatlan munkát végzők aránya Lettországban a legmagasabb, 11 százalék, a balti állam azonban egy év alatt 16 százalékról tornázta le ezt az értéket. Az adózatlan bérüket „borítékban kapó” alkalmazottak aránya emellett Hollandiában és Észtországban a legmagasabb.
Az Eurobarométer felméréséből nemcsak az derül ki, hogy minden harmincadik uniós munkavállaló végzett már feketemunkát, hanem hogy minden tizedik állampolgár vásárolt már törvénytelen tevékenységből származó javakat és szolgáltatásokat az elmúlt évben. Utóbbiak esetében a megkérdezettek 60 százaléka az alacsonyabb árakat jelölte meg indokként, míg 22 százalék barátjának vagy ismerősének tett ezzel szívességet.
A feketemunkát végzők 21 százaléka ugyanakkor a munkavállalási nehézségek miatt választotta az illegális tevékenységet, 16 százalékuk a túlságosan magas adókra hivatkozott, 15 százalékuknak pedig sürgősen bevételi forrásra volt szüksége.
Az Európai Bizottság beszámolója alapján egy uniós polgár egy év alatt átlagosan 200 eurót költ adózatlan tevékenységből származó javakra és szolgáltatásokra, míg a feketemunkát végzők mintegy 300 eurót kapnak törvénytelen módon.
A legtöbben lakásfelújítást (19 százalék), kertészkedést (14 százalék), takarítást (13 százalék) és gyermekfelvigyázást (12 százalék) vállalnak nem hivatalos munkaként, míg a lakosok nagy része szintén ingatlankorszerűsítésért (29 százalék), gépkocsijavításért (22 százalék), takarításért (15 százalék), illetve élelmiszerért (12 százalék) fizetnek „borítékban”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!