2011. január 10., 09:232011. január 10., 09:23
Az elmúlt évben 2009-hez viszonyítva 20 százalékkal csökkent a Kovászna megyei fafeldolgozók forgalma és 30 százalékkal a bútorgyártóké, mondta el a Krónikának Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) elnöke. A faipari vállalkozó szerint a pénzügyi válság, a megszorító intézkedések miatt beszűkült a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, így bútort is kevesebbet vásárolnak.
Korábban még az Első otthon programtól remélték az ágazat fellendülését, hiszen az új házakban ajtó-ablakra, belső lépcsőre, bútorra is szükség lett volna, viszont ez a program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kovászna megyében például egyetlen ház sem épült a program támogatásával. Bagoly Miklós szerint a kormány azzal is segíthetné a faipari vállalkozókat, ha az épülő ANL-s tömbházakat félig bebútorozva, beépített gardróbbal és konyhabútorral adnák át a bérlőknek. A konyha és a gardrób nem annyira személyreszabott, mint a lakás többi része, a nappali vagy a háló, így azok lehetnének előre bebútorozottak, és a bérlők kevesebb pénzt kellene költsenek a berendezkedésre, magyarázta a szakember.
A divat miatt is csökkennek a bútorkészítők megrendelései, hiszen a ruhásszekrény, a tévéasztal már divatjamúlt, a televíziót a falra szerelik, a szekrény helyett gardróbot kérnek. Az elmúlt években a konyhabútor és a belső falépcső iránt nőtt meg a kereslet. A Távol-Keleten, főleg Kínában készült bútorok miatt csökkent az export, a háromszéki termelők az ottani olcsó munkaerő miatt kiszámolt alacsony árakkal nem tudják felvenni a versenyt. A hazai bútor árában 50–60 százalék az anyag, 25–30 százalék a bérköltség és csak 10–20 százalék a többi kiadás, amibe a nyereség is benne van. Kína Romániából olcsón felvásárolja a rönköt, majd feldolgozza, és ugyancsak olcsón kínálja a készterméket. Ott nem figyelnek a munkakörülményekre, a munkavédelmi előírásokra, nagyon kevés társadalombiztosítást fizetnek.
Ezt a helyzetet nem is Romániának, hanem az Európai Uniónak kellene orvosolnia úgy, hogy védővámot vezet be a belső ipar támogatására, szögezte le Bagoly Miklós. Ha a kivitel az olcsó keleti áru miatt csökkent, a belső megrendelések a bútorturkálók megjelenése miatt estek vissza. Bagoly Miklós elmondta, Háromszéken az elmúlt évben több fafeldolgozó és bútorgyártó ment csődbe vagy szüntette be a tevékenységét. Bár magas a munkanélküliség, mégis hiány van a jól képzett szakemberekből, ők még mindig keresettek külföldön, ezért nem térnek haza.
A túlélésre a lehetőséget a kisebb beruházások jelentik, még mindig épülnek panziók, magánházak, ahol szükség van az építkezésben használt fűrészárura. Az egyedi, helyhez tervezett belső lépcsőt, padlóburkolatot helyben kell elkészíteni, nem lehet Kínából behozatni, ez jelent esélyt a helyi vállalkozóknak a túlélésre. Bagoly Miklós abban bízik, hogy idén Romániában is érezteti hatását a németországi 6,5 százalékos gazdasági növekedés, több külföldi megrendelésük lesz, és megnő a hazai vásárlókedv is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok