
2011. január 10., 09:232011. január 10., 09:23
Az elmúlt évben 2009-hez viszonyítva 20 százalékkal csökkent a Kovászna megyei fafeldolgozók forgalma és 30 százalékkal a bútorgyártóké, mondta el a Krónikának Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) elnöke. A faipari vállalkozó szerint a pénzügyi válság, a megszorító intézkedések miatt beszűkült a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, így bútort is kevesebbet vásárolnak.
Korábban még az Első otthon programtól remélték az ágazat fellendülését, hiszen az új házakban ajtó-ablakra, belső lépcsőre, bútorra is szükség lett volna, viszont ez a program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kovászna megyében például egyetlen ház sem épült a program támogatásával. Bagoly Miklós szerint a kormány azzal is segíthetné a faipari vállalkozókat, ha az épülő ANL-s tömbházakat félig bebútorozva, beépített gardróbbal és konyhabútorral adnák át a bérlőknek. A konyha és a gardrób nem annyira személyreszabott, mint a lakás többi része, a nappali vagy a háló, így azok lehetnének előre bebútorozottak, és a bérlők kevesebb pénzt kellene költsenek a berendezkedésre, magyarázta a szakember.
A divat miatt is csökkennek a bútorkészítők megrendelései, hiszen a ruhásszekrény, a tévéasztal már divatjamúlt, a televíziót a falra szerelik, a szekrény helyett gardróbot kérnek. Az elmúlt években a konyhabútor és a belső falépcső iránt nőtt meg a kereslet. A Távol-Keleten, főleg Kínában készült bútorok miatt csökkent az export, a háromszéki termelők az ottani olcsó munkaerő miatt kiszámolt alacsony árakkal nem tudják felvenni a versenyt. A hazai bútor árában 50–60 százalék az anyag, 25–30 százalék a bérköltség és csak 10–20 százalék a többi kiadás, amibe a nyereség is benne van. Kína Romániából olcsón felvásárolja a rönköt, majd feldolgozza, és ugyancsak olcsón kínálja a készterméket. Ott nem figyelnek a munkakörülményekre, a munkavédelmi előírásokra, nagyon kevés társadalombiztosítást fizetnek.
Ezt a helyzetet nem is Romániának, hanem az Európai Uniónak kellene orvosolnia úgy, hogy védővámot vezet be a belső ipar támogatására, szögezte le Bagoly Miklós. Ha a kivitel az olcsó keleti áru miatt csökkent, a belső megrendelések a bútorturkálók megjelenése miatt estek vissza. Bagoly Miklós elmondta, Háromszéken az elmúlt évben több fafeldolgozó és bútorgyártó ment csődbe vagy szüntette be a tevékenységét. Bár magas a munkanélküliség, mégis hiány van a jól képzett szakemberekből, ők még mindig keresettek külföldön, ezért nem térnek haza.
A túlélésre a lehetőséget a kisebb beruházások jelentik, még mindig épülnek panziók, magánházak, ahol szükség van az építkezésben használt fűrészárura. Az egyedi, helyhez tervezett belső lépcsőt, padlóburkolatot helyben kell elkészíteni, nem lehet Kínából behozatni, ez jelent esélyt a helyi vállalkozóknak a túlélésre. Bagoly Miklós abban bízik, hogy idén Romániában is érezteti hatását a németországi 6,5 százalékos gazdasági növekedés, több külföldi megrendelésük lesz, és megnő a hazai vásárlókedv is.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.