Augusztusban 0,2 százalékkal csökkent az infláció az előző hónaphoz képest, az éves 3,67 százalékra lassult a júliusban mért 4,41 százalékról – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. Előző hónapban az élelmiszerárak 0,81 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a nem élelmiszereké 0,1 százalékkal nőttek, akárcsak a szolgáltatások, amelyek 0,3 százalékkal kerültek többe.
2013. szeptember 11., 16:442013. szeptember 11., 16:44
Az élelmiszerek közül egyébként a legnagyobb mértékben, 12,35 százalékkal a friss gyümölcsök ára csökkent, a krumpli 8,11 százalékkal lett olcsóbb. Eközben az élelmiszerek közül a tojás ára nőtt a legnagyobb mértékben, itt 2,64 százalékos drágulást regisztráltak. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a lábbeli 0,01 százalékkal volt olcsóbb augusztusban, mint egy hónappal korábban, miközben a cigaretta és más dohányipari termékek 0,34 százalékkal drágultak. A szolgáltatások közül a „más szolgáltatások” kategóriába tartozók 0,17 százalékkal lettek olcsóbban, miközben a vízért és csatornázásért 1,24 százalékkal kellett többet fizetni.
Amint arról több ízben is írtunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) augusztus első felében immár másodszor csökkentette az idei inflációs előrejelzését, így 2013-ban 3,1 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A legújabb előrejelzés 0,1 százalékkal volt alacsonyabb a két hónappal azelőtt előrevetített értéknél. A jegybank ezt megelőzően májusban csökkentette az inflációs előrejelzését a korábbi 3,5 százalékról 3,2 százalékra. Az éves infláció júniusban még 5,37 százalék volt, de a jegybank számított arra, hogy szeptemberig a célértékhez közeli sávba kerül. A központi pénzintézet az idénre 1,5-3,5 százalékos célsávot határozott meg.
Derűlátók az árak alakulása kapcsán az előkövetkező időszakot tekintve a Romániában jelen levő kereskedelmi bankok is. Eugen Sinca, a romániai pénzügyi és banki elemzők egyesületének alelnöke, a BCR vezető elemzője tegnap a frissen nyilvánosságra hozott adatok tükrében úgy nyilatkozott, hogy az árak csökkenése szeptemberben is folytatódni fog, az éves szintű infláció pedig decemberre 2,3 százalékig eshet vissza. A szakember szerint ugyanakkor a trend 2014 elején is folytatódik, s akár éves szinten 1,5 százalékra is visszaeshet a pénzhígulás üteme, ez pedig az alapkamat újabb csökkentéséhez vezethet. SInca szerint ezt a jegybank igazgatótanácsa akár 4 százalékig is visszaszoríthatja, ami a lejben igényelt hiteleket törlesztőknek igen nagy kedvezmény lenne.
Kevésbé optimisták azonban az ING Bank elemzői, akik szerint az év végén 2,7 százalékos infláció várható, 2014 első felében pedig átlagosan 2 százalékos drágulásokra kell számítanunk. Mint a pénzintézet szakértői tegnapi közleményükben rámutattak, szeptemberben a zöldségek ára akár további 10 százalékkal is csökkenhet, a gyümölcsök pedig általában véve 1,5 százalékkal lesznek olcsóbbak a jó termésnek köszönhetően, ez pedig mindenképp az inflációs ráta csökkenéséhez fog vezetni az elkövetkező időszakban.
Még magasabb inflációs rátát vár az idei év végére Mihai Pătrulescu, az UniCredit Ţiriac Bank vezető közgazdásza, viszont az általa becsült 2,9 százalékos ráta még szintén belefér a jegybank által meghatározott intervallumba. Szerinte ugyanakkor a jó mezőgazdasági évnek betudható árcsökkenés csak átmeneti jellegű, az infláció jövőre fel fog gyorsulni, 2014 végére pedig újfent elérheti a 3,2 százalékot.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!