Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Törvénnyel kötelezné a Marosvásárhelyt Iaşi-sal összekötő autópálya megépítésére a parlament a kormányt, amely azonban az elmúlt tíz évben a szakasznak még a megvalósíthatósági tanulmányait sem tudta elkészíteni, sőt a kivitelezés határidejét nemrég 2030-ra tolta ki.
2017. november 30., 17:352017. november 30., 17:35
A szenátus hallgatólagosan elfogadott egy jogszabálytervezetet, amely alapján a kabinetnek alig négy év alatt kellene kiviteleznie a mintegy 300 kilométeres sztrádát, amelynek becsült költsége 9 milliárd euró – írja a Profit.ro hírportál. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara.
A beruházást a közlekedésügyi minisztérium saját költségvetéséből és a 2014–2020-as uniós ciklusban lehívott alapokból finanszíroznák.
A Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormány értelemszerűen nem támogatja a tervezetet, amelyet alkotmányellenesnek tartanak. A kabinet arra hívja fel a figyelmet, hogy a taláros testület egy döntése értelmében a parlament nem gyakorolhatja törvényalkotási hatáskörét olyan területeken, amelyeket a jogszabályoknál magasabb rangú dokumentumokkal, például kormányhatározattal szabályoznak. A kormány arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet figyelmen kívül hagyja a beruházásokra és közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, amelyek alapján pontosan be kell tartani a procedúrákat és a határidőket.
A közlekedésügyi tárca már egy évtizede próbálkozik a kivitelezés elindításával: 2007-ben elkészítették a megvalósíthatósági előtanulmányt, amely alapján 2010-ben nekiláttak kidolgozni a három nagyobb szakasz – Marosvásárhely–Gyergyóditró, Gyergyóditró–Târgu Neamţ, Târgu Neamţ–Iaşi–Ungheni – megvalósíthatósági tanulmányát. A pénzügyminisztérium azonban 2012-ben az óriási kivitelezési költségekre hivatkozva elutasította a projektek engedélyezését.
Az autópálya megépítése később a kormány tervezett infrastrukturális beruházásait összesítő mestertervbe került be: eszerint a Târgu Neamţ és Ungheni közötti szakaszt 2017 és 2020 között építenék meg, a Marosvásárhely és Târgu Neamţ közötti rész kivitelezésére pedig 2021 és 2030 között kerülne sor. Ennek nyomán a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklusban csak előbbire lehet támogatást lehívni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!