Hirdetés

Törvénnyel kellene helyzetbe hozni a mezőgazdasági kistermelőket

Kistermelő

Mezőgazdasági kistermelő. A gazdák az üzletekből kiszorultak a termelői vásárokba

Fotó: Jakab Mónika

A gazdák értékesítési gondjaira megoldásként ajánlott rövid értékesítési láncok egyelőre nem bizonyulnak mentőövnek a romániai gazdatársadalom számára. Az uniós támogatással működtetett programot inkább ügyeskedők veszik igénybe, a piacra termelő, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó gazdák hosszabb távon nem tudják megoldani az üzlet fenntartását. Szakpolitikussal jártuk körül, mi jelenthetné a megoldást a nehezen kezelhető helyzetre.

Makkay József

2024. december 06., 14:042024. december 06., 14:04

2024. november 30., 01:022024. november 30., 01:02

Az erdélyi magyar sajtóban is megjelennek időnként a rövid ellátási láncok létrehozására és működtetésére sikeresen pályázók hirdetései, amelyek szerves részét képezik az uniós finanszírozásnak. Ezek a pályázati kiírások a termelők közös piacra jutását szolgálják, rendszerint közvetítők nélkül.

A mezőgazdaságban a rövid ellátási lánc azt jelenti, hogy a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók között szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok jöhessenek létre.

Hirdetés

Ennek elviekben a termelők méltányos megélhetését, a fogyasztók számára pedig a bizalmon alapuló élelmiszer-ellátást kellene biztosítania. Az uniós országokban mindenhol népszerűsített program szépen hangzik, és a kontinens nyugati felében jól is működik, elsősorban az évszázados szövetkezeti hálónak köszönhetően. Ami viszont nem mondható el Kelet-Európáról, és legkevésbé Romániáról.

A multinacionális üzlethálózatok által ,,lenyúlt” romániai élelmiszer-kereskedelemben kevés esély jut a gazdák direkt értékesítési lehetőségének,

és még kevesebb az élelmiszer-feldolgozásnak. A következő lépés még nehezebb, amikor a kisüzemi élelmiszert kell értékesíteni saját üzletben, vagy interneten, ezt a célt szolgálná ugyanis a rövid értékesítési láncok felépítése.

Ügyeskedőknek áll a zászló

Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke nem látja túl biztatóan a rövid értékesítési láncok kiépítésének lehetőségét Romániában. Az RMDSZ-es politikus szerint az elmúlt időszakban többen is nyertek ilyen pályázatot, de a sikeresen pályázók egy része ügyeskedő, akik például traktort akartak vásárolni, és a pályázati dokumentációban úgy csomagolták, hogy kompatibilis legyen a kiírással. Vettek mellé például egy olajprést, amivel hidegen sajtolt olajat tudnak ideig-óráig előállítani, amivel nagyjából ki is merül az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás. Ez a fajta ügyeskedés nem oldja meg a gazdák értékesítési gondjait, és nem szól nagyobb gazdaközösségekhez.

Idézet
Találkoztam olyan pályázóval, aki valóban az élelmiszeriparban akar tevékenykedni. Szatmárnémeti egyesületünkkel közösen egy húsmarhafarm pályázott kis vágóhídra,

amihez hűtőautót is sikerült vásárolni, a termékeik reklámozására pedig szintén pályázati pénzből hoztunk létre egy weboldalt. Ez az egyetlen sikeres történet, amit Szamár megyéből ismerek” – jelentette ki a Krónikának a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember, szakpolitikus.

Nehéz fenntartani a kis élelmiszerboltot

Magyar Lóránd a legnagyobb gondot a bizonytalan értékesítésben látja: bármilyen jó minőségű és egészséges élelmiszert állítson elő, a kistermelő, a gazda nem versenyképes az áruházláncok kínálatával. Az úgynevezett rövid értékesítési láncok rendszerint addig maradnak fenn, amíg a pályázati pénz elfogy. Utána nem tudnak a saját lábukon megállni, mert ahhoz fizetni kellene az üzlethelyiség bérleti díját, az eladó(k) bérét. Ezek a kiadások annyira megterhelik a gazdák büdzséjét, hogy feladják a küzdelmet. A szatmári gazdaegyesület által fenntartott kistermelői élelmiszerbolt is befuccsolt, mert piaci alapon fenntarthatatlanná vált. Nagyjából ez a sorsa a legtöbb hasonló kistermelői kezdeményezésnek.

Az RMDSZ politikusa abban látná a megoldást, ha törvényi kezdeményezés segítségével a kormány pénzügyileg támogatná a kistermelők értékesítési lehetőségét annak érdekében, hogy megerősödhessenek.

Idézet
A kistermelőket helyzetbe hozó új törvényre van szükség, ami védelmet nyújtana számukra a piac túlnyomó többségével rendelkező áruházláncokkal szemben.

Törvényi szabályozás nélkül ez kivitelezhetetlen. A lehetőségre vissza kell majd térnünk a választások utáni új bukaresti törvényhozásban” – mutatott rá portálunknak a parlamenti képviselő.

Közhangulatfüggő a ,,kicsik" támogatása

Magyar szerint a gazdák közvetlen értékesítési lehetőségei a termelői vásárok maradtak, amit Erdély néhány helyi és megyei önkormányzata támogat. A szakember szerint azonban ez nem jelent hosszú távú megoldást a romániai gazdák számára. Olyan értékesítési lehetőségeket kell megtámogatni, ami állandó piacszerzéshez juttatja a kistermelőket és a helyi élelmiszer-feldolgozókat. Magyar szerint e nélkül a nagy gazdaságok, az értékesítési láncok mindent letarolnak a romániai piacon.

Kérdésünkre, hogy az RMDSZ által benyújtott és a román törvényhozás által megszavazott sertéstartási törvény mintájára milyen esély van a mezőgazdasági kistermelők érdekeit szem előtt tartó új jogszabály elfogadására,

Magyar Lóránd úgy látja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett, a háztáji sertéstartást megmentő törvényt társadalmi nyomásra, a gazdák közfelháborodásának hatására fogadták el.

,,Az RMDSZ programjában tételesen szerepel a helyi termékek támogatása. Habár a vezető kormánypártok a nagyok finanszírozásában érdekeltek, ha lentről kellő nyomás nehezedett rájuk, akkor odaállnak a kisgazdák mellé is. A közhangulattól függ, hogy a jövő parlamenti ciklusban sikerül-e elfogadni egy ilyen jogszabályt” – hangsúlyozta portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.

korábban írtuk

Megkönnyítik a háztáji élelmiszerek előállítását és forgalmazását
Megkönnyítik a háztáji élelmiszerek előállítását és forgalmazását

A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében

A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2026. január 15., csütörtök

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
2026. január 15., csütörtök

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki
2026. január 14., szerda

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak

Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak
2026. január 14., szerda

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben
2026. január 14., szerda

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból
2026. január 14., szerda

A miniszterelnök szerint nem is olyan nagy a közel kétszeres adóemelés

A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.

A miniszterelnök szerint nem is olyan nagy a közel kétszeres adóemelés
Hirdetés
Hirdetés