Mezőgazdasági kistermelő. A gazdák az üzletekből kiszorultak a termelői vásárokba
Fotó: Jakab Mónika
A gazdák értékesítési gondjaira megoldásként ajánlott rövid értékesítési láncok egyelőre nem bizonyulnak mentőövnek a romániai gazdatársadalom számára. Az uniós támogatással működtetett programot inkább ügyeskedők veszik igénybe, a piacra termelő, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó gazdák hosszabb távon nem tudják megoldani az üzlet fenntartását. Szakpolitikussal jártuk körül, mi jelenthetné a megoldást a nehezen kezelhető helyzetre.
2024. december 06., 14:042024. december 06., 14:04
2024. november 30., 01:022024. november 30., 01:02
Az erdélyi magyar sajtóban is megjelennek időnként a rövid ellátási láncok létrehozására és működtetésére sikeresen pályázók hirdetései, amelyek szerves részét képezik az uniós finanszírozásnak. Ezek a pályázati kiírások a termelők közös piacra jutását szolgálják, rendszerint közvetítők nélkül.
Ennek elviekben a termelők méltányos megélhetését, a fogyasztók számára pedig a bizalmon alapuló élelmiszer-ellátást kellene biztosítania. Az uniós országokban mindenhol népszerűsített program szépen hangzik, és a kontinens nyugati felében jól is működik, elsősorban az évszázados szövetkezeti hálónak köszönhetően. Ami viszont nem mondható el Kelet-Európáról, és legkevésbé Romániáról.
és még kevesebb az élelmiszer-feldolgozásnak. A következő lépés még nehezebb, amikor a kisüzemi élelmiszert kell értékesíteni saját üzletben, vagy interneten, ezt a célt szolgálná ugyanis a rövid értékesítési láncok felépítése.
Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke nem látja túl biztatóan a rövid értékesítési láncok kiépítésének lehetőségét Romániában. Az RMDSZ-es politikus szerint az elmúlt időszakban többen is nyertek ilyen pályázatot, de a sikeresen pályázók egy része ügyeskedő, akik például traktort akartak vásárolni, és a pályázati dokumentációban úgy csomagolták, hogy kompatibilis legyen a kiírással. Vettek mellé például egy olajprést, amivel hidegen sajtolt olajat tudnak ideig-óráig előállítani, amivel nagyjából ki is merül az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás. Ez a fajta ügyeskedés nem oldja meg a gazdák értékesítési gondjait, és nem szól nagyobb gazdaközösségekhez.
amihez hűtőautót is sikerült vásárolni, a termékeik reklámozására pedig szintén pályázati pénzből hoztunk létre egy weboldalt. Ez az egyetlen sikeres történet, amit Szamár megyéből ismerek” – jelentette ki a Krónikának a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember, szakpolitikus.
Magyar Lóránd a legnagyobb gondot a bizonytalan értékesítésben látja: bármilyen jó minőségű és egészséges élelmiszert állítson elő, a kistermelő, a gazda nem versenyképes az áruházláncok kínálatával. Az úgynevezett rövid értékesítési láncok rendszerint addig maradnak fenn, amíg a pályázati pénz elfogy. Utána nem tudnak a saját lábukon megállni, mert ahhoz fizetni kellene az üzlethelyiség bérleti díját, az eladó(k) bérét. Ezek a kiadások annyira megterhelik a gazdák büdzséjét, hogy feladják a küzdelmet. A szatmári gazdaegyesület által fenntartott kistermelői élelmiszerbolt is befuccsolt, mert piaci alapon fenntarthatatlanná vált. Nagyjából ez a sorsa a legtöbb hasonló kistermelői kezdeményezésnek.
Az RMDSZ politikusa abban látná a megoldást, ha törvényi kezdeményezés segítségével a kormány pénzügyileg támogatná a kistermelők értékesítési lehetőségét annak érdekében, hogy megerősödhessenek.
Törvényi szabályozás nélkül ez kivitelezhetetlen. A lehetőségre vissza kell majd térnünk a választások utáni új bukaresti törvényhozásban” – mutatott rá portálunknak a parlamenti képviselő.
Magyar szerint a gazdák közvetlen értékesítési lehetőségei a termelői vásárok maradtak, amit Erdély néhány helyi és megyei önkormányzata támogat. A szakember szerint azonban ez nem jelent hosszú távú megoldást a romániai gazdák számára. Olyan értékesítési lehetőségeket kell megtámogatni, ami állandó piacszerzéshez juttatja a kistermelőket és a helyi élelmiszer-feldolgozókat. Magyar szerint e nélkül a nagy gazdaságok, az értékesítési láncok mindent letarolnak a romániai piacon.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ által benyújtott és a román törvényhozás által megszavazott sertéstartási törvény mintájára milyen esély van a mezőgazdasági kistermelők érdekeit szem előtt tartó új jogszabály elfogadására,
,,Az RMDSZ programjában tételesen szerepel a helyi termékek támogatása. Habár a vezető kormánypártok a nagyok finanszírozásában érdekeltek, ha lentről kellő nyomás nehezedett rájuk, akkor odaállnak a kisgazdák mellé is. A közhangulattól függ, hogy a jövő parlamenti ciklusban sikerül-e elfogadni egy ilyen jogszabályt” – hangsúlyozta portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!