Mezőgazdasági kistermelő. A gazdák az üzletekből kiszorultak a termelői vásárokba
Fotó: Jakab Mónika
A gazdák értékesítési gondjaira megoldásként ajánlott rövid értékesítési láncok egyelőre nem bizonyulnak mentőövnek a romániai gazdatársadalom számára. Az uniós támogatással működtetett programot inkább ügyeskedők veszik igénybe, a piacra termelő, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó gazdák hosszabb távon nem tudják megoldani az üzlet fenntartását. Szakpolitikussal jártuk körül, mi jelenthetné a megoldást a nehezen kezelhető helyzetre.
2024. december 06., 14:042024. december 06., 14:04
2024. november 30., 01:022024. november 30., 01:02
Az erdélyi magyar sajtóban is megjelennek időnként a rövid ellátási láncok létrehozására és működtetésére sikeresen pályázók hirdetései, amelyek szerves részét képezik az uniós finanszírozásnak. Ezek a pályázati kiírások a termelők közös piacra jutását szolgálják, rendszerint közvetítők nélkül.
Ennek elviekben a termelők méltányos megélhetését, a fogyasztók számára pedig a bizalmon alapuló élelmiszer-ellátást kellene biztosítania. Az uniós országokban mindenhol népszerűsített program szépen hangzik, és a kontinens nyugati felében jól is működik, elsősorban az évszázados szövetkezeti hálónak köszönhetően. Ami viszont nem mondható el Kelet-Európáról, és legkevésbé Romániáról.
és még kevesebb az élelmiszer-feldolgozásnak. A következő lépés még nehezebb, amikor a kisüzemi élelmiszert kell értékesíteni saját üzletben, vagy interneten, ezt a célt szolgálná ugyanis a rövid értékesítési láncok felépítése.
Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke nem látja túl biztatóan a rövid értékesítési láncok kiépítésének lehetőségét Romániában. Az RMDSZ-es politikus szerint az elmúlt időszakban többen is nyertek ilyen pályázatot, de a sikeresen pályázók egy része ügyeskedő, akik például traktort akartak vásárolni, és a pályázati dokumentációban úgy csomagolták, hogy kompatibilis legyen a kiírással. Vettek mellé például egy olajprést, amivel hidegen sajtolt olajat tudnak ideig-óráig előállítani, amivel nagyjából ki is merül az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás. Ez a fajta ügyeskedés nem oldja meg a gazdák értékesítési gondjait, és nem szól nagyobb gazdaközösségekhez.
amihez hűtőautót is sikerült vásárolni, a termékeik reklámozására pedig szintén pályázati pénzből hoztunk létre egy weboldalt. Ez az egyetlen sikeres történet, amit Szamár megyéből ismerek” – jelentette ki a Krónikának a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember, szakpolitikus.
Magyar Lóránd a legnagyobb gondot a bizonytalan értékesítésben látja: bármilyen jó minőségű és egészséges élelmiszert állítson elő, a kistermelő, a gazda nem versenyképes az áruházláncok kínálatával. Az úgynevezett rövid értékesítési láncok rendszerint addig maradnak fenn, amíg a pályázati pénz elfogy. Utána nem tudnak a saját lábukon megállni, mert ahhoz fizetni kellene az üzlethelyiség bérleti díját, az eladó(k) bérét. Ezek a kiadások annyira megterhelik a gazdák büdzséjét, hogy feladják a küzdelmet. A szatmári gazdaegyesület által fenntartott kistermelői élelmiszerbolt is befuccsolt, mert piaci alapon fenntarthatatlanná vált. Nagyjából ez a sorsa a legtöbb hasonló kistermelői kezdeményezésnek.
Az RMDSZ politikusa abban látná a megoldást, ha törvényi kezdeményezés segítségével a kormány pénzügyileg támogatná a kistermelők értékesítési lehetőségét annak érdekében, hogy megerősödhessenek.
Törvényi szabályozás nélkül ez kivitelezhetetlen. A lehetőségre vissza kell majd térnünk a választások utáni új bukaresti törvényhozásban” – mutatott rá portálunknak a parlamenti képviselő.
Magyar szerint a gazdák közvetlen értékesítési lehetőségei a termelői vásárok maradtak, amit Erdély néhány helyi és megyei önkormányzata támogat. A szakember szerint azonban ez nem jelent hosszú távú megoldást a romániai gazdák számára. Olyan értékesítési lehetőségeket kell megtámogatni, ami állandó piacszerzéshez juttatja a kistermelőket és a helyi élelmiszer-feldolgozókat. Magyar szerint e nélkül a nagy gazdaságok, az értékesítési láncok mindent letarolnak a romániai piacon.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ által benyújtott és a román törvényhozás által megszavazott sertéstartási törvény mintájára milyen esély van a mezőgazdasági kistermelők érdekeit szem előtt tartó új jogszabály elfogadására,
,,Az RMDSZ programjában tételesen szerepel a helyi termékek támogatása. Habár a vezető kormánypártok a nagyok finanszírozásában érdekeltek, ha lentről kellő nyomás nehezedett rájuk, akkor odaállnak a kisgazdák mellé is. A közhangulattól függ, hogy a jövő parlamenti ciklusban sikerül-e elfogadni egy ilyen jogszabályt” – hangsúlyozta portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.
Romániában még a nagymamák által készített házi főzésű levár is a beszedetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik – jelentette ki Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója.
Románia legnagyobb ingatlanbefektetője, a NEPI Rockcastle elindította első saját napelemparkját a román–magyar határ menti Kisjenőben. A napelempark teljes tervezett kapacitása 159 megawatt (MW), de csak saját használatra termel majd áramot.
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet. Az RMDSZ törvényhozói nem vettek részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó előterjesztés parlamenti szavazásán.
Az eJobs állásközvetítő platform felmérésében megkérdezettek mintegy 76 százalékát bevallásuk szerint jelentősen érintették az elmúlt időszak áremelkedései.
Felavatták a Stihl nagyváradi üzemét szerdán – a 47 ezer négyzetméteres az E60-as műút mellett fekvő Eurobusiness I ipari parkban található. A 125 millió eurós befektetés révén 700 munkahely jön létre.
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024 azonos időszakához képest.
Az elmúlt évek gyorsan növekvő fotovoltaikus piaca 62 ezer munkahelyet hozott létre Romániában, amivel az ország az európai élvonalba került.
szóljon hozzá!