2009. szeptember 24., 09:232009. szeptember 24., 09:23
Torockó utcáit járva lépten-nyomon panziókat talál az ember. Már a falu Nagyenyed felőli bejáratánál álló első házon margarétás cégér díszeleg, annak jeleként, hogy ott az ANTREC szervezet által minősített fogadó várja a látogatót. A főtérig vezető nem túl hosszú utcán még további öt vendégház közül választhat a szállást kereső idegen. A 600 lelkes település központjában újabb kellemes meglepetés várja az utazót: több ajándékbolt, igényes vendéglő, hangulatos borozó sorakozik a csöppnyi téren. A mellékutcákban további panziókat talál a falucska felfedezésére induló turista, sokban nemcsak ágy, hanem terített asztal is várja a betérőt.
A hasonló méretű erdélyi településekhez mérten páratlan fejlettségű idegenforgalmi infrastruktúra kiépülése azt követően indult meg, hogy Torockó 1999-ben megkapta az Europa Nostra díjat, a „138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért”. Torockó vonzerejét nemcsak a páratlan természeti környezet és a példásan megőrzött épített örökség jelenti, hanem az a tény is, hogy félúton fekszik a magyar határ és a Székelyföld között, így az anyaországi utazók szívesen tesznek egy kis kerülőt, hogy megpihenjenek, véli Bitai Magda nyugalmazott tanárnő, a nevét viselő vendégház tulajdonosa.
A jeles nemzetközi elismerés szintén sokat nyom a latban, a turisták 2000-től jönnek nagyobb számban. Kezdetben az idelátogató külföldieknek szerény körülményekkel kellett megelégedniük, a legtöbb helyen lavórba töltött hideg víz volt az egyetlen tisztálkodási lehetőség. A turisták számának növekedésével párhuzamosan aztán a szolgáltatások színvonala is nőni kezdett, egyre másra épültek a fürdőszobák, az udvar végében álló árnyékszékeket mind több háznál váltotta fel az angol WC.
„Torockón jelenleg 70 vendégfogadó van, ezek közül azonban mindössze 20 működik hivatalosan” – állítja Bitai Magda. Elmondása szerint ez az állapot néha feszültséget gerjeszt az emberek között, volt már példa arra, hogy hivatalosan működő vendégház tulajdonosa feljelentette feketén dolgozó falubelijét. Bár ő maga jobban szereti a békességet, Bitai Magda meg tudja érteni a feljelentőket, hiszen a feketézők gyakran a kapu elé kiállva, alacsonyabb árakkal próbálják meg elhalászni a klienseket az engedéllyel működő vendégházak elől.
A tisztességtelen konkurencia ellenére a törvényeket tiszteletben tartó vendéglátók sem panaszkodhatnak. A Bitai vendégházban évente mintegy ezer turista fordul meg, a forgalmat még a gazdasági válság sem fogta vissza. A vendégek többsége továbbra is Magyarországról érkezik, de egyre több a nyugati, azon belül pedig a spanyol, francia és izraeli látogató. A nyugat-európai turisták zöme az interneten keresztül talál rá a Fehér megyei településre, s iktatja be körútjába, melynek további állomásai általában a törcsvári kastély, Segesvár, Berethalom és a máramarosi Szaplonca. Torockón hétvégén van nagyüzem, a turisták zöme péntektől vasárnapig időzik a faluban. A legutóbbi hétvégén, az őszbe forduló idő ellenére lépten-nyomon magyar turistákba botlott az ember, de német, sőt ír rendszámú gépkocsit is lehetett látni.
A Torockót felkereső turisták számáról nincs pontos adat, ellenben van kimutatás a múzeum látogatóiról. Tavaly körülbelül 14 ezren lépték át a múzeum küszöbét, idén kissé csökkent a látogatók száma. A turisták összlétszáma természetesen jóval magasabb, mint a múzeumba ellátogatóké, hangsúlyozza Lassel Ágnes, az intézmény vezetője.
A Székelykő lábánál meghúzódó település országos szinten az élenjárók közé tartozik faluturizmus terén. A legnagyobb hazai faluturisztikai szervezetnek, az ANTREC-nek 17 torockói vendégház szerepel a listáján. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a faluturizmus másik hazai fellegvárának számító Törcsváron tíz, Bálványoson pedig csupán négy ANTREC-panzió működik. A legtöbb ANTREC-tag vendéglátóegység, szám szerint 39, Parajdon van, ám a Hargita megyei falu jóval nagyobb, mint Torockó.
Szőcs Ferenc polgármester tudomása szerint a községben 65 háznál fogadnak szállóvendégeket. A faluturizmus Torockóra összpontosul, Torockószentgyörgyön mindössze két panzió működik. „A lakosságnak körülbelül fele él turizmusból” – nyilatkozta az elöljáró. Furcsamód, a faluturizmus közvetlenül nem sok pénzt hoz az önkormányzat konyhájára. Botár György alpolgármester elmondása szerint a faluturizmusra mint szolgáltatásra speciális adózási szabályok vonatkoznak, a panziók csupán a cégérek kifüggesztéséért kiszabott évi 6 lejt fizetik az önkormányzat kasszájába.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.