Kifizette Románia a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2009-ben, a válság begyűrűzését követően igényelt hitel utolsó törlesztőrészletét. Amint a Profit.ro cikke is emlékeztet: a 13 milliárd eurós kölcsön kisegítette az országot a bajból, azonban a hitelmegállapodásban rögzített reformok azóta is késnek.
2016. február 02., 17:482016. február 02., 17:48
2016. február 02., 18:192016. február 02., 18:19
Mint ismeretes, 2008 őszén, amikor a világ tőzsdéi már szabadesésben voltak, a közgazdászok pedig globális recesszióról beszéltek, a bukaresti hatóságok nyugalomra intettek, mondván, Romániába nem fog begyűrűzni a válság.
A Lehman Brothers csődje és az egyesült államokbeli ingatlanszektor zuhanása után néhány hónappal, 2009 márciusában viszont a washingtoni székhelyű pénzintézet küldöttsége már a román fővárosban tárgyalt, májusban pedig meg is ítélték a hitelt. Ehhez társult még további 5 milliárd euró az Európai Bizottságtól, 2 milliárd euró pedig a Világbanktól – a 20 milliárd eurós hitelkeret a 2009-es román gazdaság több mint 16 százalékát jelentette.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ennek utolsó, 122 millió eurós részletét fizette ki januárban az IMF-nek, és kedden járt le az utolsó, mintegy 250 000 euró értékű kamat befizetési határideje is – ez viszont a kormány már tavaly törlesztette.
A hitelmegállapodásban ugyanakkor Románia azt is vállalta, hogy véghezviszi a strukturális reformokat, és csökkenti az államháztartás hiányát. A deficitet sikerült is csökkenteni – igaz, ennek ára a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emelése volt –, a reformok azonban azóta is késnek.
A 2009-es után Románia még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket Bukarest nem hívta le. Az utolsó, 2013-ban megkötött tavaly ősszel járt le, és – mint ismeretes – nem övezte siker a lezárást. A valutaalap képviselői ugyanis elégedetlenek voltak a kormány adóügyi enyhítési terveivel, miután korábban már csökkentették az élelmiszerek, 2016-tól pedig minden termék és szolgáltatás áfáját, amivel párhuzamosan fizetésemelések is voltak a közszférában. A legfrissebb bejelentések szerint Bukarest elvetette egy újabb hitelmegállapodás ötletét, bár tavaly Victor Pontáék még újabb, lazább jellegű szerződéssel számoltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!