Kifizette Románia a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2009-ben, a válság begyűrűzését követően igényelt hitel utolsó törlesztőrészletét. Amint a Profit.ro cikke is emlékeztet: a 13 milliárd eurós kölcsön kisegítette az országot a bajból, azonban a hitelmegállapodásban rögzített reformok azóta is késnek.
2016. február 02., 17:482016. február 02., 17:48
2016. február 02., 18:192016. február 02., 18:19
Mint ismeretes, 2008 őszén, amikor a világ tőzsdéi már szabadesésben voltak, a közgazdászok pedig globális recesszióról beszéltek, a bukaresti hatóságok nyugalomra intettek, mondván, Romániába nem fog begyűrűzni a válság.
A Lehman Brothers csődje és az egyesült államokbeli ingatlanszektor zuhanása után néhány hónappal, 2009 márciusában viszont a washingtoni székhelyű pénzintézet küldöttsége már a román fővárosban tárgyalt, májusban pedig meg is ítélték a hitelt. Ehhez társult még további 5 milliárd euró az Európai Bizottságtól, 2 milliárd euró pedig a Világbanktól – a 20 milliárd eurós hitelkeret a 2009-es román gazdaság több mint 16 százalékát jelentette.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ennek utolsó, 122 millió eurós részletét fizette ki januárban az IMF-nek, és kedden járt le az utolsó, mintegy 250 000 euró értékű kamat befizetési határideje is – ez viszont a kormány már tavaly törlesztette.
A hitelmegállapodásban ugyanakkor Románia azt is vállalta, hogy véghezviszi a strukturális reformokat, és csökkenti az államháztartás hiányát. A deficitet sikerült is csökkenteni – igaz, ennek ára a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emelése volt –, a reformok azonban azóta is késnek.
A 2009-es után Románia még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket Bukarest nem hívta le. Az utolsó, 2013-ban megkötött tavaly ősszel járt le, és – mint ismeretes – nem övezte siker a lezárást. A valutaalap képviselői ugyanis elégedetlenek voltak a kormány adóügyi enyhítési terveivel, miután korábban már csökkentették az élelmiszerek, 2016-tól pedig minden termék és szolgáltatás áfáját, amivel párhuzamosan fizetésemelések is voltak a közszférában. A legfrissebb bejelentések szerint Bukarest elvetette egy újabb hitelmegállapodás ötletét, bár tavaly Victor Pontáék még újabb, lazább jellegű szerződéssel számoltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!