2010. május 31., 10:562010. május 31., 10:56
A nemzetközi hitelező kérésére a kormány vállalta, hogy 2011-re már csak 1,29 millió személy fog dolgozni a közszférában, a valutaalap küldöttségének vezetője, Jeffrey Franks pedig bejelentette, hogy középtávon, az elkövetkező években 250 ezerrel kellene csökkenteni a közalkalmazottak számát. Annyival, ahány személyt 2006 és 2008 között alkalmaztak, tette hozzá. A kormány által legutóbb, március végén közölt adatok szerint a közszférában dolgozók száma elérte az 1,36 millió személyt, ami 36 ezres csökkenést jelent 2008 decemberéhez képest.
Bár a válság beállta óta már 25 százalékkal csökkentette az önkormányzati alkalmazottak számát, a közeljövőben újabb leépítéseket tervez Ilie Bolojan nagyváradi polgármester. A legközelebbi lépés a Lakossági Nyilvántartó összevonása a polgármester saját apparátusával. A nyilvántartóban még mindig vannak szabad helyek, ezek megszűnnek. Később az Ingatlankezelőséget és a Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalát (ASCO) olvasztják be, itt azonban konkrét elbocsátásokra is lehet számítani. Bolojan többször is hangsúlyozta: mélységesen felháborítja, hogy ilyesmire kényszerül.
„Nem korrekt, hogy azokban az intézményekben, ahol az elmúlt egy-másfél évben véghezvitték a kért 25 százalékos létszámleépítést, most újabb költségcsökkentést kér a kormány, sőt a fizetéseket is megrövidíti. Így pont azok az alkalmazottak bűnhődhetnek, akik a leépítéskor megmaradtak, és azóta a többiek helyett is dolgoznak.
A kormány inkompetenciájáért fizetnek a kollégák” – fogalmazott. Bolojan szerint az intézkedés eredménye az lesz, hogy a magasan képzett, rátermett dolgozók elhagyják a közintézményeket, és a privát szférában vagy külföldön keresnek jól fizetett állást, a hivatalokban pedig a gyengébbek maradnak, és előbb-utóbb eluralkodik a középszerűség, miközben már most sem lehet elbocsátani a befolyásos emberek rokonait. Biró Rozália alpolgármester azt nyilatkozta: tud Bolojan legfrissebb leépítési tervéről, de mivel mind az Ingatlankezelőség, mind az ASCO az ő fennhatósága alá tartozik, neki is lesz egy-két szava ehhez.
A Bihar Megyei Tanács alelnöke, Dumitru Voloşeniuc nem tudott konkrét választ adni lapunk megkeresésére. Mint hangsúlyozta, amíg folyamatosan újabb és újabb hírek jelennek meg a kormány terveiről, a megyei önkormányzat semmilyen lépést nem tesz. „Nem hozhatunk határozatot ebben a témában, amíg fennáll a veszélye, hogy napokon belül ellentétes értelmű rendeletet ad ki a kormány” – fogalmazott. Hozzátette, a legközelebbi tanácsülésen néhány fontos szervezeti felépítési terv kerül majd a testület elé, de a helyzettől függően még azok is változhatnak addig.
A kolozsvári közgyűlés eközben már legutóbbi ülésén elfogadta a városháza jelentős létszámleépítéssel járó átszervezését. 279 állást szüntet meg a kolozsvári polgármesteri hivatal – jelentette be a tanácsülés után Sorin Apostu polgármester. Az elöljáró elmondta, a városházán dolgozó jelenlegi 1097 fős személyzetet 818 főre csökkentik, míg a 82 vezető tisztségből huszonkettőt számolnak fel, így három igazgatói állás is megszűnik, a városháza különböző igazgatóságainak vezetői a jövőben egyszerű köztisztségviselőként dolgoznak tovább.
A létszámcsökkentés ugyanakkor a polgármesteri hivatal teljes átszervezését is maga után vonja. Az eddigi tíz igazgatóság helyett csak kilenc fog működni a városházán, a kommunikáció és PR-igazgatóságot összevonják a közösségi kapcsolatok és turisztikai igazgatósággal. Apostu ugyanakkor elmondta, összesen 27 személyt nyugdíjaznak. Ami az egyéb bércsökkentő, költségkímélő intézkedéseket illeti, a kormányhatározat elfogadására vár a városi önkormányzat. A már említett intézkedések mellett a polgármesteri hivatal korlátozza az alkalmazottak telefonbeszélgetéseit is. A szolgálati mobiltelefonokat lekódolták, így a sürgősségi, illetve az egymás közti beszélgetések kivételével csak korlátozott mennyiségű hívást bonyolíthatnak le a közalkalmazottak.
A Kolozs megyei önkormányzatnál egyelőre nincs szó leépítésről, legutóbb két új személy alkalmazásáról döntött a megyei közgyűlés. „Átszervezés várható, de nem most” – nyilatkozta lapunknak Fekete Emőke önkormányzati alelnök. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kifejtette, az év végéig még sok idő van, nem sietik el a döntést. Hozzátette: számításokat végeznek, és megpróbálnak olyan megoldást választani, hogy a megszabott keretek között maradjanak, de ez minél kevesebb köztisztviselőt érintsen.
Hargita megye önkormányzata azon dolgozik, hogy további munkatársakat alkalmazzon, mondta el a Krónikának Borboly Csaba. A közgyűlés elnöke szerint az országban egyedüli példa, hogy Hargita megye költségvetése az elmúlt évhez viszonyítva 60 százalékkal növekedett, hiszen húsz európai uniós pályázatot bonyolítanak le, és még további száz elbírálás előtt áll. Ezek a pályázatok rengeteg pénzt hoznak, előkészítésüket, lebonyolításukat tanácsadó cégek helyett inkább saját munkatársakra bízza az önkormányzat, akikkel éjjel-nappal, akár hétvégeken is folyamatosan lehet egyeztetni, akik ha kell, negyven-ötven alkalommal is módosítják a pályázati íveket, és több köbméter dokumentumot „legyártanak” a siker érdekében.
Ebből a megvilágításból minden önkormányzati alkalmazott több más munkahelyet éltet, és elbocsátása több más munkahely megszűnését vonná maga után, hiszen a több tízmillió eurós pályázatok kivitelezését általában helyi cégek végzik, az alvállalkozók, beszállítók is több embert foglalkoztathatnak. „Ha baj van, a közalkalmazottaknak még többet és hatékonyabban kell dolgozniuk, és a megyei önkormányzatnál mindenkire szükség van: a gyermekvédőkre, a tűzoltókra, a katasztrófaelhárítókra, a mezőgazdasági szaktanácsadókra, a pályázatírókra. A Hargita Megyei Tanács nem elbocsátani, hanem tovább fog erősíteni, a fizetéskeret egy részét elszámolják az EU-s pályázatokból” – összegezte Borboly Csaba.
Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester nehéznek ítélte az elkövetkezendő időszakot. „Ha csökkentik a fizetéseket, félek attól, hogy a munkakedv is csökkeni fog, és ha még el is kell bocsátanunk embereket, az még nagyobb gondot jelent” – fogalmazott. Egyelőre nem tudni, hogy Udvarhelyen hány közalkalmazott kényszerül megválni állásától, a polgármester szerint azonban némiképp könnyítene a helyzeten, ha az önkormányzatokra bíznák a „spórolási módszerek” megválasztását.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.