2010. augusztus 31., 09:552010. augusztus 31., 09:55
Görögország a segélycsomag ellenére is csődbe megy néhány éven belül – vélekedett Kenneth Rogoff amerikai közgazdász egy tegnapi osztrák lapnak adott interjúban. Ilyen eset sokszor megismétlődött már, és megfelelne a „dolgok természetes menetének” – mondta a Harvard Egyetem professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza a Profil című hetilapnak. Rogoff szerint a következő két-három évben „néhány kelet-európai országra is” államcsőd vár.
Görögországban a segélycsomag csak elodázta, de nem oldotta meg a problémát a neves közgazdász szerint. Ennek ellenére hasznos volt, mert ha az év elején hagyták volna az államcsődöt bekövetkezni, az „hatalmas problémát” jelentett volna Spanyolországnak, Portugáliának és Írországnak, s mindezzel egyidejűleg nem tudott volna megbirkózni az EU. Rogoff úgy látja, egy-két év múlva a görögök nem teljesítik többé az IMF elvárásait. A Valutaalap panaszkodni fog, de végül mégis folyósít támogatást az országnak. Újabb két-három év múlva azonban a helyzet elviselhetetlenné válik, az IMF „kiszáll”, s ekkor Görögország mégis csődbe megy.
Addig nem következik be államcsőd Kelet-Európában, amíg az IMF beavatkozásra készen, készenlétben áll, de „ez nem fog örökké tartani” – vélekedett. Ukrajna, Románia és Magyarország azok az országok, amelyeknek „ingatag a helyzete”, s különösen Magyarország „áll rosszul” – mondta a lapnak a közgazdász, aki szerint a reformok nem voltak kielégítőek. Emellett a takarékosság első fázisát viszonylag könnyű véghezvinniük az országoknak, mert ki tudnak használni bizonyos „költségvetési trükköket”. A nehezebb szakasz csak most kezdődik – mondta. „Némelyek jól átvészelik majd az államháztartás konszolidálását, mások nem”. Azt lehetetlen előre megmondani, hogy melyik ország megy csődbe, mert „az végül is politikai döntés, hogy takarékossági programba kezd-e egy ország, vagy beszünteti a hitelezőinek való fizetést” – vélekedett. Rogoff szerint a görög segélycsomaghoz való hozzájárulást elutasító Szlovákia példája azt mutatja, hogy az európai uniós struktúrák túl gyengék ahhoz, hogy ennyi országot összetartsanak. „A Szlovákiával való konfliktus csak egy kis ízelítő volt abból, ami Európára vár” – tette hozzá. A közgazdász a Der Standard című lapnak adott év eleji interjújában arra a kérdésre, hogy mely országokat látja veszélyben, Ukrajnát, Lettországot, Romániát, Magyarországot és Görögországot említette. Írországnak és Portugáliának is vannak problémái – tette hozzá. „Az IMF időt nyert az országoknak. De nem mindegyik fog megbirkózni a kihívással” – fogalmazott akkor.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.