Többet „sóztak el” Romániában

„Teljesen megfordultak az arányok, amit elsősorban az itthoni nehéz, csapadékokban gazdag télnek tudhatunk be. Másrészt úgy érzem, a hóeltakarítással megbízott romániai cégek is komolyabban felkészültek a havazásra” – értékelte a helyzetet a Krónika megkeresésére Seprődi Zoltán, a parajdi bánya igazgatója. Szerinte éppen ideje volt, hogy az Országos Útügyi Hatóság (CNADNR) megszigorítsa a feltételeket, és előre követelje a sókészlet felmutatását az utak tisztítási jogát elnyerő magáncégektől. A mérnök szerint a hazai úttisztítási technológia még így is távol áll a magyarországitól vagy a nyugat-európaitól.

„Nem kitermelőként, hanem egyszerű gépkocsivezetőként mondom: Romániában szinte teljesen elhanyagolják a preventív sózást. Nagyon ritkán látni olyasmit, hogy a közelgő havazás előtt szórni kezdenék a még száraz utat. Pedig ez olyan védettséget biztosítana, hogy a lehulló hó nem maradna meg. Másrészt míg külföldön számítógépes adagolással kerül a só az aszfaltra, mifelénk még mindig sok cég lapáttal szórja az úttesteket, és arra alapoz, hogy az autók amúgy is széthordják” – kifogásolta a technológiát Seprődi.

A parajdi bánya a három székelyföldi megyét, valamint Brassó és Szeben megyének a Sóvidékhez közelebb eső régióit látja el. Az említett térségek önkormányzatai elenyésző mennyiséget rendelnek. A kimutatások szerint a legtöbb sót Marosvásárhelyre és Szászrégenbe szállították, a legkevesebbet a Hargita és Kovászna megyei városok rendelték. Kérdésünkre, hogy utóbbiakban a só helyett nem használtak-e kalcium- vagy magnézium-kloridot, a bányamérnök határozott nemmel válaszolt. „Akinek nincs pénze sóra, az nem fog kloridokat rendelni, hisz azok ötször-hatszor drágábbak. Az idén csupán Bukarest főpolgármestere engedte meg magának, hogy kalcium-kloridot szórjon bizonyos, főbb útszakaszokra. Viszont a fővárosban is, amint nagyobb mennyiségű hó hullott le, átálltak a sóra” – magyarázta Seprődi.

A szakember szerint vitatható, hogy inkább környezetbarát-e a kalcium- vagy magnézium-klorid, mint a só, vagy sem. „Az tény, hogy az autók alvázának nem használ a só, de környezetvédelmi szempontból semmiképp nem tekinthető ártalmasnak. Vegyük csak a külföldi autópályák példáját, amelyeket csakis sóval szórnak. A sztráda szélén lévő fű sehol nem hal ki tavaszra, és az elválasztó korlátok közötti bokrok sem mennek tönkre” – jegyezte meg a bányamérnök. Seprődi Zoltán hozzátette: Magyarországon például már homokot sem szabad szórni az autópályákra.