2009. szeptember 09., 10:202009. szeptember 09., 10:20
„Az EU költségvetése 2010-ben eléri a 139 milliárd eurót, ez nagyobb összeg, mint az idei. És ez lesz az első alkalom az EU történetében, hogy a 12 új tagállamnak járó költségvetési keret nagyobb, mint a 15 régi tagállamnak járó összeg, vagyis az új tagállamok a strukturális és kohéziós programokra szánt finanszírozás 52 százalékát kapják” – mutatott rá. Az EP-képviselő szerint a támogatások növelésével az EU a kohéziót akarja mélyíteni a tagállamok között.
„Ez a döntés teljesen megalapozott, hiszen az új tagállamoknak nagyobb segítségre van szükségük az infrastruktúra modernizálásában, a környezetvédelmi, az alternatív energiák, a közszállítási, az energetikai rendszerek és távközlési fejlesztésekben” – hangsúlyozta Winkler. Mint tájékoztatott, 62 milliárd eurót, vagyis az Unió költségvetésének 44,6 százalékát a tagállamok programjainak finanszírozására fordítanak. Ezek a programok elsősorban új munkahelyek teremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, az európai versenyképesség növelésére vonatkoznak, az EU ezáltal is gyakorlati választ adva a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak csökkentésére.
A gazdasági szakember ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Románia milyen kismértékben hívja le az uniós forrásokat. Szerinte a túlzott bürokrácia, az állami társfinanszírozás biztosításának hiánya és a korrupció jelenléte a legnagyobb akadálya a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának. „Az elérhető 31,5 milliárd euróból – amelyet 2007 és 2013 között Románia felhasználhat – 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben az Unió a strukturális és kohéziós alapokból 8,72 milliárd eurót hagyott jóvá Romániának. A hivatalos statisztikák szerint ebből a keretből 720 milliót sikerült felhasználni, utópia lenne azt hinni, hogy a maradék 8 milliárdot év végéig le tudjuk hívni” – tette hozzá Winkler. Hozzátette: ennek az összegnek a felhasználása 2009-ben jelentős mértékben javította volna a gazdasági mutatókat és csökkentette volna a válság hatásait.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.