2009. szeptember 09., 10:202009. szeptember 09., 10:20
„Az EU költségvetése 2010-ben eléri a 139 milliárd eurót, ez nagyobb összeg, mint az idei. És ez lesz az első alkalom az EU történetében, hogy a 12 új tagállamnak járó költségvetési keret nagyobb, mint a 15 régi tagállamnak járó összeg, vagyis az új tagállamok a strukturális és kohéziós programokra szánt finanszírozás 52 százalékát kapják” – mutatott rá. Az EP-képviselő szerint a támogatások növelésével az EU a kohéziót akarja mélyíteni a tagállamok között.
„Ez a döntés teljesen megalapozott, hiszen az új tagállamoknak nagyobb segítségre van szükségük az infrastruktúra modernizálásában, a környezetvédelmi, az alternatív energiák, a közszállítási, az energetikai rendszerek és távközlési fejlesztésekben” – hangsúlyozta Winkler. Mint tájékoztatott, 62 milliárd eurót, vagyis az Unió költségvetésének 44,6 százalékát a tagállamok programjainak finanszírozására fordítanak. Ezek a programok elsősorban új munkahelyek teremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, az európai versenyképesség növelésére vonatkoznak, az EU ezáltal is gyakorlati választ adva a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak csökkentésére.
A gazdasági szakember ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Románia milyen kismértékben hívja le az uniós forrásokat. Szerinte a túlzott bürokrácia, az állami társfinanszírozás biztosításának hiánya és a korrupció jelenléte a legnagyobb akadálya a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának. „Az elérhető 31,5 milliárd euróból – amelyet 2007 és 2013 között Románia felhasználhat – 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben az Unió a strukturális és kohéziós alapokból 8,72 milliárd eurót hagyott jóvá Romániának. A hivatalos statisztikák szerint ebből a keretből 720 milliót sikerült felhasználni, utópia lenne azt hinni, hogy a maradék 8 milliárdot év végéig le tudjuk hívni” – tette hozzá Winkler. Hozzátette: ennek az összegnek a felhasználása 2009-ben jelentős mértékben javította volna a gazdasági mutatókat és csökkentette volna a válság hatásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok