2010. augusztus 17., 09:532010. augusztus 17., 09:53
Ez maga után vonja azt is, hogy a keresők száma 4,732 millióról 4,665 millióra csökken. Ennek nyomán a költségvetés-módosítás során a pénzügyi tárca az év elején becsült 1925 lejes átlagbér helyett 1910 lejes átlagjövedelemmel számol.
Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint júliusban 7,43 százalékos volt a munkanélküliség, ami minimális javulás a júniusi 7,44 százalékhoz képest, ám jelentős romlás a tavaly júliusban mért 6,3 százalékkal összehasonlítva. Jelenleg 679 495 munkanélkülit tartanak nyilván a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek, ebből 286 494 nő. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter ugyanakkor úgy véli: a munkanélküliség aránya év végén nem haladja majd meg a tavalyi szintet, ám azt elismeri, hogy az állástalanok számának eddigi növekedése hozzájárult az adófizetők számának csökkenéséhez, emiatt vált szükségessé a költségvetés módosítása.
„A munkanélküliségi ráta nem nő. A közelmúltban ugyan növekedett, de nyáron mindig ez a tendencia, valamennyit tovább nő, de nem lépjük túl a tavalyi év végén mért adatot” – nyilatkozta a tárcavezető. Şeitan annak ellenére is optimista, hogy télen még az idénymunka is kevesebb. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a munkanélküliség eddigi növekedése mellett főleg a korkedvezményes nyugdíjazások oda vezettek, hogy 4,6 milliárd lejjel ki kell egészíteni a nyugdíj és szociális juttattatások fedezésére szolgáló alapot. Ennek nyomán a pénz várhatóan elegendő lesz arra, hogy az év végéig fedezni lehessen belőle a nyugdíjakat.
A növekvő munkanélküliség ellenére ugyanakkor Şeitan szerint nincs gond a munkanélkülisegély-alappal. A miniszter arra is kitért, hogy hamarosan a kormány elé kerül a garantált minimáljövedelemre vonatkozó törvénytervezet. A jogszabályban rögzített módosítások értelmében a jövőben nem az önkormányzatok, hanem az illetékes szociális hatóság dönt majd a jogosultakról, központi ellenőrzés mellett, hogy kiszűrjék a csalókat. Leszögezte: azok, akik visszaélést követnek el, büntetésre számíthatnak.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.