2010. augusztus 17., 09:532010. augusztus 17., 09:53
Ez maga után vonja azt is, hogy a keresők száma 4,732 millióról 4,665 millióra csökken. Ennek nyomán a költségvetés-módosítás során a pénzügyi tárca az év elején becsült 1925 lejes átlagbér helyett 1910 lejes átlagjövedelemmel számol.
Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint júliusban 7,43 százalékos volt a munkanélküliség, ami minimális javulás a júniusi 7,44 százalékhoz képest, ám jelentős romlás a tavaly júliusban mért 6,3 százalékkal összehasonlítva. Jelenleg 679 495 munkanélkülit tartanak nyilván a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek, ebből 286 494 nő. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter ugyanakkor úgy véli: a munkanélküliség aránya év végén nem haladja majd meg a tavalyi szintet, ám azt elismeri, hogy az állástalanok számának eddigi növekedése hozzájárult az adófizetők számának csökkenéséhez, emiatt vált szükségessé a költségvetés módosítása.
„A munkanélküliségi ráta nem nő. A közelmúltban ugyan növekedett, de nyáron mindig ez a tendencia, valamennyit tovább nő, de nem lépjük túl a tavalyi év végén mért adatot” – nyilatkozta a tárcavezető. Şeitan annak ellenére is optimista, hogy télen még az idénymunka is kevesebb. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a munkanélküliség eddigi növekedése mellett főleg a korkedvezményes nyugdíjazások oda vezettek, hogy 4,6 milliárd lejjel ki kell egészíteni a nyugdíj és szociális juttattatások fedezésére szolgáló alapot. Ennek nyomán a pénz várhatóan elegendő lesz arra, hogy az év végéig fedezni lehessen belőle a nyugdíjakat.
A növekvő munkanélküliség ellenére ugyanakkor Şeitan szerint nincs gond a munkanélkülisegély-alappal. A miniszter arra is kitért, hogy hamarosan a kormány elé kerül a garantált minimáljövedelemre vonatkozó törvénytervezet. A jogszabályban rögzített módosítások értelmében a jövőben nem az önkormányzatok, hanem az illetékes szociális hatóság dönt majd a jogosultakról, központi ellenőrzés mellett, hogy kiszűrjék a csalókat. Leszögezte: azok, akik visszaélést követnek el, büntetésre számíthatnak.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.