2010. május 27., 15:272010. május 27., 15:27
Mihai Şeitan munkaügyi miniszter közlése szerint a 400 ezer fős növekedés következtében a jövőben összesen 1,082 millió nyugdíjas kap majd minimális öregségi járandóságot, ők a romániai nyugdíjasok egyötödét teszik ki. Most, a tervezett nyugdíjcsökkentés előtt ugyanis mintegy 680 ezer személy kapja az állam által szavatolt minimális nyugdíjat. Ez utóbbiaknak a járandósága nem csökken, miután a kormánykoalíció szerdán úgy határozott, hogy a legkisebb, 350 lejes nyugdíjak esetében nem alkalmazzák a 15 százalékos lefaragást.
A kormány szerdán fogadta el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) május elején kötött egyezség alapján kidolgozott szándéklevelet, amely szerint 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti béreket és 15 százalékkal a nyugdíjakat. A megszorító intézkedések gyakorlatba ültetése érdekében a kormány várhatóan legkésőbb a jövő hét közepéig két törvénytervezetet terjeszt a parlament elé.
Közben vita alakult ki a pártok között arról, hogy a nyugdíjcsökkentés kivitelezhető-e. A nyugdíjasok országos egyesülete, de még a kormánykoalíció egyes törvényhozói is azt állítják, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi ítéletei kimondták: a nyugdíj magántulajdont képez, amit nem lehet elvenni. Ezzel szemben Emil Boc román miniszterelnök úgy véli, hogy a román alkotmány 53-as cikkelye lehetővé teszi a csökkentést.
Ez a cikkely ugyanis kimondja, hogy ideiglenesen korlátozhatják az állampolgári jogokat, ha a nemzetbiztonság, a közrend megvédése ezt szükségessé teszi. Ezzel arra utalt, hogy a pénzügyi helyzet drasztikus romlása, az eladósodás önmagában is „nemzetbiztonsági kockázat”. Boc hangsúlyozta, hogy a bér- és a nyugdíjcsökkentést tartalmazó törvénymódosítás egyelőre csak az idei évre szól, a kérdést újratárgyalják a 2011-es költségvetés kidolgozásakor.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.