Több a behozott autó

Kovásznai roham
Kovászna megyében megsokszorozódott a külföldről behozott gépkocsik száma, amióta megváltozott a beíratáskor kifizetett, korábban regisztrációs, ma környezetvédelmi illeték néven ismert összeg. A sepsiszentgyörgyi gépjármű-nyilvántartó hivatal adatai szerint naponta 130–150 gépkocsit vizsgálnak a környezetvédelmi adó július 1-i bevezetése óta. Az új adót a gépkocsi valós szennyezési foka alapján állapítják meg, ezért egy vizsgálat 20-25 percet tart. A hivatal alkalmazottai munkaidőn túl is dolgoznak. Ennek ellenére sokan panaszkodnak, hogy sokat kell várakozni, akinek ugyanis ismeretsége van, soron kívül jut be, és gyakran a kapus dönti el, hogy ki következik. Ezt azonban a hivatal alkalmazottai cáfolják, elmondásuk szerint csak az fordul elő, hogy a rövidebb időt igénylő ügyintézésre jelentkezőket előreengedik. Azt ugyanakkor elismerik, hogy a várakozási idő egyről több hétre nőtt, jelenleg például már csak augusztusra jegyzik elő a jelentkezőket. Hargita és Brassó megyében viszont még rosszabb a helyzet, ott már csak szeptemberre jegyeznek elő, ezért a szomszédos megyékből is sokan Sepsiszentgyörgyre járnak gépkocsit bevizsgáltatni.
A nyilvántartó szakemberei szerint ennek ellenére nem fenyeget a veszély, hogy az ország a régi autók lerakata lesz, hiszen leggyakrabban a 90-es években gyártott gépkocsikat hoznak be, ezek pedig sokkal korszerűbbek, mint a régi Daciák. Jelenleg a legkifizetődőbb az 1993–94-ben gyártott Euro 2-es vagy a 2000-es gyártású Euro 3-as gépkocsit behozni. Ma egy külföldről behozott jó autó beíratással együtt 3–5 ezer euróért megkapható, a régi illetékkel ez az összeg legkevesebb 7–10 ezer euró volt.
Mivel a környezetvédelmi adó sok esetben kisebb, mint a korábbi regisztrációs adó, a különbözet visszaigényelhető. Kovászna megyében mintegy háromszázan kérték vissza eddig az autóregisztrációs díj egy részét. A Kovászna megyei pénzügyi igazgatóság adatai szerint a regisztrációs adó bevezetése óta eltelt másfél évben a megyében 4800 járművet írattak be, amelyek után mintegy 10 millió lej adót fizettek tulajdonosaik. Bálint Béla, a pénzügyi igazgatóság vezetője elmondta: eddig a jogosultak csupán 7 százaléka jelentkezett a hivatalnál, hogy a különbözetet visszaigényelje.

Arad: már százezer lejt fizettek vissza
Arad megyében sem siettek a jogosultak visszaigényelni a különbözetet. Mint azt Călin Arusti, a megyei pénzügyi igazgatóság vezetője elmondta, az illeték új kiszámítási módjának hatálybalépése óta 185 visszaigénylési kérelmet nyújtottak be, amiből 42 esetben már vissza is fizették a törvényesen járó különbözetet. Eddig összesen 103 041 lejt fizettek vissza. A megyei pénzügyi igazgatóság nyilvántartása szerint egyébként 2007-ben, valamint a 2008-as év első felében még a régi kiszámítási módszer volt érvényben, az Arad megyeiek összesen több mint 25 millió lejt fizettek be az államkasszába regisztrációs adó címén. Ez a megye 1 391 millió lejes tavalyi adóbevételeinek 1,24 százalékát tette ki, számszerűsítve 17,34 millió lejt. Az idei év első hat hónapjában az összadóbevétel 799,33 millió lej volt, ennek 1,15 százalékát tette ki a regisztrációs illeték, ami idén 9,22 millió lej volt.

224 pénzvisszaigénylés Besztercén
A Beszterce-Naszód megyei pénzügyi igazgatóság vezetője, Violeta Căpăţână közölte, július elseje, azaz az új számítási rendszer hatálybalépése óta naponta hetvenen kérték a gépjármű után fizetendő illeték átszámítását. Július elseje és tizenötödike között 786 kérvényt iktattak, további 224 személy pedig a régi és az új összeg közötti különbözet visszafizetését kérte. Az igazgató közölte, a visszajáró összeget a pénzügyi hatóságok számítják ki, és az igénylés benyújtását követő 45 napon belül térítik vissza.
Mint ismeretes, a regisztrációs adó miatt az elmúlt másfél évben többször is magasra csaptak az indulatok. A kormány 2007. január elsejétől hivatalosan azzal a céllal vezette be a külföldről behozott, használt autók beíratásakor fizetendő összeget, hogy az ország ne váljék Európa használtautó-temetőjévé. Az Európai Unió azonban diszkriminatívnak minősítette a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik külföldről vásárolnak járművet, azokkal szemben, akik az országon belül teszik ugyanezt. Mivel Brüsszel már jogsértési eljárással fenyegetett, a kormánynak át kellett alakítania a jogszabályt, oly módon, hogy az összeg kiszámításánál a gépkocsi szennyezéskibocsátási szintjét veszik figyelembe, aminek megállapításához azonban a járműveket be kell vizsgáltatni a területileg illetékes gépjármű-nyilvántartó hivatalnál. Ily módon a használt, de kevésbé szennyező járművek után fizetendő, immár környezetvédelmi illetéknek nevezett illeték összege csökkent, a már befizetett, korábbi módszer szerint kiszámított és az új rendszerben alkalmazott adó közötti különbséget pedig visszafizetik, amenynyiben ezt a gépkocsi-tulajdonosok hivatalosan igénylik.

Balogh Levente, Bíró Blanka