
2011. december 16., 09:572011. december 16., 09:57
Egy év alatt közel 7500-zal többen látogattak Hargita megyébe az előző évekhez képest – értékelte a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke a 2011-es esztendőt. „A gazdasági válság hatására megváltoznak a turisták preferenciái, így megerősödni látszik a belföldi turizmus.
Számos turisztikai fejlesztés történt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a Regionális Operatív Program keretében finanszírozott turisztikai népszerűsítési projektek kezdik meghozni eredményüket” – mutatott rá. Borboly kiemelte a turisztikai vásárokon való rendszeres részvételt, illetve azt, hogy idén immár ötödik alkalommal szervezték meg Kovászna megyével együttműködve az Aquarius borvízünnepséget is Bodokon. „Meggyőződésünk, hogy az ásványvizekben igen gazdag Székelyföld kötelezettséget is ró ránk, tennünk kell azért, hogy a források, a kis népi fürdők az értéküknek megfelelően ismertek legyenek, használatba kerüljenek, s épen megmaradjanak mindnyájunk hasznára” – mondta, hozzátéve, jövőre Hargita megyében tartják az ünnepet.
A megye egyik leglátogatottabb települése, Parajd is igazolja a fellendülést. Itt mind a sóbányának, mind a vendéglátóknak jobb éve volt, mint 2010-ben. A százötven szállásadót tömörítő Trans-Tur turisztikai iroda vezetője, László Ildikó lapunk kérdésére úgy vélekedett, a forgalmat a válság növelte. „Azoknak egy része, akik eddig külföldön szabadságoltak, pénzhiány miatt most itthon maradtak” – mondta. Seprődi Zoltán, a sóbánya igazgatója egy másik, szintén a gazdasági krízisre utaló jelre hívta fel a figyelmünket.
Mint mondta, az idén többen látogatták a bányát, ám lényegesen kevesebbet költekeztek. „Tizenhat üzletünk és vendéglátó egységünk van a föld alatt és a felszínen. Ezeknek jóval kisebb volt a bevétele, mint egy évvel korábban” – fejtette ki Seprődi. Az igazgató mégis elégedett a végéhez közeledő 2011-es évvel.
Az idei év a turizmus szempontjából Kovászna megyében is sokkal eredményesebb volt, mint a tavalyi – derül ki a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elemzéséből. Herman Rosner, a kamara elnöke elmondta, az év első kilenc hónapjában 88 százalékkal növekedett a Háromszékre látogató turisták száma az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva: összesen 68 145 turista éjszakázott a szálláshelyeken.
A szállodákban és panziókban eltöltött éjszakák száma 36 százalékkal növekedett az év első háromnegyedében, a szálláshelyek kihasználtsága elérte a 40,7 százalékot. A fellendülés többek között annak is tulajdonítható, hogy a gyógyturizmusban idén hamarabb megkezdődött a szezon, több ingyenes és támogatott gyógykezelésjegyet osztottak szét az országban, magyarázta Rosner, aki szerint a kovásznai Clermont és a bálványosi Grand Hotel szálloda közvetlen értékesítéssel járult hozzá a háromszéki turizmus sikeréhez.
A kamara elemzése szerint a Háromszékre érkező turisták 67 százaléka a hotelekben száll meg, elsősorban a gyógyvízeiről és mofettáiról híres Kovászna városban. A vidéki panziókban is megkétszereződött a vendégek száma, ez pedig annak köszönhető, hogy hatékonyabb a népszerűsítés, bővültek a szolgáltatásaik, és sok vendég visszatért vagy újabb turistákat küldött, mert nem csalódott a minőségben, szögezte le a kamara elnöke.
A Maros megyei Szováta is többnyire telt házas üdülőtelep volt az idei évadban. Fülöp Nagy János, a Fürdővállalat Rt. vezérigazgatója elégedetten és némi meglepetéssel nyugtázta, hogy 2011-ben többen keresték fel a Medve-tó strandját, és a magyarországi cég három szállodáját, illetve kezelő- és wellnessrészlegét, mint a három évvel ezelőtti csúcsidényben. 2008-ban a konferenciaturizmus tornászta magasba a cég nyereségét, az idén az új wellnessrészleg segített sokat.
„Az esős július után egy csodálatos augusztusunk volt, amikor Szováta vendéglátói, kicsik is, nagyok is, valósággal arattak” – összegezte Fülöp. A vendégek több mint 80 százaléka az idén is hazai volt, a többiek nagyrészt Magyarországról és Moldova Köztársaságból érkeztek. A vendéglátók szerint sokat számított, hogy 2011-ben teljesen megújult, szép és tiszta arculattal fogadta turistáit a bekecsalji fürdőtelep. A Metro Media Transilvania felmérése alapján Szováta az idén a legkedveltebb erdélyi gyógyászati központnak számított.
Semmivel nem jobb a vidéki turizmus idei teljesítménye, mint a tavalyi – összegzett érdeklődésünkre Maria Tătar, az Országos Vidéki és Ökoturizmus Egyesület (ANTREC) Bihar megyei fiókszervezetének elnöke. Mint részletezte, a megyében valamivel nőtt a turisták száma tavalyhoz képest, ám mivel a tarifák csökkentek 2010 óta, így a bevételek ugyanakkorák maradtak.
A partiumi szakember is azt vallja, hogy Romániában még mindig meglátszik a válság, és ha a vásárlóerő nem nő, jövőre sem lesz jobb a helyzet. Elmondása szerint a válság mintegy 30 százalékkal csökkentette a Bihar megyében pihenő turisták számát 2008 után, a turisztikai szolgáltatók bevételeit pedig ennél sokkal többel. „Nem is próbálhatjuk felbecsülni, mit hoz 2012, hiszen az országban még mindig nincs gazdasági stabilitás. Próbálok optimista lenni, de szembe kell néznünk a valósággal: az is lehet, hogy a következő esztendő még ennél is nehezebb lesz” – vallja.
A Bihar megyébe érkezők egyébként főként a hegyvidéket, illetve a fürdőhelyeket keresték fel. Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) mellett nemrég egy új termálvizes fürdőhely is megjelent a megyében: a Rácfalva (Sârbi) községhez tartozó Szarkón alakított ki privát terápiás központot egy befektető, és ezzel az ottani két panzió a megyében egyedülálló módon növelte bevételeit tavalyhoz képest. Tătar ugyanakkor azt mondja, hogy a turisták elvárásai sokat változtak az elmúlt évtizedben: már nem elég, hogy fürödhetnek, ehetnek és alhatnak valahol, ennél többre vágynak, ezért is lehetnek népszerűek az ezt szem előtt tartó befektetések.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.